Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-01-20 / 6. szám

EGYES SZÁM ARA 5550 KOROMül Békéscsaba, Í924 január 2 0 Vasárna p 51-ik évfolyam, &ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÜNT Előfisotéul dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 7000 K, Egy hónapra — korona. — Példányonként 250 korona. Politikai lap Telefonszám: 7. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán. II, Fef»f c József-tér 20. — Nyllttér és reklám Stavanként 100 K Jlapilappá lett a mai naptól fogva a több mint félszázados » Békésmegyei Közlöny". Hosszú pályájának e fordulópontján ugy érezzük, fölösleges különösebb pro­gramot adnunk, mert Csaba és Békésmegye olvasóközönsége úgyis jól tudja, hogy a „Békés­megyei Közlöny" mindenkor hirdetője, letéteményese volt az igazi magyarságnak, lelkes istá­polója a társadalmi békének, erős támogatója Csaba és az egész vármegye jogos érdekei­nek. Ilyen marad ezután is. Mi nem állunk egyetlen politikai párt szolgálatában sem. Csak egy politikát ismerünk el és szolgálunk szivünk-Ielkünk min­den erejével. Azt a politikát, amelynek célja, hogy ez az ezer sebőől vérző, szerencsétlen Magyarország ismét talpraáll­jon, megizmosuljon, visszake­rüljenek Északmagyarország és Erdély bércei, a Bánát és a Bácska aranykalászos rónaságá, szűnjön meg minden gyűlöl­ködés a társadalmi osztályok és felekezetek között, virágozzék fel a kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság és Magyarország visszatérjen újra arra az útra, amelyen elindult a boldog béke idején s amelyen talán már el is ért volna a kulturális és gazdasági fejlettség nyugat­európai fokára, ha rá nem zu­dult volna a világra a nagy háború és a forradalmak isten­csapása. Minden igaz magyar embernek ez a politikája s ez volt és ez lesz politikája a „Békésmegyei Közlöny"-nek is. Teljes bizalommal hisszük és reméljük, hogy Csaba és Békés­megye magyarsága e tiszta ha­zafias törekvésünkben mellénk áll, megértéssel támogat ben­nünket. Az lesz a mi legna­gyobb örömünk és büszkesé günk, ha törekvésünket siker koronázza, vármegyénk minél hamarabb ismét méltó lesz a „Békés" névre és nem fogunk itt látni mást, csak egymást 'szerető, megelégedett, boldog embereket. Mi teljesen készen, felvérte­zetten állunk a nemes küzde­lemre és csak olvasóközönsé­günkön áll, hogy táborunk mindig nagyobb, erősebb legyen. A legjobb reményekkel el­telve üdvözöljük e reánk nézve fontos napon Csaba és Békés­vármegye közönségét. ­Békéscsaba bevételeinek és kiadásainak növekedése egy év alatt A számvizsgáló bizottság ülése Békéscsaba r. t. város szám­vizsgáló bizottsága csütörtökön ülést tartott a város 1922. évi zár­számadásának megvizsgálása cél­jából. Ez a zárszámadás is tanú­bizonyságot tesz arról, hogy a világháború és a forradalmak után bekövetkezett egyre rosszabbodó gazdasági helyzetben milyen óriási eltolódások történnek. Ezek az eltolódások nemcsak az úgyneve­zett „legyőzött" államokban for­dulnak elő, hanem a nagy- és kis-ántánt államaiban is. Az utóbbi években reális költségvetést nem készíthettek és kiszithetnek sem az államok, sem a városok, sem a községek, ""mert egy esztendő alatt olyan nagy eltolódások tör­ténnek gazdasági téren, amelyek legélesebb előrelátással elkészített költségvetést is irreálisokká teszik. Békéscsaba 1922. évi költség vetése is, mint mindegyik, kellő körültekintéssel készült el s á zött mégis óriási a differencia. A költségvetés a bevételt 6.700,000 koronában irányozta elő. Ezzel szemben a tényleges bevétel 41 millió 200,000 korona volt. A ki­adási tételek összege a költség­vetésben 6.800,000 korona, a tény­leges kiadás pedig 32.200,000 K. Hogy a kiadások nem haladják tul a bevételeket, az azt bizo­nyítja, hogy a városházán helyes gazdálkodás folyik. E tekintetben Békéscsaba, mondhatni, ritkítja párját Csonkamagyarország vá­rosai között, mert hiszen köztudo­mású. hogy ugy Budapestnek, mint az ország többi nagy váro­sainak hatalmas deficittel kell meg­birkózni mostanában. A számvizsgáló bizottság az 1922. évi zárszámadást minden szempontból helyesnek találta és ilyen értelmű jegyzőkönyvi javas­latot fog terjeszteni a legkö^íebbi közgyűlés elé. zárszámadás és költségvetés kö­a Kereskeeelmi Csarnok is, mint a kereskedők testülete. A magunk részéről ugy gondoljuk, még szebb és gyorsabb eredményt lehetne el­érni, ha az iparosságnak már ré­gen megindított és érthetetlenül teljesen elaludt