Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-09 / 47. szám

Békéscsaba 1924 március 9 BÉKÉSMMYM KÖZLŐN! Békésmegyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaság Alap- és tartaléktőkék 1 milliárd BékéSCSaba Telefonszámok: 50., 190., 177., 179. Érdekközösségben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel Mindennemű kölcsönt nyújt és flnanciroz elsőrendű vállalatokat Tőzsdeosztálya közvetlen tőzsdei megbízottja utján igen előnyösen vesz és elad mindennemű tőzsdei értékpapírt teljes anya^garancia mellett ZSS5&, Mint a devizaközpont bizományosa devisa és valutaigényléseket készséggel közvetít, mindennemű külföldi átutalásokat eszközöl Áruosztálya vesz és elad gabona és terményféléket, mindennemű magvakat A bank és takarékpénztári ügykörbe eső mindennemű megbízást készséggel vállal » ínr.njiiri <ni iT.mrji^nwiriHiitmtrun i)i wwoitfiirM—xwxm—wm www i >www ytanw jio^ia—wwt^Wi Aktuális kérdések A korona, az adó és a drágaság. Ez a három tényező, vagy ha ugy tetszik, fogalom (az utóbbit inkább ajánlhatom, mert az adó és a drágaság imponáló nagyságánál fogva igazán fogalom, mig a koronának saját értékéről sincs fogalma) ugy áll itt előttünk, mint három bűnös, aki azt szeretné elhitetni magáról, hogy ártatlan — és ezért igyekszik mindent a másikra kenni. Mondják : azért rossz a korona, mert nagy' a drágaság, azért sok az adó, mert rossz a korona, végül azért nagy a drágaság, mert sok az adó. A korona nem tehet arról, hogy sokat nyomattak belőle, hiszen a drágulás folytán előállott szükségletet valahonnan és valamilyen módon csak elő kellett teremteni. Hogy ez csak az infláció fokozásával volt elérhető, az természetes volt akkor, amikor a közgazdászok és pénzügyi szaktekintélyek is ezt tartották az egyedüli és kizárólagos orvosságnak a drágaság ellen. Az idők megmutatták, hogy a drágaságot a pénz szaporításával utóiérni tnem lehet, mert mihelyt az államjegy mennyiségben lépett egyet, a drágaság ugrott kettőt. Az adónak is lépést kellett tartania a korona értékének romlásával. Az államháztartás egyensúlyban tartása mind nagyobb és nagyobb bevételeket igényelt, szinte természetes volt az adók és jövedelmek emelése, illetőleg fokozása — amely körülmény megint ujabb és ujabb drágaságot idézett elő. Igy kergetődzött egymással a három ok, mely különkülön egymásnak az okozata is volf! A takarékkorona rendszere egy ujabb mód most a pénzügyek megjavítására mind az adós, mind a hitelező szempontjából. Aki ezt kitalálta, bizonyára arra gondolt, hogy a tőkével rendelkezők most már a közgazdasági élet vérkeringésébe zúdítják a pénzt. Nem szándékozunk kritikát gyakorolni a takarékkorona elve felett — megtették azt előttünk sokan — csupán leszögezzük azt a tényt, hogy az illetékesek által ehhez az eljáráshoz fűzött remények nem teljesedtek be. A drágaság hosszú éveken keresztül megszilárdult bástyáját egy könynyen ledönteni nem lehet. Nem lehet az előretörő árakat megállítani akkor, amikor az állami bevételi források, közöttük pedig a jövedékek és részesedések — ismételten emeltetnek. Ez a politika a múltban rossznak bizonyult, fel kellene tehát hagyni vele. Mi fog történni, mi nem, ki tudná megmondani. Mindenesetre a jövőbe vetett bizalmat nem szabad elveszítenünk. Ha javulnak az állapotok, mindannyiunkra jobb idők várnak, viszont ha rosszabodnak — azt is elviselhetjük, mert hiszen a remény immár tiz esztendeje táplál, bár sovány koszttal, de annál dúsabb bőkezűséggel. A fásítás előmunkálatait sehol sem látjuk. Pedig már elérkezett, sőt hamarosan el is múlik az ideje ennek a tavaszi munkának. Olyan sivár és kietlen némelyik uccánk, hogy ráférne a rendezgetés ilyen értelemben. Eddig csak azt láttuk, hogy a meglevő galylombos fákat csonkitgatják, szigorúan lemetszve a nyári forróságban árnyékot adó ágakat. A napszámos fürész kegyetlenül nyirbálja ezeket az akácfákat, melyeknél ugylátszik nem az a fontos, hogy minél dúsabb lombjukkal megjavítsák nyáron a porral telített levegőt és üdébbé varázsolják a környéket — hanem hogy szép, szabályos gömbalakuak legyenek. A piac árai sok bosszúságot hoznak a