Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-16 / 53. szám

E€)I£S SZÁM ARA 600 KORONA Békéscsaba, 1921 március 16 Vasárnap 51-ik évfolyam, 53-ik szám BEKESMEBY Politikai napifap Slöflzetósi dlíafc : Helyben és vicékre postán küldve: negyedévre 28.000 korona. Egy hónaira 10000 korona. Példányonként 600 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Telefonsaim: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A népszövetségi delegáció dolgozik az ország helyreállításán Készülnek a minisztériumok költségvetései c Budapest, márc. 15. A népszövetségi delegáció a magyar kormány tagjainak részvételével mai plenáris ülésén folytatta az újjáépítéssel kapcsolatos kérdések tárgyalását. 11 óra előtt •érkezett Kállay Tibor volt pénzügyminiszter. utána Valkó Lajos kereskedelmi miniszter, majd 11 óra után Bethlen István miniszterelnök jelent meg a teremben, ahol a tanácskozások azonnal megkezdődtek. A tanácskozást ma -délután folytatni fogják. Ma reggel érkezett meg Stoppani, a népszövetségi delegáció olasz megbízottja. Harding megérkezéséről illetékes helyen egyelőre semmit sem tudnak. Valószínű, hogy megvárja, míg a Budapesten tárgyaló bizottság teljes képet nyert a magyarországi gazdasági helyzetről és ehhez fogja szabni elhatározását. A minisztériumokban már öszszeállitják a két és féléves költségvetést. A pénzügyi szanálási tervekkel kapcsolatban a költségvetésnek két és fél évre megállapítandó kereteit most már rövidesen meg kell állapítani. Az erre vonatkozó munkálatok az egyes minisztériumokban már meg is kezdődtek. A minisztériumok költségvetési kereteit két és félévre állítják össze, mégpedig aranykoronában megállapított tételekkel. Budapest, márc. 15. A népszövetségi delegátusok vasárnap délelőtt értekezni kívánnak a parlamenti pártok vezetőivel, kormánypártiakkal és ellenzékiekkel. Az ellenzéki politikusok közül azonban többen kijelentették, hogy nem jelennek meg ezen a tervbe vett tanácskozáson. így nem lesz ott Friedrich és Szilágyi sem. A kormánvt támogató párt vezérei közül Wolff Károly marad távol. Holtpontra jutott a békéscsabai postapalota ügye A postakincstár halogatja as építkezések megkezdését Az érdekeltek közös akciójára lenne szükség, hogy megkezdjék az építkezést I (A Közlöny eredeti tudósítása.) Most, hogy a város a Ferenc József-tér és az Apponyi-ucca sarkán levő rozoga és összedüléssel fenyegető ódon házat lebontatja, a felszabaduló hatalmas telektömb sorsa sokakat érdekel Békéscsabán. A közönség nagyrésze ugyanis jól tudja, hogy a telken, amely az államkincstár tulajdona, a tervezett monumentális postapalotának kell felépülnie, tehát mindenki kíváncsian várja, mikor kezdenek hozzá serény munkáskezek a postaépület megépítéséhez. A békéscsabai postapalotát az állam nagyobbszabásu épületnek tervezi. A földszinten és az első emeleten nyernének elhelyezést a különféle hivatalok és a telefonközpont, a második emeleten pedig több postatisztviselő számára magánlakások készülnének. Mintegy 14—15 hivatalnok jutna ily módon megfelelő lakáshoz, ami azt is jelenti, hogy ezzel sok egyéb lakás szabadulna fel a város különféle pontjain s a békéscsabai rettenetes lakásviszonyok ban némi javulás állhatna be. Mint értesülünk azonban, a postapalota megvalósulása egyelőre holtpontra jutott. Ezt abból az intézkedésből lehet következtetni, hogy a békéscsabai postafőnökségnek a felsőbb hatósága elrendelte, hogy a postapalota telkét, a lebontásra kerülő épület eltűnése után, megfelelő módon kerittesse el és erről kezdjen tárgyalásokat a várossal. Ebből világossá válik, hogv a postapalota felépítéséről rövidesen szó sem lehet és hogy a postakincstár huzamosabb ideig akarja elhalasztani a nagyarányú építkezéseket. A postakincstár álláspontja azonban sok tekintetben helytelen. Most nem szólunk ariól, hogy a város kellős közepén felállítandó deszkakerítés alaposan elcsúfítja majd a várost. Most csak azt említjük meg, hogy a kincstár egy kiadásból — hármat akar csinálni. A helyzet ugyanis az, hogy a mai Apponyi-uccai telken a postafőnök részére már régebben lakást és mellékhelyiségeket kezdtek építeni. Ha aztán a postapalotát meg akaiják építeni, ezeket az ideiglenesen emelt épületeket részben le kell bontani. Ez dupla költséggel jár, amint költséggel jár az ideiglenes épületek emeltetése is. így csinál az állam egy költségből hármat, A józan ész, a takarékosság, a szükségesség és az egyszerűsítés elvei azt követelik, hogy a postakincstár ne építtessen ideiglenes épületeket — amelyeket aztán sok költséggel úgyis le kell bontatnia — hanem egyszerűen mindjárt építtesse meg a postapalotát. Ezzel