Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-07 / 45. szám

Békéscsaba 1924 március 7 BEKEHMEGFEI KOZLON1 3 — A kényszerkölcsön befize­tése és a pósta. A belső kény­szerkölcsönt fizetni tartozó adózók az összeg lefizetésének megköny­nyitésére postai csekklapokat kap­nak és ezekkel a helybeli posta­hivatalban kell lefizetni három határidőn az esedékes összeget. Az első határidő március 10-ike. Aki eddig nem fizet, az súlyos és jelentékeny késedelmi kamatot fi­zet. Minthogy sokan szeretik a fi­zetési kötelezettségeiket az utolsó percekig halogatni, itt is figyelmez­tetjük az érdekelteket, hogy a postahivatal naponta ötszáz csekk­nél többet átvenni nem tud, tehát mindenkire nézve fontos, ha a fi­zetési meghagyás kézhezvétele után azonnal elmegy a postára, belizetni a pénzt. Az utolsó na­pokban valószínűen óriási torló­dás lesz a postán a késedelmes­kedők miatt és akik aznap mór nem fizethetnek, súlyos késedelmi kamattal bűnhődnek kényelmessé­gük miatt. — Tavaszi elmélkedés a ta­karékkoronáról. Kutyafáját annak a huncut embernek, aki a takarék­koronát kitalálta! Csak miért nem jelentkezett ez az okos ember már négy évvel ezelőtt! Valóban, eddig lehetetlen volt a takarékosság, mert ha az ember ma félretett tegyük fel 100 ezer koronát, hol­nap már csak a felét vásárolhatta érte. De most már máskép for­dult a világ. Például ha a mult héten 102-es takarékkoronával vá­sároltam volna meg a búzát 260 ezer koronás áron, ma ugyan 300 ezer koronán felül van a buza, de a takarékkoronám már 104 papirkoronát ér. Mégis csak okos dolog ez. Még szerencse, hogy a cipőmet nem csináltattam meg a mult héten. Mert most — mint régi kuncsaftnak — 400 ezer ko­ronáért vállalja a mesterem, mig a mult héten 340 ezer korona volt. Hálás lehetek a takarékkoronának. Teremtő egek, milyen jó szimatom volt, hogy Jbetettem a takarékba kis pénzemet. A kamatot már takarékkoronában kapom, bizony, 6 percentet egy évre. A kama­tokból, éppúgy mint békében, el­mehetek a fürdőbe. Az igaz, hogy csak az Árpád fürdőbe, a csabai strandra és nem Abbáziába, no de majd felborzolom a vizet kicsit az öklömmel és „ hullámos lesz, miként a tenger. És hát ide is az a nap süt, ami az Adriára. Egyéb­ként akinek nincs fantáziája, az ne tegye. De mekkora fantáziája volt a takarékkorona feltalálójá­nak. A kegyes kis ménkű a meg­mondhatója. (gab.) — Emelkedett a marhalevél kiállítási dija. A földmivelésügyi miniszter a marhalevél kiállításá­nak diját, tekintet nélkül a rájegy­zett állatok számára, 1000 K-ban állapította meg. A tulajdonátruhá­zási nyilatkozat rávezetésének dija 600, az állategészségügyi bizonyít­vány megújításának, a külön esz­közölt irányitásnak és a lejegy­zésnek a dija pedig 400 korona. — Jegyzői és tanitói nap Kö­rösladányban. Körösladány köz­ség jegyzői és tanitói kara folyó hó 1-én Komoróczy Péter jegyző, áivaházi főtitkár, Murgács Kálmán zeneköltő és dr, Gyökössy Endre író, a Petőfi-társaság tagja iészt­vételével az Ipartestület helyisé­gében magas nivóju müvészestélyt rendezett, mely mind erkölcsileg, mind anyagilag fényesen sikerült. A tiszta jövedelem felerészét a jegyzői, felerészét a tanitói orszá­gos árvaház javára fordították. — Drágább lesz a szivarka­hiively és a szivarkapapir. A hi­vatalos lapban megjelent pénz­ügyminiszteri rendelet szerint a szivarkahüvely és szivarkapapir után fizetendő kincstári részese­dést felemelték. Százhüvelyes do­boz után 299 és a 60 lapos szi­varkapapircsomag után 99'55 ko­rona kincstári részesedés fizetendő. A rendelet rrost lépett életbe. — Repülőgépen a föld körül. Londonból jelentik : Március 15-én egy vállalkozó szellemű angol ka­pitány világkörüli útra fog indulni, mely számítása szerint három hó­napig fog tartani. A levegőben összesen tíz napig lesz és ez idő alatt harmincötezer kilométeres légi utat fog megtenni. A kapitány podgyásza mindössze tizenkét kiló lesz. — Tizennégy éves öngyilkos. Lapunk váltakor vesszük a hirt, hogy Gerendás községben öngyil­kosság történt. Králik János 14 éves fiu öngyilkosságot követett el és mire hozzátartozói észre­vették, meghalt. Az öngyilkosság oka ismeretlen. A hatóság meg­indította a vizsgálatot, — Tenyészállatvásár és gép­kiállítás Budapesten Az OMGE kezdeményezésére március 15-én és 16-án tartják meg Budapesten a 33. országos tenyészállatvásárt, amelyen körülbelül 500 tenyész­szarvasmarhát, 900 juhot, 1200 sertést és 200 baromfit állítanak ki a legkülönfélébb tenyészfajok­ból. Igy ez ritka kedvező alkalom lesz tenyészállatok beszerzésére uradalmaknak és gazdáknak. A vásárral egyidejűen mezőgazda­sági gépkiállítást is rendeznek a vásár területén. A vásárra föluta­zók számára az összes vasutak féláru jegykedvezményt biztosítot­tak, amely március 13—17. között lesz érvényes. Mindennemű, to­vábbi felvilágosításért az OMGE vásári bizottságához kell fordulni (Budapest, IX., Köztelek-u. 8.) — Hat kilométer magasról le­ugrott. Az amerikai hadsereg Webb nevű káplárja és Crane nevü közlegénye nyerték el az esőernyővel való ugrás nagy diját. Crane 5180 méter, Webb pedig 6000 méter magasból ugrott le az esőernyővel. — Az amerikai asszonyok va­gyona. New-Yorkból jelentik : Az államkincstár kimutatása szerint azoknak az amerikai asszonyok­nak a vagyona, amely vagyonadó alá esik, a háború alalt meghá­romszorosodott, 1910-ben 77.588 asszony adott be férje adóvallo­másától elkülönített vagyonadó­vallomást. Az önálló vagyonú asz­szonyok száma 1921-ben 89.634-re emelkedett s vagyonuk 43.541.348 dollárra rug. — Anyagyilkos leány. Nagyvá­radról jelentik : Az ügyészség fog­házába ma délelőtt egy tizennégy éves leányt állítottak elő, aki Szent­mihály községben édesanyját meg­gyilkolta. Bozsik Erzsébetnek hív­ják az elvetemült leányt, aki val­lomásában előadta, hogy évek óta feszült volt közte és anyja között a viszony, mert az állandóan ül­dözte őt és ő pajtásnői tanácsára fejszével agyonütötte alvó anyját. A gyilkos leányt letartóztatták. * Tavaszi saison Az orosházi Grünstein-szalon tisztelettel érte­síti városunk hölgyeit, hogy leg­újabb modelljei megérkeztek és igy módjában áll a tavaszi kosz­tümöket, köpenyeket és ruhákat a legfrissebb párisi kreációk sze­rint készíteni. _ A vörös malom. (Bemutat­ták a csabai Városi Színházban március 6-án, szerdán.) Molnár Ferenc szinmüirói pályáján a Vö­rös malom kétségkívül jelentős állomás. A Liliom a legköltőibb, de ez a leggrandiozusabb, eszmé­jében, elgondolásában, formájában a legzseniálisabb müve. A megállapítás indokolt voltát maga a rövid tartalom igazolja. Az ördögök magisztere több mint félmillió éves tanulmány után egy olyan gépezetet konstruál, amely a jó embert róvid félóra alatt gazemberré teszi. (Nővel nem próbálkozik, mert hiszen ez annyi volna, mint a sót megsózni — mondja egy strindberg—molnár­ferenci megjegyzés.) A gépezetet be is mutatja az ördögök királyá­nak és udvartartásának. Több