Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-14 / 51. szám

2 BfiKKSAKGYKI KÖZŰ)* t Békéscsaba, 1924 március 14 szafizetik a fásításba fektetett költségeket. Az élőfákban oly szegény Alföld befásitása nagyon helyes és okos feladat, amelyet fölösleges dicsérni, mert a tett önmagában hordja dicséretét. Ezt a mindenki rokonszenvével és helyeslésével találkozott fásítási akciót a város most még nagyobb mértékben akarja folytatni. Az idei fásitási programba belevették a körtöltés fásításának folytatásán és befejezésén kivül több kültelki ucca befósitósát is. Ezenkívül a város hatalmas csemetekertet óhajt létesíteni, amelybe a mai faiskolából ültetnék át a csemetéket Az uj csemetekertet, amely háromnégy katasztrális hold területen létesülne, az úgynevezett Felsőnyomós- és Kismegyer- dűlőben rendezik be. A négy holdnyi területen egyelőre ötvenezer darab facsemetét ültetnek el, természetesen csupa mézelő- és haszonfót, hogy az utóbbi időben nagy kedvvel föllendült méhészet számára kellő mézgyüjtő-telepet létesítsenek. Az eleki hamiskártyagyárosok bűnhődése Hót hét hónapi börtönbüntetést kaptak a focittkosok kát. Csakhamar észrevették, hogy Uszka három pontra is megáll

: mint bankadó s amikor meg akarták nézni, hogy mit kapott volna., ha bevág, nem engedte megnézni a következő lapot. De amint keresni kezdték, észrevették, hogy az a lap 7-es lett volna. Előfordult az is, hogy Uszka 7-re is bevágott s 2-est kapott. A bűnjelként lefoglalt kártyacsomagokat két kártyaszakértő megvizsgálta s megállapította, hogy több csomagból sok lap ányzik s ezeket 1—2—3 pontos lapokkal pótolták. Megállapították azt is, hogy minden egyes kártya háta meg volt jelölve. Uszka és Schwartz ilyenformán igen sok embert fosztott ki és egyegy nyereség több százezer koronát tett ki, ami a mult évben nagy összeg volt. A bünügy tárgyalása iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Nagy közönség ülte végig a tárgyalást, amely reggel nyolctól este 11 óráig tartott. Igen sok tanút hallgattak ki és a lefolytatott bizonyítási eljárás során a vádlottak bűnössége bebizonyosodott, igy a bíróság Uszkát és Schwarczof 7—7 hónapi börtönre Ítélte, mig a másik három vádlottat a Bp. 326. § 2. pontja alapján bizonyítékok elégtelensége miatt felmentette. Az ítélet nem jogerős, mert mind az ügyész, mind az elitéltek megfellebbezték. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A gyulai törvényszéken Szakolczay Lajos tötvényszéki elnök érdekes bünügyet tárgyalt, amely annakidején meglehetősen nagy port vert föl. Az eset részletei és előzményei a következők : Elek községben a mult évben megállapították, hogy a kávéházakat egytől-egyig hamisított, illetőleg cinkézéssel megjelölt játékkártyákkal árasztották el. Ezek mind makaó-kártyák voltak és mint a nagy körültekintéssel végzett nyomozás megállapította, a hamisított kártyákat Schwarcz Ferenc cipész és Uszka György főpincér eleki lakosok készítették, három másik társuk segítségével. A Schwarcz és társai kártyahamisitó cég azonban nemcsak a kártyalapok megjelölésével foglalkozott, hanem a hamisított kártyákkal maga is iésztvett a kártyacsatákban. Tömérdek jóhiszemű játékost csaltak meg igy a zöld asztal mellett, a nyereségen azután szép testvériesen megosztozkodtak. A hamis játékot olyan módon hajtották végre, hogy Uszka és Schwarcz játék közben a lapokat egyenként osztották le ; mindegyiket jól szemügyre vették s hogy ezt megtehessék, nappai az ablak közelébe ültek, este pedig lámpát tétettek maguk mellé, hogy a lapokon levő cinkelést jól láthassák. A megkopasztott emberek egy idő múlva rájöttek a csalásra és figyelni kezdték Schwarczék jóté7f takarékkorona megállította a tőzsdei hosszt A takarékkorona bevonulása