Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-07 / 45. szám

EGYES SZÁM ARA 500 KORONA Békéscsaba, 1924 március 7 Péntek 51-ik évfolyam, 45-ik szám BEKESME6YEI KÖZLÖNY Poíiíikai napilap Előfizetési dl tak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 28.000 korona. Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 500 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Szerkesztőség és József-tér Jlem tudjuk megérteni azt a magyar közvéleményhez intézett nyilatkozat tot, amelyet Korányi Frigyes báró, jelenleg párisi követünk és a külföldi kölcsönnek egyik főintézője a kormány esti lapjában tett. Ebben a nyilatkozatban ugyanis lényegében az van, hogy a legnagyobb baj az, hogy közönségünk bizalmatlan és most is, a döntő pillanatban rossznak látja a helyzetet, mig a külföldön Magyarország sorsát kedvezően itélik meg. Hogy Korányi Frigyes báró a jövőbe a legnagyobb reménységgel tekint, hogy ugy véli, egy éven belül megint visszalérnek a normális állapotok, azt tudomásul vesszük. Hiszen neki, a felelős állásban levő meghatalmazott miniszternek, a pénzügyi helyreállítás terveit tökéletesen ismerő szakembernek legjobban kell tudnia. De hogy gazdasági válságunk főoka csak kávéházi pletykákban és alaptalan rémhirekben lelné magyarázatát, az ellen éppen a kijelentés komolysága érdekében és a közvélemény nevében tiltakoznunk kell. Hogy a képre megfelelő képpel válaszoljunk, nem a kávéházi pletykák, de a vásárcsarnoki és piaci rémhírek keltik a nyugtalanságot. Alig hogy egyet ébredünk, a pénz vásárló értéke egy negyedével, vagy többel csökkent. A kereseti és megélhetési viszonyok egyre romlanak. Adózási rendszerünk, szóval az állampolgári teherviselés kiabálóan igazságtalan •és antiszociális, legjobban be* igazolódik a gyorsan szükségelt kölcsönelőlegek behajtásánál. A nyomorúság, a fásultság, a munkátlanság, a termelő munka kimerültsége és hiábavalósága napról-napra nő. És vájjon mindez csak kávéházi pletykák és rémhírek alapján ? Az igazság az, hogy Hegedűs szerencsétlen kísérlete óta gyakorlati pénzügyi programmot nem kaptunk. A pénzügyek politikája kimerült a horribilis adók behajtásában, a folytonos ígérgetésben és a még huzavonóbb halogatásban. Ha aztán időközben minden bizalom kimerült, annak igazán nem a végsőkig próbára tett lakosság az oka. Hiszen a legutolsó szük.ségrendeleteket is kutyafuttában, máról-holnapra ráncigálták elő, már akkor, amikor lázas gazdasági életünk az agóniához közeledett. A látszatja meg is van : talán nagyobb zavar/idéz elő, mint nyugalmat. Korányinak valóban Párisban kellett élnie, hogy olyan hideg fölénynyel mindent a mi nyakunkba varrjon. Telefonszám : 7 kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Vass József népjóléti miniszter tisztázza a Zákány-ügyet A nemzetgyyülés mai ülése Budapest, március 6. A nemzetgyüles mai ülésén Vass József népjóléti miniszter az első felszólaló : A tegnapi ülésen Györky az interpellációjában Zákány Gyula amerikai utiát velem hozta összefüggésbe. Zákány, amikor elvesztette kerületét, rossz helyzetbe került és felkeresett engem. Azt kérte tőlem, hogy segítsem ki Amerikába. Egy levelet mutatott, mely szerint egy amerikai lapnál állást vállal, sőt lelkészi állást is ajánlottak neki, megesett a szivem ezen az emberen. Tudomásomra hozta, hogy per van ellene folyamatban s kijelentette, hogy hajlandó a felperesnek mindent megadni, csak vonja vissza a vádat. Akkor nem is sejtettem, hogy Zákány az Esküdt-üggyel van kapcsolatban. A minisztertanácson tudtam meg, hogy Zákány és az Esküdt-ügy között kapcsolat van. Zákány kijelentette, hogy ő az üggyel nincs összefüggésben. Közölte, hogy jegyet is küldtek neki Amerikából, de anyagi segítségre mégis szüksége volna, nehogy rongyosan érkezzék oda. Erre a rendelkezésemre álló szegény alapból két tételben 50—50 ezer koronát adtam át Zákánynak 1922 december 9-én. Bethlen miniszterelnök is 100 ezer koronát adott, nem tudva, hogy kinek kell a pénz. Én a pénzt átvettem. Tehát összesen 200.000 koronáról van szó. Ezzel ment ki Amerikába Zákány és ott tiszteletreméltó pozíciót teremtett magának. Fizetik a kényszerkölcsönt Panaszos és érdeklődő tömegek az adóhivatalban — Csak a pénzügyminiszterhez lehet felebbezni Köszönőlevelet is küldött, amit átadtam Huszár Károlynak, mert Zákány azt irta, hogy Jászi Oszkár, Hock János és Károlyi Mihály agitációjával szemben fel akarja venni a küzdelmet és éppen ezért propagandacálokra