Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-13 / 50. szám

2 BÍKÉ8ME6VEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 március 13 vetett adó alapján megállapított összegben befizetni képtelen, a beadott felebbezés alapjón 1923. évi jövedelem- és vagyonadója kizárólag az államkölcsönelőleg ujabb megállapítása céljából helyesbíthető legyen. A rendelet értelmében a jövedelmi adó alapján előirt államkölcsön-előleg azoknál, akiknek jövedelemadófizetés kötelezettsége 1924. február 20-án már nem állott fenn, a felebbezés alapján törlendő. Az ország elszakított területéről származó jövedelem alapján kivetett jövedelmi adóra eső kölcsönelőlegnek behajtása az adózók kérelmére felfüggeszthető. Pótlékmentes fizetési halasztás A pénzügyigazgatósóg (adófelügyelő-helyettes) annak, akinek az egész jövedelme, vagy jövedelmének legalább háromnegyedrésze házbirtokból származik, május 15-ig pótlékmentes fizetési halasztást adhat. Ugyancsak pótlékmentes fizetési halasztást adhat annak az alkalmazottnak, tisztviselőnek vagy munkásnak is, aki kimutatja, hogy szolgálati illetményein kivül ezidőszerint más jövedelme nincs. A rendelet szerint az állami kölcsönelőlegre vonatkozó összes beadványokat soron kivül kell elintézni. Kard- és kalapácspárbaj Békéscsabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nem mindennapi, véres esemény színhelye volt a békéscsabai pályaudvar szerdán délelőtt. A véres eset szereplői egy fiatal, kurtaszoknyás kis cselédleány miatt rontottak egymásnak és karddal és kalapáccsal ugy elverték egymást, hogy most mindketten súlyos sérülésekkel feküsznek a békéscsabai közkórhózban. A tragikusan komikus eset részletei a következők : Seprenyi Imre rendőr a keddről szerdára hajló éjszakán a békéscsabai vasúti állomáson teljesített szolgálatot. Reggel felé a harmadik osztályú váróteremben megismerkedett egy fiatal, 16 évesnek látszó, vidéki parasztleánnyal, aki valamelyik közeli faluból érkezett Békéscsabára a rokonaihoz. A leány nem akart kora hajnalban a rokonokhoz beállítani, inkább bevárta hát a világosodást a váróteremben. A rendőr rövid beszélgetés után sétálni hivta a leányt. Hogy kedvükre beszélgethessenek, az állomás belterületére mentek, ahol a sínpárokon veszteglő kocsisorok között jártak föl és alá. Közben azonban — ugy reggel fél kilenc tájban — Seprenyinek az állomásépület elé kellett mennie, hogy a vonatok befutásánál ellássa a szolgálatát. Amikor Seprenyi visszatért a leányhoz, már messziről észrevette, hogy szerzett jogaiba idegenek tapostak bele : a vidéki leány néhány vasúti lakatossal sétálgatott le és föl a kocsisorok között. De közelebb érve, az udvarlásnak gondolt társalgás veszekedésnek bizonyult. A veszekedés, illetőleg szóváltás magva az volt, hogy a kocsivizsgáló lakatosok felelősségre vonták és az állomásfőnök elé kisérni akarták a leányt, mivel az a közönség részére meg nem engedett helyen, a pályatesten sétált. Seprenyi Imre azonnal védelmére kelt a szorongatott helyzetbe jutott leánynak. Szóváltás keletkezett, amely csakhamar durvaságokba csapott át és a szócsatát folytatók sértegetni kezdték egymást. Különösen Podobni András kocsivzsgáló lakatos volt túlságosan hangos és miközben durva sértésekkel illette a rendőrt, fenyegető magatartást kezdett tanúsítani. A két szembenálló fél aztán egyszerre csak összekapott. Seprenyi