közgazdasági életünkben igen jelentős és mélyreható változásokat okozott. Azokon az értekezleteken, amelyeket a valorizációs javaslat előtt Kállay a bankvezérekkel folytatott, sok szó esett a valorizálás mellett és a valorizálás ellen. Ellene a legfőbb érv az volt, hogy a takarékkorona bevezetésével az állam maga vezeti be hivatalosan is az indexrendszer számítást. Most ujabban a takarékkorona bevonulása megingatta a tőzsde frontját. Figyelemre méltó jelenség, hogy általánosságban az érdeklődés a takarékbetétek felé fordul!. Hogy a takarékbetétek felé való fordulásnak milyen lesz a hatása a tőzsdére, még nem lehet tudni. Nagyon valószínű, hogy a nagyarányú tőkeelvonás miatt tartózkodni fog a spekuláció, ami kisebb mértékű lanyhasógot fog eredményezni. A nagyközönség meggyőződött a takarékkorona árfolyamszámításnak előnyös voltáról. A takarékkorona bevezetése megszünteti azt a lehetőséget, hogy a hitelinfláció megnövekedése az államnak óriási kárt okozzon a korona megkontreminálása következtében. Poincaré a bukás előtt Páris, márc. 13. A mai napon dől el Poincarénak és kabinettjéjének sorsa, mert ma délután lesz a szenátusban a döntő szavazás. Az összes pénzügyi reformokat felölelő törvényjavaslat valamenyszakaszánál felvetik a bizalmi kérdést. Az eddigiekből nem lehet megítélni, sikerül-e Poincarénak megfelelő többségre szert tenni. Ha nem, a kabinet számol a helyzettel és lemond. Kérdéses, hogy a kabinet bukása után vállalhatja-e Poincaré a miniszterelnökséget. Ez ügyben különben az a tény fog dönteni, hogy melyik szakasznál szavazzák le a kormányt. Száz évvel ezelőtt A Napoleon elleni háborúk után elkövetkezett nagy reakció, melyet hangzatos cim aló elrejtve Szentszövetségnek neveztek, Metternich herceg vezérlete alatt javóban tombolt még, de már megkapta az 1825-iki országgyűléssel náluhk Magyarországon azt a léket, melyet ideig, óráig lehetett ugyan még foltozgatni, de végleg betömni soha többé; mikor az eszmék érlelődése következtében újra induló magyar szellemi élet is meggyújtotta a tudomány fáklyáját. Ennek világítása mellett igyekezett az ország legelrejtettebb zugába is fényt árasztani s az egész tudós világ előtt bemutatni a magyar föld minden nevezetességét. A Tudományos Gyűjtemény 1826-ik évi 5-ik kötetében Ágoston János békésmegyei táblabíró tollából olvashatunk hosszabb cikket, amely Csaba képét rajzolja meg a reformkor hajnalán. A cikk semmiszinalatt nem elégíti ki a mai igényeket, bór adatai feltétlenül megbizhatók, de abban az időben hézagpótló volt. Kitűnik ez a cikkhez irt első szerkesztői jegyzetből is : „Bár a tudós Szerző, a kinek Az Aurora hangversenye Szépszámú, lelkes közönség előtt folyt le az Auróra-kör tegnapi hangversenye a Kultúrpalotában. Sándor Renéeben technikailag tökéletesen képzett, komoly stilusu zongoraművésznőt ismertünk meg. Virtuozitása főleg a Bach Busoni preludeben csillogott, mig a Mozart-szonáta stílusos előadása elmélyedő tanulmányról telt tanúságot. A Schubert-mű, majd Schubert-Liszt-variációk hálás előadási darabok, de ma már erősen megkoptak. Sándor Renée nőnél csodálatos erőteljes dinamikával lendelkezik, a finom pianók azonban a nem egészen tökéletes hangszeren nem sikerülhettek. Őszinte hálával tartozunk, hogy Sándor Renée és öccse, Frigyes, Beethovennek grandiózus Kreutzer szonátáját bemutalték. Előbbi a zongora szólamot nemcsak kifogástalanul, de ihletett lélekkel látta el, utóbbiból azonban még hiányzik a beethoveni mélység és magával ragadó erő. Zajosan tapsolták mindkettőjüket. Őszinte, meleg sikert aratott Péchy Blanka Ady, Tóth Árpád és Szép Ernő versek előadásóval. A legnagyobb előadó művészetet Szép Ernő megható gyermekversében élveztük. A közönség hálás elismeréssel