Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-09 / 47. szám

EGYES SZÁM ARA KORONA Békéscsaba, 1924 március 9 Vasárnap 51-ik évfolyam, 47-ik szám BEKESM ZLONI Politikai napilap Előfizetési di'aK : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 28.000 korona. Egy hónapra 10 X)0 korona. Példányonként 500 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Kibővítik a békéscsabai városházát A h ivatalok népessége szükségesssé teszi a városháza meg­toldását — Lebontják a régi anyakönyvi épületet — 750 millióba kerül az építkezés, amire kölcsönt vess föl a város (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város örvendetes fej­lődésében nevezetes és jelentős határkőhöz érkezett el. Á város lakosságának megszaporodásával és a város fontosságának előtérbe kerülésével a városháza a hivata­lok részére már réges-régen szűk­nek és elégtelennek bizonyult. Ezen a helyszűkén olyan módon igyekeztek segíteni, amit ideig-óráig való megoldásnak lehet nevezni. Az egyes hivatalokat más há­zakban helyezték el, kitelepítve azokat a városházáról. Igy más hajlékot kapott az anyakönyvi és más hivatalos helyiséget a népjó­léti hivatal, holott a városi köz­igazgatás szempontjából nagyfon­tosságú az, hogy minden városi hivatal ugyanabban az épületben működjék. Végül is a hivataloknak ez a szétosztottsága szükségessé tette azt, hogy minden anyagi áldozat­tól eltekintve, a városi hivatalok visszakerüljenek egy tető aiá, kö­zös épületbe. Ez csak ugy lesz megvalósítható, ha a város vagy uj székházat épit vagy pedig a mai városházát megnagyobbítja. Ezidőszerint a város anyagi erői nem engedik meg uj városháza épitését, ezért a tanács olyan ter­vet készíttetett, amely a mai épü­let lényeges kibővítésével hozná meg a kívánt eredményt. A terv már a tavalyi egyik közgyűlésen elfogadásra került és a terv sze­rint a városháza mai két udvari szárnyát az udvar végéig meg­hosszabbítanák, a két végén pe­dig egy nagyobb keresztépülettel kötnék össze. Ezzel annyi helyi­séget kapna a város, hogy vala­mennyi hivatalt elhelyezhetné a városháza épülétében. Az építkezési terveket annak idején elkészíttették Zamecsnik Sándor építésszel, a terveket pedig jóváhagyás végett fölterjesztették a vármegyei törvényhatósághoz. Itt aztán meglepetés érte a várost. A vármegye ugyanis nem hagyta teljesen jóvá a tervezetet, hanem kimondotta, hogy monumentális városháza fölépítését kívánja, az építkezésre pedig hirdessen a vá­ros nyilvános pályázatot, még pe­dig az arra legalkalmasabb idő­ben, a tél folyamán. Ezzel szemben a város állás­pontja az, hogy uj székház épí­tésére ezúttal még szükség nincs, de a város anyagi erői sem olyanok, hogy egy uj, monumen­tális palota építkezési költségeit ^elbírnák. Ezért uj épület építé­séről nem, csupán a mai városháza lényeges kibővítéséről lehet csak szó. A kibővitést indokolttá teszi az is, hogy a helyiséghiány miatt az egyik legfontosabb hivatalt, az anyakönyvi hivatalt a Vigadóban kellett elhelyezni, mert a város­házáról kiszorult. A városháza épületének kibő­vítési munkálatainak megkezdése előtt a város régi épületét, az Apponyi-ucca sarkán levő házat is le fogják bontani, mert az abban levő hivatalokat is máshol kell elhelyezni. Lebontják ezenkívül a városháza udvarában levő