kirántotta a kardját és azzal rohanta meg Podobnit, ez meg viszont a kezében levő hatalmas kalapáccsal rohant a rendőrre. A két férfi összecsapása — amely furcsa, de borzalmas párviadallá vált — rettenetes volt. A körülöttük állók hasztalan próbáltak beavatkozni, még csak közelükbe sem mehettek a küzdőknek, mert azok a párviadal hevében könynyen leüthettek volna mindenkit, aki a közelükbe jut. A karddal és kalapáccsal vívott egyenlőtlen párviadal aztán nagyon is egyenlő eredménnyel végződött mindkét félre nézve. Mind Seprenyi,mind Podobni elég súlyos sebeket kapott a fejére, ugy hogy mindketten vértől elborítva rogytak össze, ott, a főnöki iroda előtt, annyi sok főnyi utazóközönség láttára. A párviadalnak ezzel vége lett. A sebesülteket a városi közkórházba szállították, ahol most betegen feküsznek. Sebesülésük körülbelül nyolc napon belül fog meggyógyulni. A rendőrség a különös , párviadal ügyében szigorú vizsgálatot rendelt el, addig is Seprenyi! Jánossy Gyula rendőrtanácsos felfüggesztette állásától, fegyelmi eljárást rendelve el ellene. Gyűjtés Gulyás József Yilágtalan, özYegy édesaiiyja számára Gulyás Józsefet, a Békéstnegyei Közlöny felelős szerkesztőjét eltemették. A temetésen, amely tragikus körülmények folytán Gyulán csak egy pár odaadó jóbarát jelenlétében történt, a csabaiak, de a megye sem tudta kegyeletét olyan mértékben kifejezésre juttatni, amelyet Gulyás József sok évi munkásságával, e városnak és a megyének közérdekét mindenkor szem előtt tartó sajtótevékenységével méltán kiérdemelt Gulyás József, nyugtalan élete után pihenőre tért, de egy debreceni kis ház udvari szobájában szegény, elhagyatott öreg özvegyasszony siratja utolsó reménységét. Gulyás József édesanyja teljesen világtalan és a legnagyobbszegénységben tengeti életét. Tragikus sorsú fia iránt érzett szeretet és hála kötelezi az elhunyt ujságiró barátait, ismerőseit és e város s a megye jószivü közönségét, hogy kegyelete jeléül segítsen a teljesen magára maradt vak öregasszonyon, Gulyás József özvegy édesanyján, aki iráni való ragaszkodó szeretetének Gulyás, a költő, olyan gyönyörű, megható versekben adott kifejezést. A Békésmegyei Közlöny szerkesztősége a mai napon gyűjtést indít erre a célra. Aki ismerte és szerette Gulyás Józsefet, az nem fogja megvonni adományát ettől a gyűjtéstől. Már a mai napon a következő adományokat vettük : Békésmegyei Közlöny szerkesztősége 150,000 K Békésmegyei Altalános Takarékp. rt. 50,000 K Werner Ede 10,000 K dr. Tardos Dezső 10,000 K Minden adományt szerkesztőségünk nyilvánosan nyugtáz és illetékes helyre juttat. Megszűnt a békéscsabai kömivessztrájk A bérmozgalom a munkások javára hozta a túlnyomó eredményt — Június 22-éig kötöttek szerződést a munkaadók és a munkások (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csaknem kétheti makacs és sziláid bérmozgalom után szerdán délben végre sikerült békét kötni az építőiparban. A sztrájkoló kőművesek békés uton fejezték be rövid idő óta tartó bérmozgalmukat és elhatározták, hogy már csütörtökön reggel fölveszik a munkát. A szerdán délelőtt tartott egyezkedési tárgyalásokat a városi népjóléti hivatalban tartották ineg Galli Géza dr. tanácsnok előtt, Tamássy Károly tanácsjegyző közbenjöttével A harcban álló felek részéről megjelent a munkaadók részéről hat megbízott, mig a munkások részéről hét