adózott a kiváló szereplőknek. lovábbfolytatják Békéscsaba befásitását (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város vezetősége a fásítás helyes és hasznos akcióját az idén is hasonló mértékben szándékozik folytatni, mint ahogyan a mult év folyamán. Az elmúlt évben a város több ucca befósitósát hajtotta végre, ezenkívül a Körös-csatorna körtöltésének nagyobb részét is beültették mézelő- és haszonfákkal. A fásítási akció a tájék tetszetősebbé tétele mellett még azzal a haszonnal is jár, hogy a haszonfák sokféle formában viszigen szép módja vagyon a' Statistikai leírásokban, ekképen irnó le mind geographice, mind stalistice Békés Vgyének többi városait és helyiségeit is." Szembetűnik .neki, hogy Csaba „ez a' legnépesebb, legnagyobb kiterjedésű falu egész Európában", a Körös folyósától „távul" fekszik, mert mint e jegyzetben mondja : „Ritka helység Békésben, mely mellett ne folydogálna, vagy legalább mellynek határát igen igen kínosan ne nedvesítené a hármas Körös. Innen vannak a* sok mocsárok, hasznavehetetlen földek. Régen regulázzák már itten is a' Köröst, de tsak papiroson". A „merő róna siksógon" fekvő helység lakosai észrevették, hogy „az inni és itatni való vízben könnyen fogyatkozást szenvedhetnek", ezért a Köröst két mértföldnyiről csatornába vezették a helység alá. ,,Ezen canalis, vizel, halat elegendőt szolgáltat a helyiségnek." „Az 1715-dik esztendő ez a bizonyos határidőpont, mellyben a mai Csaba lételének fundamentuma megvettetett." Az azóta eltelt 110 év alatt a lakosság 20.187-re szaporodott. Ennek a számnak egyrészét a Zólyom, Hont, Nógrád s egyéb felső vármegyékből idetelepített lutheránus tótok alkotjók, akik szívesen települtek ide, mert tudták, hogy „földje lészen elég és tartozásait tsekély áron válthatja meg jó uj földes urától." A regálét és az urbáriális beneficiumokat a község árendálta csekély bérösszeg melleit. Ez a bérlet óriási hasznot biztosított az iparkodó lakosságnak. „Lehetett is Csabán valóban gazdag tótokat találni s még ma is lehet szemenként." Az evangélikus egyház az emiitett megtelepedés idején keletkezett. 1/51-ben Báró Harucker Ferenc földesúr hívására katholikus tótok jöttek Csabára s megalapították a katholikus egyházat, de templomuk alapjait a földesúr segítségével csak 1769-ben rakhatták le, tornyát pedig csak 1817-ben epithették föl. Földesurai 1825-ben a B. Harucker Ferenc leányágából származott Károlyi grófi ág örökösei gr. Sztáray Albeit és gr. Trautmansdorf József; továbbá Stockhammer grófi ág örökösei gr. Bolza József és gr. Eszterházy Mihály. A házak száma 1923. A föld és házbirtokos gazdák száma meghaladja az ezret. A háztulajdonosok száma 683 ; a zselléreké 404. Van „több jeles tekintetű, jó Ízléssel épült szabad épület". A község között legelők (ménesekkel, csordákkal, gulyákkal, nyájakkal), jól termő szántóföldek vannak; a csatornában élénk halászat folyik, főleg csuka, harcsa, ponty és keszeg fogással ; nagy területü ültetett füzes; szép szőlők terjeszkednek. Vannak „a" lelki Pásztoroknak, helységnek itten lakozó Magistratualis, Uradalmi s katona Tiszteknek diszes házaik r a' patika tulajdon orvossal, pósta hivatal és a' rendes vendégfogadó." Csinosan rendezett s symetrikusan épült kőkéményü házai vannak a lakosságnak. „Végre különös díszére szolgál Csabának a benne fen álló derék templom, (1. a Catholicusu, kettő 2. Prédikátussal s 1. segéddel az Evangelicusoké), s ezek között különösen a mult (1824) esztendőben fényes pompával s egyházi szertartással felavatott roppant, fél millióba került Bazilika, gazdag készülettel, gyönyörű oltórtóblával, derék 24. mutatióju orgonával. „A három toronyban levő harangok össz súlya 68 mázsa." (Folytatjuk.) Banner János