Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-04 / 42. szám

EGYES SZÁM ARA 50Ö MOHOSA Békéscsaba, 1924 március 4 Kedd 51-ik évfolyam, 42-ik szám Pl ZLONT Politikai napilap Elöílzetsai <U>*k : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 23.000 korona. Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 500 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal ; Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Várják Budapesten a nép­szövetségi bizottságot Budapest, Korányi Frigyes pá­risi magyar követ ma reggel az Orient-expresszei Budapestre ér­kezett. Korányi Frigyes pénzügy­miniszteri jelöltségéről semmit sem tud és arról legfeljebb ma délben a miniszterelnöktől fog értesülni, akinél kihallgatáson fog megje­lenni. Ugyancsak délben féllizen­kettőkor jelent meg a miniszter­elnöknél sir William Goode, aki előzőleg a Dunapalotabeli dolgo­zószobájában Kállay Tibor volt pénzügyminiszterrel folytatott hosz­szabb megbeszélést. Walkó Lajos, az ideiglenes pénzügyminiszter a pénzügyminisztériumban a kora reggeli óráktól kezdve tanácsko­zott a népszövetségi bizottság Bu­dapestje való érkezésével kapcso­latban Kállay Tibor volt pénzügy­miniszterrel és Vargha Imre pénz­ügyminisztériumi államtitkárral. A Budapesti Egyetemi Énekkarok hang­versenye Szombaton este tartották a Vá­rosi Színházban az evang. Leány­egyesület rendezésében hangver­senyüket a Budapesti Egyetemi Énekkarok — sajnos — nem egé­szen telt ház előtt, ami egyedül annak tulajdonitható, hogy a már vége felé járó, mozgalmas sze­zonban a közönség erősen kime­rüli. A hangversenyt dr. Rell Lajos főgimnáziumi igazgató allegorikus, ügyes prológusa vezette be. Alta­lános figyelem közben lépett az egyetemi dalárda a színpadra. Ér­tékes, fegyelmezett énekkart ismer­tünk meg bennük, akiknél egyes szólamok aránytalanságán kellene változtatni. De az az érzésünk, hogy az énekkar nem teljes szám­ban szerepelt nálunk. Több számot adtak elő, ame­lyek közül a magyar szerzők közt leginkább Hubay: Hajós imája -aratott tetszést. De legnagyobb és megérdemelt sikert arattak a be­mutatott finn és eszt dalok, főleg pedig a Tule koju kezdetű eszt népdal sajátos, faji jellegével. Méltó fogadtatásban volt része Ammer irredenta apotheozisének, ennek az ötletesen megkomponált énekkarnak, amelyet meg is kel­lett ismételniök. A közönség elismeréssel és há­lásan tapsolta a dalosokat és szak­avatott karnagyukat, Kereszty Jenőt. Az estén még dr- Goll Aladár hirlapiró ismertette érdekesen az egyetemisták eszt- és finnországi útját és lllésyné Mayer Margit dr. énekelt hangversenymüveket im­ponáló hanganyaggal. A dalárda értéke valójában a A Devizaközpont közli: A ta­karékkorona mai árfolyama 104 papírkorona. vasárnapi evangélikus istentiszte­leten a nagytemplom hatalmas boltozata alatt érvényesült, ahol zsoltárokat és klasszikus egyházi dalokat adtak elő. A szombati színházi hangver­seny után a Vigadóban nagysza­bású bálát rendeztek, amely rég nem látott pompás hangulatban egész reggelig tartott. Kibővítik a békéscsabai vasútállomást 25 sínpárral szaporítják a sínhálózatotKét fölüljáró less Erzsébethelyre — Vasutas lakótelepeket is építenek -- Az építkezéseket még az idén megkezdik (A Közlöny eredeti tudósítása) Az államvasutak igazgatósága nagyvonalú terveket készített, ame­lyek a békéscsabai állomás kibő­vítését és átalakítását célozzák. A tervek szerint jóformán teljesen átalakítanák az állomást, amelyet a mainál még egyszer akkora ter­jedelművé bővitenének ki és uj pályaudvari épülettel látnának el. Az építkezések révén nemcsak pár száz ember jutna munkához és keresethez, hanem a tervezett vasutas lakótelep fölépülésével számtalan vasutas családnak lenne lakása, ami jelentős változásokat idézne elő a békéscsabai iehetet­len és abszurd lakásviszonyok terén. A részletes tervek szerint első­sorban a 25 uj sinpár lefektetése és uj fiitüház emelése a legfonto­sabb teendők, amelyekre elsősor­ban fog sor kerülni. A 25 sinpár számára az állomás túlsó oldalán jelölték ki a helyet, a sínek és a Ludvigh ucca közötti üres terüle­ten, amelyen ma mocsár terül el. A sinpárak vége kinyúlnék észak felé egészen a mai állatvásártér sarkáig, ahol a fűtőházat és a vasutas lakótelepet is föl fogják építeni. Az uj fűtőház, amely köralaku, modern épület lenne, szereléki épületeket is kapna, az uj teher­pályaudvar a nyilt rakodókkal együtt pedig a Szabolcs ucca mel­letti területen épülne meg. Megtervezték az úgynevezett fölvételi (állomási) épületet is, amelyet rendkívül szép és impo­záns kivitelben, díszesen és a követelményeknek megfelően épí­tenének meg. A terv szerint az uj békáscsabai állomás szép­ség tekintetében vezetni fog az