Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám
1924-01-20 / 6. szám
EGYES SZÁM ARA 5550 KOROMül Békéscsaba, Í924 január 2 0 Vasárna p 51-ik évfolyam, &ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÜNT Előfisotéul dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 7000 K, Egy hónapra — korona. — Példányonként 250 korona. Politikai lap Telefonszám: 7. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán. II, Fef»f c József-tér 20. — Nyllttér és reklám Stavanként 100 K Jlapilappá lett a mai naptól fogva a több mint félszázados » Békésmegyei Közlöny". Hosszú pályájának e fordulópontján ugy érezzük, fölösleges különösebb programot adnunk, mert Csaba és Békésmegye olvasóközönsége úgyis jól tudja, hogy a „Békésmegyei Közlöny" mindenkor hirdetője, letéteményese volt az igazi magyarságnak, lelkes istápolója a társadalmi békének, erős támogatója Csaba és az egész vármegye jogos érdekeinek. Ilyen marad ezután is. Mi nem állunk egyetlen politikai párt szolgálatában sem. Csak egy politikát ismerünk el és szolgálunk szivünk-Ielkünk minden erejével. Azt a politikát, amelynek célja, hogy ez az ezer sebőől vérző, szerencsétlen Magyarország ismét talpraálljon, megizmosuljon, visszakerüljenek Északmagyarország és Erdély bércei, a Bánát és a Bácska aranykalászos rónaságá, szűnjön meg minden gyűlölködés a társadalmi osztályok és felekezetek között, virágozzék fel a kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság és Magyarország visszatérjen újra arra az útra, amelyen elindult a boldog béke idején s amelyen talán már el is ért volna a kulturális és gazdasági fejlettség nyugateurópai fokára, ha rá nem zudult volna a világra a nagy háború és a forradalmak istencsapása. Minden igaz magyar embernek ez a politikája s ez volt és ez lesz politikája a „Békésmegyei Közlöny"-nek is. Teljes bizalommal hisszük és reméljük, hogy Csaba és Békésmegye magyarsága e tiszta hazafias törekvésünkben mellénk áll, megértéssel támogat bennünket. Az lesz a mi legnagyobb örömünk és büszkesé günk, ha törekvésünket siker koronázza, vármegyénk minél hamarabb ismét méltó lesz a „Békés" névre és nem fogunk itt látni mást, csak egymást 'szerető, megelégedett, boldog embereket. Mi teljesen készen, felvértezetten állunk a nemes küzdelemre és csak olvasóközönségünkön áll, hogy táborunk mindig nagyobb, erősebb legyen. A legjobb reményekkel eltelve üdvözöljük e reánk nézve fontos napon Csaba és Békésvármegye közönségét. Békéscsaba bevételeinek és kiadásainak növekedése egy év alatt A számvizsgáló bizottság ülése Békéscsaba r. t. város számvizsgáló bizottsága csütörtökön ülést tartott a város 1922. évi zárszámadásának megvizsgálása céljából. Ez a zárszámadás is tanúbizonyságot tesz arról, hogy a világháború és a forradalmak után bekövetkezett egyre rosszabbodó gazdasági helyzetben milyen óriási eltolódások történnek. Ezek az eltolódások nemcsak az úgynevezett „legyőzött" államokban fordulnak elő, hanem a nagy- és kis-ántánt államaiban is. Az utóbbi években reális költségvetést nem készíthettek és kiszithetnek sem az államok, sem a városok, sem a községek, ""mert egy esztendő alatt olyan nagy eltolódások történnek gazdasági téren, amelyek legélesebb előrelátással elkészített költségvetést is irreálisokká teszik. Békéscsaba 1922. évi költség vetése is, mint mindegyik, kellő körültekintéssel készült el s á zött mégis óriási a differencia. A költségvetés a bevételt 6.700,000 koronában irányozta elő. Ezzel szemben a tényleges bevétel 41 millió 200,000 korona volt. A kiadási tételek összege a költségvetésben 6.800,000 korona, a tényleges kiadás pedig 32.200,000 K. Hogy a kiadások nem haladják tul a bevételeket, az azt bizonyítja, hogy a városházán helyes gazdálkodás folyik. E tekintetben Békéscsaba, mondhatni, ritkítja párját Csonkamagyarország városai között, mert hiszen köztudomású. hogy ugy Budapestnek, mint az ország többi nagy városainak hatalmas deficittel kell megbirkózni mostanában. A számvizsgáló bizottság az 1922. évi zárszámadást minden szempontból helyesnek találta és ilyen értelmű jegyzőkönyvi javaslatot fog terjeszteni a legkö^íebbi közgyűlés elé. zárszámadás és költségvetés köa Kereskeeelmi Csarnok is, mint a kereskedők testülete. A magunk részéről ugy gondoljuk, még szebb és gyorsabb eredményt lehetne elérni, ha az iparosságnak már régen megindított és érthetetlenül