Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-07 / 45. szám

EGYES SZÁM ARA 500 KORONA Békéscsaba, 1924 március 7 Péntek 51-ik évfolyam, 45-ik szám BEKESME6YEI KÖZLÖNY Poíiíikai napilap Előfizetési dl tak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 28.000 korona. Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 500 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Szerkesztőség és József-tér Jlem tudjuk megérteni azt a magyar közvé­leményhez intézett nyilatkozat tot, amelyet Korányi Frigyes báró, jelenleg párisi követünk és a külföldi kölcsönnek egyik főintézője a kormány esti lap­jában tett. Ebben a nyilatko­zatban ugyanis lényegében az van, hogy a legnagyobb baj az, hogy közönségünk bizal­matlan és most is, a döntő pil­lanatban rossznak látja a hely­zetet, mig a külföldön Magyar­ország sorsát kedvezően itélik meg. Hogy Korányi Frigyes báró a jövőbe a legnagyobb remény­séggel tekint, hogy ugy véli, egy éven belül megint vissza­lérnek a normális állapotok, azt tudomásul vesszük. Hiszen neki, a felelős állásban levő meghatalmazott miniszternek, a pénzügyi helyreállítás terveit tökéletesen ismerő szakember­nek legjobban kell tudnia. De hogy gazdasági válságunk fő­oka csak kávéházi pletykákban és alaptalan rémhirekben lelné magyarázatát, az ellen éppen a kijelentés komolysága érde­kében és a közvélemény nevé­ben tiltakoznunk kell. Hogy a képre megfelelő kép­pel válaszoljunk, nem a kávé­házi pletykák, de a vásárcsar­noki és piaci rémhírek keltik a nyugtalanságot. Alig hogy egyet ébredünk, a pénz vásárló értéke egy negyedével, vagy többel csökkent. A kereseti és megélhetési viszonyok egyre romlanak. Adózási rendszerünk, szóval az állampolgári teher­viselés kiabálóan igazságtalan •és antiszociális, legjobban be* igazolódik a gyorsan szükségelt kölcsönelőlegek behajtásánál. A nyomorúság, a fásultság, a munkátlanság, a termelő munka kimerültsége és hiábavalósága napról-napra nő. És vájjon mindez csak kávéházi pletykák és rémhírek alapján ? Az igazság az, hogy Hege­dűs szerencsétlen kísérlete óta gyakorlati pénzügyi program­mot nem kaptunk. A pénzügyek politikája kimerült a horribilis adók behajtásában, a folytonos ígérgetésben és a még huza­vonóbb halogatásban. Ha az­tán időközben minden bizalom kimerült, annak igazán nem a végsőkig próbára tett lakosság az oka. Hiszen a legutolsó szük­.ségrendeleteket is kutyafuttá­ban, máról-holnapra ráncigál­ták elő, már akkor, amikor lá­zas gazdasági életünk az agó­niához közeledett. A látszatja meg is van : talán nagyobb za­var/idéz elő, mint nyugalmat. Korányinak valóban Párisban kellett élnie, hogy olyan hideg fölénynyel mindent a mi nya­kunkba varrjon. Telefonszám : 7 kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Vass József népjóléti miniszter tisztázza a Zákány-ügyet A nemzetgyyülés mai ülése Budapest, március 6. A nemzet­gyüles mai ülésén Vass József népjóléti miniszter az első felszó­laló : A tegnapi ülésen Györky az interpellációjában Zákány Gyula amerikai utiát velem hozta össze­függésbe. Zákány, amikor elvesz­tette kerületét, rossz helyzetbe került és felkeresett engem. Azt kérte tőlem, hogy segítsem ki Amerikába. Egy levelet mutatott, mely szerint egy amerikai lapnál állást vállal, sőt lelkészi állást is ajánlottak neki, megesett a szivem ezen az emberen. Tudomásomra hozta, hogy per van ellene folya­matban s kijelentette, hogy haj­landó a felperesnek mindent meg­adni, csak vonja vissza a vádat. Akkor nem is sejtettem, hogy Zákány az Esküdt-üggyel van kapcsolatban. A minisztertanácson tudtam meg, hogy Zákány és az Esküdt-ügy között kapcsolat van. Zákány kijelentette, hogy ő az üggyel nincs összefüggésben. Kö­zölte, hogy jegyet is küldtek neki Amerikából, de anyagi segítségre mégis szüksége volna, nehogy rongyosan érkezzék oda. Erre a rendelkezésemre álló szegény alapból két tételben 50—50 ezer koronát adtam át Zákánynak 1922 december 9-én. Bethlen miniszter­elnök is 100 ezer koronát adott, nem tudva, hogy kinek kell a pénz. Én a pénzt átvettem. Tehát összesen 200.000 koroná­ról van szó. Ezzel ment ki Ame­rikába Zákány és ott tiszteletre­méltó pozíciót teremtett magának. Fizetik a kényszerkölcsönt Panaszos és érdeklődő tömegek az adóhivatalban — Csak a pénzügyminiszterhez lehet felebbezni Köszönőlevelet is küldött, amit átadtam Huszár Károlynak, mert Zákány azt irta, hogy Jászi Osz­kár, Hock János és Károlyi Mi­hály agitációjával szemben fel akarja venni a küzdelmet és ép­pen ezért propagandacálokra Ma­gyarországot ismertető felvételeket kér. Hogy