összes magyar vidéki állomások összes magyar között. Az uj állomási épület a maitól északabbra, pontosan az And­rássy ut tengelyébe fog épülni, berendezési tekintetben pedig a külföldi példák fölhasználásával készítik el. Nevezetesen több fe­dett szigetperonnal látják majd el, amelyekre alagutakon lehet majd eljutni a várótermekből. Ilyen rendszerű a győri főpályaudvar is. Ez az építkezés természetesen több évet venne igénybe, de a vasút azonnal hozzákezd az épít­kezéshez, mihelyt a kellő anyagi fölkészültséget rendelkezésére bo­csátják. A fűtőházat azonban még az idén megépítik, mert a mai fűtő­ház a forgalmat nem képes ki­szolgálni és e téren folytonos za­varok vannak. Óriási, szinte leküzdhetetlen ne­hézségeket okoz a területi kérdés. A fűtőházat és a vasutas lakóte­lepet ugyanis városi tulajdont tevő földre szándékoznak megépíteni, mert más alkalmas terület azon a helyen nem áll rendelkezésre. Ezeket a földeket azonban örök használatra a földmivesiskolának engedte át a város és most csak abban az esetben lehetne ezeket visszakapni, ha vagy a vasút adna máshol a földmivesiskolának megfelelő területeket, vagy pedig az iskolát a város kárpótolná ha­sonló földekkel másutt, hogy az iskola fönntartását a földjei elvé­tele ne veszélyeztesse. A városi lakosság közlekedésé­nek zavartalansága miatt szüksé­ges lesz fölüljárók építése is a vasúti pályatest fölött. Ezt a kér­dést ugy fogják megoldani, hogy a mai pályaszintes átjárót 50Ö méterrel északabbra helyezik át, egyelőre szintén pályaszinten, ké­sőbb azonban átépítik kocsik szá­mára való fölüljáróra. Egy másik, gyalogközlekedésre való fölüljárót a Tompa és Ihász ucca irányá­ban fognak megépíteni, vasból. A két átjáróra nézve a város állás­pontja az, hogy azokat két éven belül meg kell építeni és erre­nézve meg kérte a kereskedelmi minisztert, hogy kötelezze a vas­utat a hidak két év alatti fölépí­tésére. A városra nézve az is nagyon fontos, hogy amikor a sinpárak lefektetésekor a Ludvigh ucca melletti üre területeket betöltik, az ott levő vadvizek át ne terelődje­nek máshová, mert ezzel csak a környékbeli lakosság szenvedne kárt. A vasút tehát ugy köteles lecsapolni a mocsarat, hogy az véglegesen eltűnjék. A területi kérdés ügyében a végső szó a földmivelésügyi és a kereskedelemügyi minisztereket illeti, akikhez a kérdést döntésre fölterjesztették. Addig tehát, mig a legfelsőbb helyek döntése meg nem érkezik, az építkezések meg­kezdéséről nem lehet szó. A vá­rosnál azonban remélik, hogy leg­később egy-két hónapon belül el­dél az ügy és akkor a vasút azon­nal megkezdi az építkezéseket. Zürichben a magyar koronát 0 0122 5-el jegyezték. Minden község maga állapithatja meg a vá­góhídi dijakat Az alispán ujabb rendelete Daimel Sándor dr. Békésvár­megye főispánja a korona értéké­nek gyakori változása miatt megen­gedte, hogy a községek és váro­sok a közvágóhidak használatáért és a husvizsgálatért fizetendő di­jakat újból megállapítsák. Az alispán erről rendeletet bo­csátott ki, amelyben megállapítja, hogy az eddig a husvizsgálatért szedett dijak a legtöbb esetben nem álltak arányban a drágaság mérvével. Az ebből mind a községekre és városokra, mind a husvizsgá­latot végző közegekre háramló ká­rosodásoknak a jövőben elejét ve­endő, a belügyminiszterrel egyet­értőleg felhatalmazza az alispán a községekben az elöljáróságot, a rendezett tanácsú városokban pe­pedig a tanácsot, hogy a község, illetve város ezidőszerint érvény­ben levő husvizsgálali szabály­rendeletében megállapított vágó­hídi és husvizsgálati dijak mérvét a folyó költségvetési évnegyed még hátralévő idejére és azután minden költségvetési évnegyed végén a reákövetkező évnegyedre szóló érvénnyel minden felsőbb jóváhagyás kikérése nélkül, a vál­tozott viszonyoknak megfelelően helyesbítse. A helyesbítés a földadó fejében fizetendő búzának az 1922. XXI­t.-c. alapján minden költségvetési évnegyed utolsó hónapjának 20. napján közzétett értéke alapul vé­telével, annak változása arányá­ban történik. A dijak kiszámításának meg­könnyítése végett közli az alispán rendelete, hogy a földadó fejében fizetendő buza értékét a pénzügy­miniszter rendelete szerint az 1924. évi január 1-től 1924. évi március 31-ig terjedő költségvetési évne • gyedre kg-ként 1000, (egyezer) ko­ronában állapították meg. — A főispán, mint lakásügyi miniszteri bi?tos. A népjóléti és munkaügyi miniszter ismét Brandt Vilmos főispánt bizta meg Békés­vármegye lakásügyi miniszteri biz­tosságával. A főispán lakásügyben kizáróan csak minden hét szom­batján délelőtt 9 órától délután 1 óráig fogad. Egyéb napokon szó­val előterjesztendő kérelmeket egy­általán nem vesz figyelembe.

Next

/
Thumbnails
Contents