háziasszonyoknak. Sokszor tapasztalhattuk, hogy a csabai piaci árak a fővárost is felülmúlják elérhetetlen magasságukban. Legutóbb megütközéssel állapítottuk meg, hogy a krumpli — a szegényebb néposztály nélkülözhetetlen tápláléka — kilónkint 6 — 7 ezer korona, holott Budapesten ugyanazt, sőt állithatjuk — sokkal szebbet 3—4 ezer koronáért lehet kapni. Meglepetésünk azonban akkor szökik magas fokra, ha a termetes kofa őnagysága kijelenti, hogy a kelkáposzta 7 ezer koronába kerül, azért, mert azt Budapestről hozzák a csabai piacra eladni. k: s. Üzietátheljfezés ! Tisztelettel értesítem Békéscsaba és vidéke n. é közönségét, hogy könyvkötő műheSyamei építkezés miatt az Andrássy-ut és az Irányiucca sarkán lev£ Kocziszky-házból Irányiucca 10 sz. (Weisz Albert házába) helyeztem át. A b. megrendelőim to á^bi pártfogását kérve, mély tisztelettel : Fischef* Imr-e könyvkötő-mester. KRÓNIKA Hogy itt van már a tavasz, Érzi ember, állat, Hóditgat a szerelem, Ellent, óh, ki állhat ? A szemekben lángragyúl Sok elfojtott érzés, Hogy ez aztán hova visz, Az csak a nagy kérdés. Hogy a kislány szeme ég, Mikor Őt, . . . Őt látja, Nincsen benne semmi uj, Anyja is csinálta. Hogy a diák szive fáj, A kis bakfist látván, Ez is régi, mintha csak Jómagamat látnám. Ámde kedves olvasó, Az már furcsa mégis, Hogy a tavasz melegét, Megérzi a vén is. Tisztes korú asszonyok Daliákra várnak, Vén bácsik a lány felé, Kedves csókot hánynak. Szóval sóvár epedés Van az egész tájon, Szőke tündér, szép tavasz Ezt csinálta .. . Várjon ! Maga is lesz bajba még Látom azt én szépen : Elég majd a Nyár lovag Forró szerelmében ! öuy. Eladó birtok 4 hold jó tanyás birtok a köröstarcsai kitérő állomás mellett. Ugyanott a második dűlőben 3 hold tanyanélküli prima birtok ára összesen 6 vaggon buza. — Értekezni ugy személyesen, mint levélben Qy. Szabó Sámuel irodatulajdonossal Mezőtúr, Endrődi-ut 192. sz. alatt. Ház dnKentes árverés! Győri-ucca 5. szám alatti ház, egynegyed része, mely Hugyecz Erzsébet tulajdonát képezi, 1924. rnárc. 9-én d. u. 3 órakor a hely" színen a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. Kikiáltási ár 50 q buza. Bővebb felvilágosítást ad Szotyori, Irányi-ucca 2. Közgazdaság <•» Mi a takarékkorona? Sokan vannak, akik még nem ismerik a takarékkorona fogalmát. Miután az ipar és kereskedelem nemsokára áttér a takarékkoronában való számolásra, azt hisszük, hogy olvasóink szívesen veszik, ha felvilágosítjuk őket annak mibenlétéről. A takarékkorona nem pénz, hanem csak egy elnevezése annak az értéknek, amelyhez viszonyítjuk a papírkoronát. Február hó 20-án megállapították, hogy 100 takarékkorona egyenlő 100 papirkoronával, tehát ha aznap valaki benyújtott a Jegyintézetnél 100 ezer takarékkoronáról szóló váltót, akkor annak 100 ezer papírkoronát fizettek ki. Másnap már pénzünket a külföld valamivel kevesebbre értékelte és igy a takarékkorona árfolyamát 102-ben állapították meg, vagyis aznap a 100 ezer takarékkoronáról kiállított váltóért már 102 ezer papirkoronát kellett volna kifizetnie a Jegyintézetnek. A váltó esedékességekor olyan összeget tartozik fizetni az adós, amely a takarékkorona jegyzésének megfelel, vagyis ha romlik a korona, többet, ha javul, kevesebbet. Megtörténhet az az eset is, hogy pL a mai árfolyam szerint 106 ezer koronát fizet ki a Jegyintézet 100 ezer takarékkoronáért, mire azonban viszszafizetésre kerül a sor, annyira javul a koronánk, hogy csak 95 ezer papirkoronát kell az adósnak fizetnie. Mint fentiekből látjuk, a takarékkorona egyedüli célja a valorizáció, vagyis megadja a lehetőségét annak, hogy ha valaki takarékkoronában helyezi el a pénzét, ugyanolyan értékű pénzt kapjon vissza, mint amilyent adott. Sokszor hallottuk azt a kérdést: »Mibe fektessem be a pénzemet, búzába vagy értékpapírba ?« Nos ettől a gondtól megszabadulnak azok, akik emiatt nem tudtak aludni, mert ha ma takarékkoronában helyezik el a pénzüket, annak az értéke nem devalválódhat (csökkenhet) és 2 hónap múlva körülbelül ugyanannyi búzát vásárolhat a pénzéért, mint ma. Kistabán-ucea 2. Értekezni lehet Bethlen-ucca 20/1. szám alatt.