a Zákány-ügynek meny­nyiben van köze az Eskütt-ügyhöz, azt a vizsgálat fogja kideríteni, de kijelenti, hosjy sem neki, sem a kormány többi tagjának ez ügy­höz semmi köze. Arról beszéltek itt tegnap, hogy megszámlálhatat­lan milliókat adtak a kormány titkos forrásaiból Zákánynak. Ez nem áll. Bemutatja azt az aktát, amely az adott 200.000 koronáról szól. Ezután áttérnek a korona to­vábbi értékcsökkenésének meg­gátlására irányuló egyes intézke­désekről szóló törvényjavaslat tár­gyalására. Erdélyi Aladár szólal fel. Pole­mizál Szakács Andor beszédével, kijelenti, hogy a kormánypárt nem az adókivetésről tárgyal, hanem csak kényszerkölcsönt akar fel­venni és ezzel nagy súlyt helyez arra, hogy a létminimumot ne ve­gyék igénybe. Utána még Meskó Zoltán, Neu­bauer Ferenc és Czetler Jenő be­széltek. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 11 órakor lesz, amelynek rendjén a valorizációs törvény­javaslat szerepel, Az ülés 2 óra­kor ért véget. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai városi adóhivatal egy-két nappal ezelőtt kezdte meg a kényszerkölcsön előlegének be­fizetésére szóló fizetési meghagyá­sok kézbesítését és 5-éig már igen sok adófizető megkapta ezeket a fölszólitásokat. A közönség még csak most kezd a tudatára ébredni annak, hogy mit jelent az 1921. évi jövedelmi és vagyonadó alap­ján kivetett kényszerkölcsön, an­nak nyolcvanszoros és százhúsz­szoros szorzószámaival. Az 1923. A Devizaközpont közli: A ta­karékkorona mai árfolyama 106 papírkorona. évi jövedelmi- és r vagyonadó ugyanis huszs orosa volt az 1921. évinek, a kényszerkölcsönelőleg pedig a huszszal megszorzott jö­vedelmi adó négyszerese, a va­gyonadónak pedig hatszorosa. Több, mint ötszázmilliárd koro­nát fog behajtani a kormány a kényszerkölcsön előlegének cimén a lakosságon. Nem kímélheti ter­mészetesen a kisjövedelmeket és a törpevagyonokat sem. Mint már megírtuk, a kényszer­kölcsönelőleget három részletben kell befizetni. Az elsőt március 10-ig, a másodikat március 31-ig, és a harmadik részletet április 30-ig. Ám ez a másfél hónapra elosztott három határidő nem nagy könnyítés, mert a kényszerkölcsön adója takarékkoronára szól, valo­rizálva kell tehát a kirótt összege­ket befizetni, de valorizálva köte­les a késedelmes fizető a havi tiz százalékos büntetési pótlékot is fizetni. Az adóhivatalban A közönség nyugtalanságának tükrét a békéscsabai adóhivatal mutatja legjobban. Az adóhivatal vezetőségének egyik taqját meg­kérdeztük az ügyre vonatkozóan és a következő érdekes fölvilágo­sitásokat kaptuk : — Ami egy-két nap óta az adó­hivatalban végbemegy, arra még nem volt példa egész eddigi hi­vataloskodásom alatt. Reggel óta percnyi szünet nélkül adták egy­más kezébe a kilincset az embe­rek. Mindenki hozza a kapott fi­zetési meghagyást és panaszko­dik, hogy nem birja el a rája ki­rótt kölcsönelőleget. Sokan azt állítják, hogy amikor az 1923. évi jövedelem- és vagyonadójukat a húszas szorzószám alapján kive­tették, azzal nyugtatták meg őket, hogy ne felebbezzenek, hiszen mire le fogják fizetni, úgyis sok­kal rosszabb lesz a korona. Most aztán fizethetik annak négyszere­sét — takarékkoronában. — Mi itt igazán nem mondha­tunk mást a panaszkodóknak, mint hogy hozzánk hiába jönnek, mert hiszen mi csak kikézbesitjük a fizetési meghagyásokat, amelyeket a pénzügyigazgatóság állított ki és küldött ide. Mi a felebbezésl se vehetjük át, mert a kölcsön­előleg ellen csak a pénzügymi­niszterhez lehet felebbezni. Mi egyéb tanácsot nem adhatunk, mint hogy — mindenki fizessen I A postahivatalban Fölkerestük a békéscsabai posta­hivatalt, ahol csütörtök reggel ren­geteg ember tolongott a két ab­lak előtt, ahol a kényszerkölcsön csekkjeit veszik át. Földmives­gazdák, ügyvédek, nagykereske­dők, és mások szorongtak az ablak előtt és sok panasz, sok zúgolódás hangzott föl ott. Ter­mészetesen majdnem mindenki sokallta a reá kirótt összeget, de voltak olyanok is, akik egyáltalá­ban nem fizetni jöttek el, hanem csak tapogatózni, érdeklődni : so­kan fizetnek-e, következésképp ajánlatos-e szintén sietni a be­fizetéssel ? — Én nem sietek annyira — mondotta egy úriember, — mert még kitolhatják a határidőt s addig használom a pénzemet. Így volt a vagyonváltságnál is. E furcsa kijelentés gazdájának azonban nincsen igaza. Hogy a vagyonváltság összegének befize­tését akkor elhalasztották, az nem lehet mérvadó !a mai helyzetre, mert a vagyonváltságösszeg nem wwwwwwwwwwwww Zürichben a magyar koronát 0 0115-el jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents