Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-01-16 / 5. szám

EGYES SZÁM AUA M£OíiOX\ Békéscsaba, 1924 január 16 Szerda 51-ik évfolyam, 5-ik szám Elóflzetásl dijait : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 7000 K, Egy hónapra — korona.— Példányonként 250 korona. Politikai lap Telefonszám : 7. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán (1, Fe»- c József-tét 20. — Nyilttér és reklám szavanként 100 K A Békésmegyei Közlöny legközelebbi száma vasárnap, mint napilap jelenik meg, hogy azután naponta szolgálja olvasóközönségét. Helyi és megyei híreink frissességét és pontosságát a tudósítók nagy gárdája biztosítja míg országos és külföldi híranyagunkat a Magyar Távirati Iroda és külön budapesti levelezőnk szol­gáltatja. Közgazdasági fontosságára való tekintettel minden tőzsdei üzletnapon kö­zöljük a hivatalos tőzsdezárlatot. A Békés­megyei Közlöny helyben még este, vidékén 77 köztisztviselők beszerzési segélyt fognak kapni. 77 kormány szól emelt a munkásság érdekében. TI miniszterelnökljelijeftes nyilatkozata. mindennap feggel megjelenik. Előfizetési ára a január—márciusi csonka negyedévre 13000 K Egy hónapra 5500 K Egyes szám ára 250 K A régi előfizetők, akik előfizetésüket már megújították, az uj Inegyedévre csupán a mutatkozó ktílömbözetet fizetik, tehát már­cius végiig mindössze 8000 koronát. A BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapest, január 15. A mai ülést háromnegyed 12 órakoi nyi­totta meg Szcitovszky Béla elnök. F. Szabó Géza napirend előtt szólal fel. Szóvá teszi a köztisztviselők nyomorát. Felvilágosítást kér a kormánytól, mit szándékozik tenni a nyomor enyhítésére. Hajlandó e részükre beszerzési segélyt folyósítani ? Vass József miniszterelnökhelyettes azonnal válaszol s kijelenti, hogy a kormány a leg­nagyobb jóindulattal kezeli a kérdést. Kétség­telen, hogy nagy drágasági folyamat indult meg december és január elején. A köztiszt­viselők beadvánnyal fordultak a kormányhoz, amelyhen kérik, hogy beszerzési segélyt fo­lyósítsanak számukra. Abban a helyzetben van, hogy a kormány nevében kinyilatkoz­tathatja, hogy a kormány határozata alapján ho norálni kívánják a tisztviselők azon kéré­sét és az úgynevezett egyszeri téli segély fo­lyósítását határozták el. Ez meg fog felelni a juliusi illetmény 100 és a decemberi illetmény 25%-ának. A folyósítás idejére van szeren­csém jelenteni, hogy az intézkedések a mai nap folyamán megtörténtek és azt hiszem, hogy 8—10 napon belül az aktiv tisztviselők túlnyomó része kézhez vesz: ezt az utolsó segélyt A többi tisztviselők pedig 14 napon belül szintén hozzájutnak ehez a folyósítás­hoz. Közbeszólás hangzott el egy képviselőtár­sam részéről, hogy a munkásságról nem gon­doskodnak ugyan így, A munkásság és pedig az ipari munkásság helyzetét sulyosbilja az, hogy a különböző gyárak és ipartelepek nem dolgoznak ugyanolyan campagneban és azzal a gondolattal foglalkoznak és effektuáltak is egyik-másik helyen, hogy a munkások létszá­mát csökkentik. Én a kereskedelemügyi mi­niszter úrral a miniszterelnök ittléte alkal­mával tárgyaltam e kérdésről és megállapod ­tunk abban, hogy a kereskedelemügyi mi­niszter ur haladéktalanul felveszi az érintkezést az tpari tényezők vezetőivet és azután abban az irányban kiván rójuk hatni, hogy próbálják anyagi erejük megfeszítésével ezen nehéz átmeneti gazdasági időben elérni azt, hogy a munkásság létszámát ne kelljen csökkenteni. Azt hiszem, hogy azok a nagy gazdasági és ipari tényezők, amelyeknek a kezében van tulajdonképen e kérdés megoldása, meg fog­ják érteni azt, hogy teljesen rideg anyagi szempnntból a mai viszonyok között a tél kellős közepén nem szabad ezt a kérdést tekinteniök, hanem hazafias kötelességeik is vannak, amint mindenféle tőkének és nagy birtoknak vannaketikai köteleségeik is azokkal szemben, akiknek életstand arjuk tőlük függ. Meg vagyok arról győződve, hogy a keres­kedelmi miniszter és a kormány tárgyalásai kellő eredménnyel fognak járni. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Ezután Hegymegi Kiss Pál szólalt fel a házszabályokhoz, amely körül élénkebb vita fejlődött ki. Utána folytatták az indemnitás vitáját. Az alispán jelentése a vármegye közállapotáról december havában. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 14-én, hétfőn tartotta ülését dr- Brandt Vilmos főispán elnöklete alatt. Az ülésen dr. Daimel Sándor alispán jelentése került előterjesztésre a vármegye december havi közállapotairól, amelyeknek nagy részét lapunk közönsége napi híreinkből ismeri. Figyelemreméltó részletei a jelentésnek a következők: Jelentem, hogy a törvényhatósági bizottság által legutóbb egybeállított és elfogadott 1923. évre szóló pótköltségvetés kormányhatóságilag megerősitetett. A gazdasági cseléd és munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatósá­gok körébe tartozó eljárásról szóló 1923. évi XXIV. t. c. végrehajtása rendkívül nagy nehézségekkel és igen sok költséggel jár. Az ügyek elintézésénél résztvevő ülnökök meg­választalak és az ügyek tárgyalásához be­hivattak. Az eljárás lassúságának megvilágí­tása céljából csupán példakép említem meg, hogy az első ülésen, melyet a beérkezett feleb­bezések elbírálása céljából hívtam egybe, egy napon csupán 11 ügyet lehetett elbírálni, azonban már a jegyzőkönyv elkészítéséhez nem volt idő, igy a jegyzőkönyv aláírására és hitelesítésére a tagok újbóli behívása vált szükségessé. — Nem alaptalan tehát az az előre hangoztatott aggodalom, hogy az ülnö­kök részvételével történő ügyintézés nemcsak lassú és késedelmes, hanem a mellett rop­pant költséges is. A létszámcsökkenési törvény végrehajtása folytán az üresedésben levő állások, minden kormányhatósági felhatalmazás nélkül betölt­hetők lévén, a megüresedett vármegyei iroda­tiszti állásokra pályázatot hirdettem, melyekre a kinevezések megtörténtek. A kinevezéseket csupán a költségvetésileg biztosított létszámig lehetett foganatosítani, holott ez a létszám tudvalevőleg az egész vonalon elégtelen s az ügymenetet csak oly módon vagyok képes biztosítani, hogy például a járásokban a se­gédtiszti teendőket a szervezett tizenkét állá­son felül rendszeresen alkalmazott hat napi­dijassal végeztetjük, mely tulajdonképen azt jelenti, hogy a szervezett segédtiszti létszá­mon felül állandóan kell alkalmazni kisegítő munkaerőt. Az Orosházán megjelenő Testvériség cimü lap ellen közrend ellenes közlemények miatt több rendbeli sajtórendészeti eljárás indult meg, elkobzása is elrendeltetett s minthogy nevezett lap közleményeiben állandóan köz­rendellenes és a közerkölcsiséget sértő maga­tartást tanúsított, törvényben gyökerező jogom alapján a lap utcai terjesztését három hó­napra elvontam. Végül bejelentem, hogy a vármegyei köz­kórház f. évi 1-étől kezdődő hatállyal állami kezelésbe vétetett át és igy a vármegye jog­hatósága a kórház felett megszűnt. Az átvé­tellel igen sok gondtol és kellemetlenségtől szabadultam meg, amelyek a háború alatti és különösen az azt követő forradalmi és idegen megszállás alatti időkben a gazdasági és a közviszonyoknak rendkívüli lezüllése következtében olyan mérveket öltöttek, ame­lyeknek legyőzése az emberi képesség hatá­rait messze felülhaladta és tolyan helyzetet teremtett, amelyek között a rendszeres előre­látó üzem fenntartása lehetetlen volt és csu­pán a máról-holnapra való keserves kínlódás jutott nekém és a kórház administrátióját nagy ügybuzgósággal teljesítő kórházi igaz­gatónak osztályrészül. Hogy ilyen körülmények között a szabá­lyokat nem lehetett betartani — az csak ter­mészetes. de azért az éveken át tartott em­berfeletti vesződség jutalmául mindig fejem felett lógott a fegyelmi uton való felelősségre vonás Damokles kardja. Megnyugvással je­lentem tehát, hogy ennek a tehetetlen hely­zetnek immár vége szakadt és a vármegye érdekeinek és jogainak teljes mértékben való megóvása mellett, a volt vármegyei közkór­ház olyan szervezetben folytathatja működé­sét, amelyben sokkal nagyobb lehetőség és több előfeltétel forog fenn arra nézve, hogy ilyen hatalmas méretű és nagyszabású intéz­mény magasztos feladatának sikeresebben és a szenvedő emberiség javára eredményeseb­ben meg tudjon felelni, mint bármily köteles­ségtudás és lelkiismeretes munkálkodás mel­lett is a volt automatikus szervezetben. Zürichben a mai tőzsdén Budapestet 0 0205-el jegyezték X ü z á 11 ísamoti-tég iákat kályhákhoz, kemencékhez, kazánfalazáshoz : Tóth József keramikus Debrecen Tímár u 11 száiiit.

Next

/
Thumbnails
Contents