Magyarországot ismertető felvételeket kér. Hogy a Zákány-ügynek menynyiben van köze az Eskütt-ügyhöz, azt a vizsgálat fogja kideríteni, de kijelenti, hosjy sem neki, sem a kormány többi tagjának ez ügyhöz semmi köze. Arról beszéltek itt tegnap, hogy megszámlálhatatlan milliókat adtak a kormány titkos forrásaiból Zákánynak. Ez nem áll. Bemutatja azt az aktát, amely az adott 200.000 koronáról szól. Ezután áttérnek a korona további értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Erdélyi Aladár szólal fel. Polemizál Szakács Andor beszédével, kijelenti, hogy a kormánypárt nem az adókivetésről tárgyal, hanem csak kényszerkölcsönt akar felvenni és ezzel nagy súlyt helyez arra, hogy a létminimumot ne vegyék igénybe. Utána még Meskó Zoltán, Neubauer Ferenc és Czetler Jenő beszéltek. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 11 órakor lesz, amelynek rendjén a valorizációs törvényjavaslat szerepel, Az ülés 2 órakor ért véget. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai városi adóhivatal egy-két nappal ezelőtt kezdte meg a kényszerkölcsön előlegének befizetésére szóló fizetési meghagyások kézbesítését és 5-éig már igen sok adófizető megkapta ezeket a fölszólitásokat. A közönség még csak most kezd a tudatára ébredni annak, hogy mit jelent az 1921. évi jövedelmi és vagyonadó alapján kivetett kényszerkölcsön, annak nyolcvanszoros és százhúszszoros szorzószámaival. Az 1923. A Devizaközpont közli: A takarékkorona mai árfolyama 106 papírkorona. évi jövedelmi- és

r vagyonadó ugyanis huszs orosa volt az 1921. évinek, a kényszerkölcsönelőleg pedig a huszszal megszorzott jövedelmi adó négyszerese, a vagyonadónak pedig hatszorosa. Több, mint ötszázmilliárd koronát fog behajtani a kormány a kényszerkölcsön előlegének cimén a lakosságon. Nem kímélheti természetesen a kisjövedelmeket és a törpevagyonokat sem. Mint már megírtuk, a kényszerkölcsönelőleget három részletben kell befizetni. Az elsőt március 10-ig, a másodikat március 31-ig, és a harmadik részletet április 30-ig. Ám ez a másfél hónapra elosztott három határidő nem nagy könnyítés, mert a kényszerkölcsön adója takarékkoronára szól, valorizálva kell tehát a kirótt összegeket befizetni, de valorizálva köteles a késedelmes fizető a havi tiz százalékos büntetési pótlékot is fizetni. Az adóhivatalban A közönség nyugtalanságának tükrét a békéscsabai adóhivatal mutatja legjobban. Az adóhivatal vezetőségének egyik taqját megkérdeztük az ügyre vonatkozóan és a következő érdekes fölvilágositásokat kaptuk : — Ami egy-két nap óta az adóhivatalban végbemegy, arra még nem volt példa egész eddigi hivataloskodásom alatt. Reggel óta percnyi szünet nélkül adták egymás kezébe a kilincset az emberek. Mindenki hozza a kapott fizetési meghagyást és panaszkodik, hogy nem birja el a rája kirótt kölcsönelőleget. Sokan azt állítják, hogy amikor az 1923. évi jövedelem- és vagyonadójukat a húszas szorzószám alapján kivetették, azzal nyugtatták meg őket, hogy ne felebbezzenek, hiszen mire le fogják fizetni, úgyis sokkal rosszabb lesz a korona. Most aztán fizethetik annak négyszeresét — takarékkoronában. — Mi itt igazán nem mondhatunk mást a panaszkodóknak, mint hogy hozzánk hiába jönnek, mert hiszen mi csak kikézbesitjük a fizetési meghagyásokat, amelyeket a pénzügyigazgatóság állított ki és küldött ide. Mi a felebbezésl se vehetjük át, mert a kölcsönelőleg ellen csak a pénzügyminiszterhez lehet felebbezni. Mi egyéb tanácsot nem adhatunk, mint hogy — mindenki fizessen I A postahivatalban Fölkerestük a békéscsabai postahivatalt, ahol csütörtök reggel rengeteg ember tolongott a két ablak előtt, ahol a kényszerkölcsön csekkjeit veszik át. Földmivesgazdák, ügyvédek, nagykereskedők, és mások szorongtak az ablak előtt és sok panasz, sok zúgolódás hangzott föl ott. Természetesen majdnem mindenki sokallta a reá kirótt összeget, de voltak olyanok is, akik egyáltalában nem fizetni jöttek el, hanem csak tapogatózni, érdeklődni : sokan fizetnek-e, következésképp ajánlatos-e szintén sietni a befizetéssel ? — Én nem sietek annyira — mondotta egy úriember, — mert még kitolhatják a határidőt s addig használom a pénzemet. Így volt a vagyonváltságnál is. E furcsa kijelentés gazdájának azonban nincsen igaza. Hogy a vagyonváltság összegének befizetését akkor elhalasztották, az nem lehet mérvadó !a mai helyzetre, mert a vagyonváltságösszeg nem wwwwwwwwwwwww Zürichben a magyar koronát 0 0115-el jegyezték.