akciója ebbe a mozgalomba belekapcsolódna. Hi­szen a két réteget annyi közös kapocs fűzi egymáshoz, hogy az érdekközösséget megtalálni nem okozhat nehézséget. Viszont ép ideje volna, hogy a csabai iparos­ság, amely számánál és produktív értékénél fogva nemcsak helyben, de országos viszonylatban is je­lentős gazdasági érték, végre méltó életjelt adjon magáról. Bizunk benne, hogy ez a tár­sadalmi valamint gazdasági szem­pontból fontos mozgalom hivatalos részről, ugy a város, mint az állam részéről illő támogatásban része­sül annál is inkább, mert értesü­lésünk szerint — nagyon helyesen — a tervet szociális tartalommal akarják telíteni és az Otthonban az alkalmazottak részére egy men­zát (közös étkezőt) akarnak ala­pítani. Ha az ipari munkásság fel tudta Csabán építeni a maga ere­jéből a Munkásotlhont, a polgár­ság tehetősebb elemei nem tudnák ugyanezt megtenni ? A csabai kereskedők egy Kereskedő otthont akarnak épiteni A csabai kereskedőknek, akik a Kereskedelmi Csarnok kebelé" ben vannak tömörítve, régi pana­szuk, hogy az egyesület és igy Csaba nagy és egyre fejlődő ke­reskedő társadalma nem rendel­kezik olyan megfelelő helyiséggel, amely számánál, továbbá közgaz­dasági és társadalmi jelentőségé­nél fogva megilletné. Szóba került ez a kérdés egy, a minap Budapestre utazó szük­körü társaságban. A társaság egyik tagja felvetette azt a gondolatot, hogy a kereskedőknek csak ugy lehet a bajon gyökeresen segíteni, ha saját otthonuk van, akár ház­vétellel vagy ház építésével, akár egy megfelelő épület hosszú bér­letéyel. Dehát mindenhez pénz kell. A szót tett követte s alig haladt a gyors pár kilómétert, egyetlen vaggonfülkében több, mini harmincmillió koronát jegyeztek erre a célra. Az ötletszerű gyűjtés igen szép eredménye persze további mun­kára serkenti a kezdeményezőket. Az eddigi hangulatból megállapít­ható, hogy a kereskedők és az összes merkantil érdekeltségek a legnagyobb örömmel karolják fel a gondolatot és hogy az eleinte fantasztikusnak tünt ötlet anyagi része nem is olyan nehezen va­lósitható meg. Ebben a stádiumban áll jelen­leg ez az ügy, amellyel előrelát­hatólag hamarosan foglalkozni fog Vegye meg és olvassa a Békés­megyei Közlönyt, de amellett ter­jessze is mindenütt. Ha anyagi erőnket gyarapítja, a lap szín­vonalának állandó emelését elő­mozdítja. Villanyvilágítás less Körösladányban. Almásy Imre gróf akciója. Békésvármegye legcsinosabb és elrendezette bb községei közé tar­tozik Körösladány, amelynek szín­magyar, derék polgársága soha­sem sajnálta az áldozatot, ha a község előrehaladásáról volt és van szó. Jókarban tartott beton­járdák. tisztára meszelt, kedvelt házak, vendégszerető magyar em­berek fogadják az idegent, aki mindenkor a legjobb emlékekkel távozik el a Sárrétnek e jómódú községéből. És a körösladányiak most sem akarnak megállani a fejlődés ut­ján. Minden igyekezetükkel arra törekszenek, hogy a még érezhető hiányokat pótolják és községüket a legmagasabb színvonalra emel­jék. Különösen a villanyvitágitás kérdése foglalkoztatja őket évek óta. Most végre ez a kérdés is a megoldás ' stádiumába jutott. A körösFadányiak ygyanis hatalmas segítőre akadtak Almásy Imre grófban, aki egyrészt saját jóaka­ratával és agilitásával, másrészt pedig • körösladányiak áldozat­készségével abba a helyzetbe jutatta a községet, hogy nemsokára viUanyfényárban úsznak Körösla­dány utcái és Ladány ebből a szempontból is az elsők közé emelkedik. Az ügy rövid története az, hogy gróf Almásy Imre, aki a legkitű­nőbb gazdák közé tartozik, nem­régiben átvette az ottani gróf Merán féle uradalom vezetését, belterjes gazdálkodáshoz látott és rövid idő óta tartó működése alatt is ellátta az uradalmat a modern mezei gazkálkodás minden kellékével. Többek között nagy malmot is épített, amelynek megtervezésekor mindjárt arra gondolt, hogy meg­oldja a villanyvilágítás régen va­júdó kérdését is, ha a körösladá­nyiak mellé állanak. Mihelyt nyil­vánosságra került a terv. mindjárt tárgyalást kezdett vele a község elöljárósága, a polgárok "részéről pedig hatalmas arányú akció in­dult meg abban az irányban, hogy a villanyt nemcsak közvilágításra használják, hanem a legtöbb ma­gánlakásba is bevezessék. Az akciónak nincs ugyan még vége, de az eddigi aláírásokból már is következtetni lehet arra, hogy Körösladány utcái nemsoká lesz­nek sötétek és a csinos házak szobáiba eltűnnek az ósdi petró leumlámpák.

Next

/
Thumbnails
Contents