teljesen elaludt akciója ebbe a mozgalomba belekapcsolódna. Hiszen a két réteget annyi közös kapocs fűzi egymáshoz, hogy az érdekközösséget megtalálni nem okozhat nehézséget. Viszont ép ideje volna, hogy a csabai iparosság, amely számánál és produktív értékénél fogva nemcsak helyben, de országos viszonylatban is jelentős gazdasági érték, végre méltó életjelt adjon magáról. Bizunk benne, hogy ez a társadalmi valamint gazdasági szempontból fontos mozgalom hivatalos részről, ugy a város, mint az állam részéről illő támogatásban részesül annál is inkább, mert értesülésünk szerint — nagyon helyesen — a tervet szociális tartalommal akarják telíteni és az Otthonban az alkalmazottak részére egy menzát (közös étkezőt) akarnak alapítani. Ha az ipari munkásság fel tudta Csabán építeni a maga erejéből a Munkásotlhont, a polgárság tehetősebb elemei nem tudnák ugyanezt megtenni ? A csabai kereskedők egy Kereskedő otthont akarnak épiteni A csabai kereskedőknek, akik a Kereskedelmi Csarnok kebelé" ben vannak tömörítve, régi panaszuk, hogy az egyesület és igy Csaba nagy és egyre fejlődő kereskedő társadalma nem rendelkezik olyan megfelelő helyiséggel, amely számánál, továbbá közgazdasági és társadalmi jelentőségénél fogva megilletné. Szóba került ez a kérdés egy, a minap Budapestre utazó szükkörü társaságban. A társaság egyik tagja felvetette azt a gondolatot, hogy a kereskedőknek csak ugy lehet a bajon gyökeresen segíteni, ha saját otthonuk van, akár házvétellel vagy ház építésével, akár egy megfelelő épület hosszú bérletéyel. Dehát mindenhez pénz kell. A szót tett követte s alig haladt a gyors pár kilómétert, egyetlen vaggonfülkében több, mini harmincmillió koronát jegyeztek erre a célra. Az ötletszerű gyűjtés igen szép eredménye persze további munkára serkenti a kezdeményezőket. Az eddigi hangulatból megállapítható, hogy a kereskedők és az összes merkantil érdekeltségek a legnagyobb örömmel karolják fel a gondolatot és hogy az eleinte fantasztikusnak tünt ötlet anyagi része nem is olyan nehezen valósitható meg. Ebben a stádiumban áll jelenleg ez az ügy, amellyel előreláthatólag hamarosan foglalkozni fog Vegye meg és olvassa a Békésmegyei Közlönyt, de amellett terjessze is mindenütt. Ha anyagi erőnket gyarapítja, a lap színvonalának állandó emelését előmozdítja. Villanyvilágítás less Körösladányban. Almásy Imre gróf akciója. Békésvármegye legcsinosabb és elrendezette bb községei közé tartozik Körösladány, amelynek színmagyar, derék polgársága sohasem sajnálta az áldozatot, ha a község előrehaladásáról volt és van szó. Jókarban tartott betonjárdák. tisztára meszelt, kedvelt házak, vendégszerető magyar emberek fogadják az idegent, aki mindenkor a legjobb emlékekkel távozik el a Sárrétnek e jómódú községéből. És a körösladányiak most sem akarnak megállani a fejlődés utján. Minden igyekezetükkel arra törekszenek, hogy a még érezhető hiányokat pótolják és községüket a legmagasabb színvonalra emeljék. Különösen a villanyvitágitás kérdése foglalkoztatja őket évek óta. Most végre ez a kérdés is a megoldás ' stádiumába jutott. A körösFadányiak ygyanis hatalmas segítőre akadtak Almásy Imre grófban, aki egyrészt saját jóakaratával és agilitásával, másrészt pedig • körösladányiak áldozatkészségével abba a helyzetbe jutatta a községet, hogy nemsokára viUanyfényárban úsznak Körösladány utcái és Ladány ebből a szempontból is az elsők közé emelkedik. Az ügy rövid története az, hogy gróf Almásy Imre, aki a legkitűnőbb gazdák közé tartozik, nemrégiben átvette az ottani gróf Merán féle uradalom vezetését, belterjes gazdálkodáshoz látott és rövid idő óta tartó működése alatt is ellátta az uradalmat a modern mezei gazkálkodás minden kellékével. Többek között nagy malmot is épített, amelynek megtervezésekor mindjárt arra gondolt, hogy megoldja a villanyvilágítás régen vajúdó kérdését is, ha a körösladányiak mellé állanak. Mihelyt nyilvánosságra került a terv. mindjárt tárgyalást kezdett vele a község elöljárósága, a polgárok "részéről pedig hatalmas arányú akció indult meg abban az irányban, hogy a villanyt nemcsak közvilágításra használják, hanem a legtöbb magánlakásba is bevezessék. Az akciónak nincs ugyan még vége, de az eddigi aláírásokból már is következtetni lehet arra, hogy Körösladány utcái nemsoká lesznek sötétek és a csinos házak szobáiba eltűnnek az ósdi petró leumlámpák.