tűz­oltói szertárat is. a kocsiszíneket és azt a szükségépületet is, amely­ben a város ideiglenes otthont adott a lakáshivatalnak. A nagyarányú építkezések a mai munkabérek és anvagárak mellett összesen körülbelül 750 millió koronába fognak kerülni. A város pénztárában természe­tesen ekkora összeg nem áll ren­delkezésre, ezért minden valószí­nűség szerint kölcsön után fog nézni a város. A tanácsnak erre vonatkozóan is meg vannak a maga tervei és értesülésünk sze­rint a pénzintézetek központjánál fog lépéseket tenni egy rövid le­járatú, 5—10 évre szóló kölcsön megszerzése érdekében. A terv a március 17-iki rendes városi köggyülés elé kerül és azután a vármegyéhez terjesztik föl a szükséges jóváhagyás cél­jából. Ha a vármegye ezúttal engedékenyebb és belátóbb lesz, a jóváhagyás megtörténte után a legrövidebb időn belül sor kerül az építkezések megkezdésére. Békéscsaba városának nagyon fontos érdeke, hogy a terv jóvá­hagyása megtörténjék, mert a vá­rosháza mai helyzete és a hiva­talok túlzsúfoltsága egyenesen elviselhetetlen. Minden érv amellett szól, hogy a városi székházat ki­bővítsék és ezzel a mai lehetetlen helyzetet megszüntessék. 77 horonaügijész lesz az igazságügíjmimszfer Budapest, március 8. Tekintettel arra, hogy Valkó nem akar pénz­ügyminiszter maradni, rövid átme­neti idő után Bud János a keres­kedelem ügyet felcseréli a pénz­üggyel, Valkó Lajos pedig végleg bucsut mond a miniszteri szék­nek. Politikai körökben ma dél­előtt az a hir terjedt el, hogy megtörtént a döntés az igazság­ügyi tárca betöltéséről. E szerint Varga Ferenc koronaügyész lesz az uj igazságügyminiszter. — A városi igazolőválasztmány ülése. Kedden délután fél négy órakor a városi igazolóválaszt­mány a városházán ülést tart. Az ülés tárgya : Gerendás község kép­viselőtestületének választása ellen beadott felebbezések elbírálása. A városi tanács ülése A városi tanács pénteken dél­után 4 órakor tartotta rendes ülé­sét Berthóty István dr. polgármes­ter elnöklete alatt, amelyen a kö­vetkező ügyek nyertek elintézést: Iparigazolványt kaptak: Farkas Erzsébet női szabóságra, Blum Lajos baromfi-, tojás és nyerster­mékekkel való kereskedésre és Rózsa H erman vegyeskereskedésre. Építési engedélyt nyertek: Bé­késcsabai Gőztéglagyár r. t. lakó­házra, Kovács R. János Prónay-u. 64. lakóházra, Hatzelhoffer Jenő Remény-u. 3. lakóházra, Hoffmann Gyula Szarvasi-u. 11. melléképü­letre és Friedmann Mórné Hu­nyadi-tér 2. üzlethelyiségre. Települési engedélyt Berger Gyula tokaji lakos kapott. A vá­lyogverési dijakat ezrenként 10 kgr. buza és az elhordott föld árát kocsinkint 2 kgr. búzában állapította tneg a tanács. A megüresedett városi tűzoltói állásokra ideiglenes minőségben Fabulya Pál és Szilágyi József békéscsabai lakosokat alkalmazta a tanács. A nyomdai termékek alapárát 100%-kai emelték. Egy halvacsora követ­kezményei Mi mindent müveit egy fia­talember azért, mert nem szívesen látták (A Közlöny eredeti tudósítása.) Darula Sándor medgyesegyházai kereskedősegéd 1923. március 15­én meghívás nélkül megjelent az ottani földmivesek szövetkezeté­nek ünnepi halvacsoráján. A fia­talembert a gazdaifjak nem fogad­ták szívesen és nem is nézték jó szemmel, mert nem szeretnek ba­rátkozni a kereskedőkkel. A va­csora befejezése