szakszervezeti kiküldött jelent meg, Szpevár elnök vezetésével. A tárgyalás 9 órától fél l-ig tartott s csak a legnagyobb erőfeszítéssel, sikerült a békét megteremteni. Ez majdnem kizáróan Szpevár Pál erdeme, akinek okosságán, higgadtságán és józanságán múlott az, hogy a békéltetés kudarcba nem fuladt, amely esetben ujabb 2—3 heti harc következett volna el. A mesterek háromszor is fölkeltek már, azzal, hogy végleg eltávoznak, de az elnök higgadtsága mindig meghozta a kívánt eredményt. A megegyezés az alábbi föltételek mellett létesült: A mesterek megadják az órabéreket buzavalutában, olyképen, hogy mindenkor a 76 kilogrammos tiszavidéki buza árát veszik alapul a számításaikhoz. Március 12től április 30-áig 2 kiló 75 deka buza óra lesz az órabér, május 1-től junius l-ig 3 kiló, junius 1től julius l-ig pedig 3 kiló 25 deka buza óra. (A munkások eredeti követelése volt 3 kiló buzaáros kezdő órabér, amely két havonkénti 25 dekás javítással augusztus l-ig 3 kiló 75 dekára emelkedett volna.) Megegyeztek ezenkívül abban is, hogy junius 22-én ujabb bérmegállapodást fognak létesíteni, de csak abban az esetben, ha a buza ára és a drágasági indexszám közti arány a maihoz képest jelentékenyen megváltoznék. Végül elfogadták a munkáltatók a munkásoknak azt a javaslatát is, hogy a tanyákon és vidéken dolgozó kőmivesnek a vidéjti.munkáknál az órabér 25 dekával több legyen, ha a munkás két éven felül dolgozik már segédként, mig a két évnél fiatalabb segédek órabére a rendesnél 50 dekával kevesebb legyen. A megállapodásokat ezután a harcban álló felek megbízottjai aláírták és ezzel a közel két hét óta duló kőmivessztrájk véget ért. A munkások csütörtökön reggel mindenütt fölveszik a munkát és az építkezések tovább folyhatnak. szár szűkösen bár, de valószínűen elég lesz. A földbirtokrendezési eljárást Szarvas, Gyoma és Endrőd községekben folytatják, a kiegészítő eljárást Füzesgyarmat, Bucsatelep és Szeghalom községekre és Gyula városra vonatkozólag rendelték el. Az ipar és kereskedelem terén a folytonosan emelkedő és feltartózhatatlan drágaság következtében teljesen bizonytalan és kialakulatlan helyzet látható. A kívánatos egységes és az egész országra kiterjedő pénzügyi politika körvonalai egyáltalán nem tapasztalhatók s valószínűen ez az oka annak, hogy a helyzet javulására a közeljövőben semmi kilátás A vármegye közállapotai Földmivelés, ipar, kereskedelem — Nem kell árvizektől tartani A vármegyei közigazgatási bizottság ülésén az alispáni jelentés a következőkben ismerteti a vármegye közállapotait a földmivelés, ipar és kereskedelem terén: Az időjárás az elmúlt hóban rövidebb megszakításokkal általában hideg volt. elég kiadós hóeséssel, de minthogy a hó lassan olvad, egyelőre nem kell tartani a hirtelen olvadás folytán beállható belvízkároktól. A vetések elég jól teleltek, csak egyes helyeken, ahol a szél a hótakarót elsodorta, észlelhető a sárgulás, de komolyabb jelentőség nélkül. Az állatállomány szintén jói telelt, bór széna igen kevés volt,— mig a szalma, törek és tengerinmes. Az ipari munkások mozgalma több helyen mutatkozik, amelynek célja az, hogy munkabéreiket az általános drágasághoz némileg alkalmazkodó mértékig kiküzdhessék, amelynek folytán a békebeli buzabérek kivívásának tervezésétől egyelőre kényszerűségből elállottak. GUMMITALPAS KÜLÖNLEGESSÉGEK x PETERFI CIPŐÁRUHÁZÁBAN