pró­bálkozás után találnak egy egé­szen jó embert, egy fiatal erdészt, Wff m II g il p TMÍ M m m m 4 II É -•••<? mm^m^m KLEIN GÉZA ES TARSA I FÉRFI ÉS GYERMEKRUHA RAKTÁ­RÁT A KOCZISZKY - FÉLE HÁZBÓL II t§ É Sító II M II II II il 1 w P C •ubi m II m m IDEIGLENESEN ANDRASSY-UT 15/g SZ, ALÁ (Dr. WALLF1SCH FERENCZ S m& ORVOS HAZABA) HELYEZTE AT ! ! | elhurcolják a feleségétől, bedobják a malomba s a vörös malom bá­bui, élükön Mima, az álcás, nem is csupa-szenvedély, de csupaideg nő, egyszerűen egy hiszterika* csakhamar odajuttatja, hogy fele­ségét és gyermekét megtagadja, hazudik, csal, lop, házasságszé­delgő, brutális lesz, ölni is tud és igy tovább. Végül élete megrontó­jával, a nővel akar végezni, ami­kor az ördögi asszonyban a jó­ságnak és szeretetnek egy elmúlt felvillanása, az erdész anyjával szemben egykoron tanúsított gyön­gédség lefegyverezi, megbocsát a nőnek és Mimát valamint a meg­rontó alakokat szeretettel és meg­értéssel öleli keblére. A Magister ördög müve tehát csődöt mondott. Az emberi lélekben maradt egy szikra, amelyet.nem sikerült meg­rontani. A gépezet összeomlik, az ördög átkozódva, megverten prüsz­köl, János pedig kiszabadul a ret­tenetes malomból és a rakott ká­poszta pompás illata visszatéríti: a materiális világba: felébred. Maga a történet nagyvonalúsága feljogosít bennünket arra, hogy hasonló gondolatú, nagy koncep­ciókkal vessük egybe. Madách Ádámja az emberiséget megsze­mélyesítő elvontság, az emberi fejlődés. Fauszt az egyén és aka­ratember tragédiája, akit Mephistó, a tagadás szelleme ragad magá­val. Molnár Ferenc Jánosa, aki legalább elgondolásban rokon ve­lük, az egészség és neuraszthénia között ingadozó modern idegem­ber, akit az idegei, melyeket a Vörös malom (az élet) ördögei és pokoli bábui megőrölnek, visznek romlásba, mig a szive : a meg­bocsájtó szeretet s a nyomában felvillanó értelem meg nem men­tik. Maga a milieu és a gondolat­kör, amelybe ezt a poklot Molnár helyezi, mutatja a modern világot, a technika korszakát. Óriási gép­monstrum, szavak csengenek ka­lóriáról, ampérről, kompresszorról és mindezek fölött a diadalmas Magister, az ördög — gépész, aki agyával uralkodik a technikai szörnyetegen. Az emberek bábuk, nem jellemek, csak egyszerűen organizmusok, akiknek terheltsé­gük, életkörülményeik (alkohol, nő, kártya) megroncsolt idegzetük irányítja cselekedeteiket. Hijján vannak az egyéniségnek, nem in­dividuumok többé, hanem tömeg­emberek, kollektív lények. A falusi lelkész még egyéni felelősséggel birkózik, de a nagyváros vörös malma megőrli és lesz, mint a többi, egy rész a tömegben. Ilyen nagyszerű elgondolást ka­punk a Vörös malomban és még inkább kiérezünk belőle. Molnár a- drámaíró odajutott, hogy meg­éreztette, hogy a mai emberből nem csak a tragikai fenség, de a drá­mához szükséges egyéni felelős­ség is hiányzik : szomorú bábjai organizmusuknak és minden cse­lekedetüket biológiai okok hatá­rozzák meg. Hogy ez a grandiózus gondolat a kivitelben csak félig sikerült, be kell vallanunk. Molnár most keres és kísérletezik s az uj mondani­való szómára az uj művészi for­mát még nem sikerült megalkotnia. Talán a legnagyobb szerkezeti fogyatékosságnak kell mondanunk, hogy az egész nagyméretű dráma, mint a végén kitűnik, álom, melyet a párolgó káposztaillat egyszerre szétoszlat. Amellett a képek laza­sága, sokszor indokolatlan volta és még néhány más hiba, min-

Next

/
Thumbnails
Contents