után, amikor a társaság rátért az iddogálásra és cigánymuzsika mellett kezdtek el nótázni, Darula is szerette volna elhuzatni a nótáját. Szólt is a ci­gánynak, de a cigányt Gyuha András, a szövetkezet elnöke el­parancsolta Darula mellől és meg­tiltotta neki, hogy a kereskedőnek nótát húzzon. A megszégyenített Darula Sán­dor emiatt megneheztelt az el­nökre és elhatározta, hogy bosz­szut áll rajta. Megvárta, amíg az elnök hazafelé indult és ekkor utána lopózkodott. Elhatározta ugyanis, hogy megtámadja és meg­veri a sötét éjszakában Gyuha Andrást. Szándékát azonban meg­sejtette a vacsorán részt vett egyik rendőr, aki látta a jelenetet és ezért utánuk ment. Darula odament a rendőrhöz. Elővett ötezer koronát és a rend­őrnek kínálta azzal, hogy neki adja, ha nem lát semmit abból, ami ezután esetleg történik. A rendőr azonban nem fogadta el a pénzt és Darulát följelentette vesztegetés kísérletéért. Darulában a kudarcok miatt tovább forrt a düh. Elhatározta, hogy a rendőrön is bosszút áll. A bosszúállás végrehajtására pár héttel később, húsvétkor nyilott alkalom. Húsvét másnapján Darula egy jóbarátjával : Spiák Sándorral vé­gigjárta az összes ismerős lányos­házakat, hogy szagos vizzel lelo­csolják a medgyesegyházai szé­peket. Mintegy 30 háznál fordul­tak meg és mivel mindenhol erős pálinkákkal kínálták meg őket, alaposan berúgtak. Az uccán túl­ságos jókedvükben nagyon han­gosan kezdtek viselkedni és a járókelőkbe sorba belekötöttek. Akárhányat meg is támadtak és megvertek. Amikor a községháza elé érkez­tek, Daruiénak eszébe jutott a rendőr. Elhatározta, hogy a leszá­molást most fogja végrehajtani. Kapóra jött ekkor egy Igaz Lajos nevü ember, akit megtámadtak és beszorítottak a községházára, a rendőr lakására. A két garázda nyomon követte Igazt a rendőr magánlakásába is és a rendőr, aki pár órája tért haza éjjeli szolgálatából és éppen élszenderült, felriadva csak annyit látott, hogy egy idegen ember áll a takaréktüzhelye tetején, két em­ber pedig teljes erejével öklözi és pofozza. A rendőr kidörzsölte szeméből az álmot, kiugrott az ágyból, aztán kiverte a szobájából mind a há­rom betolakodót. Darulának nem maradt ideje, sem bátorsága bán­talmazni a rendőrt, megelégedett tehát annyival, hogy egy tucat lámpát és sok poharat összetört és dulakodás köbben leszaggatta a rendőrről az inget. A garázda Darula Sándor és barátja tegnap állottak a gyulai törvényszék előtt, hogy tetteikért feleljenek, A két vádlott azzal védekezett, hogy a kérdéses alka­lommal az öntudatlanságig ittasak voltak. Ezt az állítást a kihall­gatott tanuk azonban megcáfolták, mire a biróság — az enyhítő kö­rülmények figyelembevételével — mindkettőjüket bűnösnek mon­dotta ki és megfelelő nagyarányú, súlyos pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet jogerős. Zürichben a magyar koronát 86.5-el jegyezték. 100 takarékkorona mai árfo­lyama 112 papírkorona. — Felhívás. Felhívom azokat, kik a „Vitézek Mezőgazdasági Szövetkezete" utján — kedvező fizetési feltételek mellett — földet bérelni vagy vásárolni óhajtanak, hogy ezen szándékukat nálam d. e. a polg. fiúiskolában, d. u. la­kásomon, Berényi-u. 37. sz.) elő­jegyzésbe vétel végett, jelentsék be. Vitéz Marék Endre járási vitézi hadnagy.

Next

/
Thumbnails
Contents