végleges hajlékot adna a postának és eltűnnének azok a lehetetlen állapotok, amelyek a mai szűk és alkalmatlan postahivatal túlzsúfoltsága miatt állandó kényelmetlenséget és bajt okoznak. A város folytonosan és rohamosan növekedő forgalma miatt már réges-régen elégtelennek bizonyult a mai, régi postahivatal. Fontos azonban, hogy a békéscsabai érdekeltségek, a kereskedői és ipari testületek, a városi és a megyei hatóságok is tegyék meg a szükséges lépéseket a postaoalota megépittetése érdekében. Fogjanak össze és indítsanak közös mozgalmat, hogy a város végre hozzájuthasson a méltó és megfelelő postaépülethez. Ez mindenkinek egyformán érdeke ; a kereskedelemnek a forgalom gyors és zavartalan lebonyolítása miatt, az iparosságnak pedig azért, mert egy ilyen nagyarányú építkezésnél minden iparág sok munkáskezet foglalkoztató munkához jutna. A békési ipartestület a kényszerkölcsön ellen Határozati javaslatban tiltakoznak a kormány pénzügyi politikája ellen és csatlakozásra kérik fel a társtestületeket A békési ipartestület legutóbb tartott közgyűlése a makói ipartestület átirata kapcsán behatóan foglalkozott a pénzügyi kormánynak különféle adóztatási rendszerével, mellyel az iparos- és kereskedő-osztáíyt érzékenyen sújtja. Különösen leggyülöltebb a forgalmi adó, mely örökös zaklatásnak teszi ki az iparost. A gyűlésen kifejtették. hogy amidőn az iparosságnak rendkívül nehéz viszonyokkal kell megküzdenie, érthető felháborodással fogadta most ujabban az u. n. kényszerkölcsön igazságtalan kirovását, mely épen olyan időszakban jött, amikor a legtöbb iparág teljesen pang; amikor az iparos a hosszú télen át úgyszólván mindenéből kifogyott s egyeb jövedelem hiányában napról-napra csak tengődik, igy a reárótt terhes kötelezettségének a legjobb akarat mellett is megfelelni képtelen. A kisiparosnak most is épen az a baja, hogy nincs elegendő forgótőkéje, mely iparának üzéséhez okvetlenül szükséges; honnan teremtse elő hát azt a horribilis öszszeget, melyet tőle kényszerkölcsön gyanánt követelnek ? A közgyűlés ezután egyhangiFlag egy határozati javaslatot fogadott el, melyet állásfoglalás és csatlakozás céljából megküldtek a társtestületeknek is. A határozati javaslat a legerélyesebben állást foglal és tiltakozik a kényszerkölcsöntervezetnek a mai formájában való igazságtaZürichben a magyar koronát 84-al jegyezték. A belföldi magyar korona bécsi árfolyama0.70 zürichi paritásban lan végrehajtása ellen. Követeli a 200.000 korona létminimum megállapítását és hogy a segéd nélkül dolgozó vagyontalan kisiparosok állalában mentesittessenek a kényszerkölcsön kötelezettsége alól. A többire nézve pedig követeli, hogy a kivetés ne az 1921/22 évi jövedelem- és vagyonadó alapján, hanem az iparos teherbíró képességének megfelelően, a helyi viszonyokkal ismerős bizottság által állapíttassák meg. Megkeresi a közgyűlés az Iparosok Országos Szövetségét, a Baross Szövetséget, valamint a Kereskedelmi- és Iparkamrát arra nézve, hogv ilyen értelemben foglaljanak állást és kövessenek el minden lehetőt a kisiparosság érdekében és akadályozzák meg, hogy ez a kirívó igazságtalanság az iparos-osztállyal megtörténhessék. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása. A városi tanács pénteken délután rendes tanácsülést tartott, amelyen különféle apróbb ügyeket intéztek el. Atanács iparigazolványt adott a következőknek : özv. Rosenberg Ignácnénak kőfaragó és cementtermékek előállítására, Rosenthal Imrének gabona- és terményközvetitésre, Unió műkő és betonárugyár részvénytársaságnak márvány, műkő, betonáru és épitésianyagok előállítására és kereskedésire. , Építkezési engedélyt kaptak : Zsilák János, Tadanai János, Verseghi Ferenc, Knyihár Mátyás, Kalina Pál, Körmöczi Ferenc, Adamik András, Csulyik György, Zsilinszki Pál, Szabó Testvérek, Molnár János és Unió betonárugyár. A szállodai szobaárakat 100 %kal emelte föl a tanács. Békéscsabán egy-egy szállodai szoba ára ma naponként — forgalmi adó nélkül — 36 —50 ezer korona. Jobb vasúti összeköttetést Budapesttel A békésmegyei községek közös akciót akarnak kezdeni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szomszédos Mezőberény község képviselőtestülete nemrégiben alaposan megindokolt kérelmet adott be a vármegye alispánjához, akitől kérte, hogy járjon közbe a fővonal vonatjainak a célszerűség szempontjából való szaporítása érdekében. A mezőberényiek óhajtása az volt, hogy a MÁV Békéscsabáról Budapest felé olyan vonatot állítson be, amely esti 7—8 órakor, de legkésőbb 9-kor indulna Békéscsabáról. Az uj éjszakai személyvonathoz a Gyula felől érkező valamelyik vonatnak is lenne csatlakozása.