Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-03-01 / 40. szám

EGYES SZÁM ARA 500 KOROMA Békéscsaba, 1924 március 1 Szombat 51-ik évfolyam, 40-ik szám BEIÉSH ZLONY Politikai napilap Előfizetési dija* : 'Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 28.000 korona. Egy hónapra 10000 korona. Példányonként 500 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János, Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés dijszibás szerint. A nemzetgyűlés a testnevelésért A szociáldemokraták a javaslat ellen A kötelezd testnevelés és a vasárnapi munkaszünet Budapest, február 29. A mai -nemzetgyűlésen az elnöki előter­jesztések után áttérnek az orszá­gos testnevelési alapról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. A7. első felszólaló Kélhly Anna : A törvényjavaslatot nem fogadja el. Nézete szerint a sportolást nem lehet kötelezővé tenni. Gondos­kodjék a kormány a megélhetésről. Először is munkásvédelmi intéz­mények létesítéséről. Kifogásolja, hogy a cserkészek felvételénél különbséget tesznek egves vallá­sok szerint. Helyteleníti, hogv a Tcötelező testedzés számára a va­sárnapot akarják kiie'ölni. amivel a munkásokat megfosztanák egyet­len pihenőnapjuktól. Petrovácz Gvula : Amit Kéthly Anna az ifjúság neveléséről el­mondott, helyesli, de teljesen el­lentétben áll vele akkor, amikor meefeledkezve női mivoltáról, val­lásellenes szavakat használ. A tör­vényjavaslatot ugv a maga, mint a pártja részéről örömmel elfo­gadja. Egyeiért a kultuszminiszter fejtegetéseivel és meg van győ­ződve arról, hogv amikor a mi­niszter a sport demokratizálásáról beszél, akkor a demokráciát ke­reszténv értelemben értette. A soortnak helvtelen irányban való demokratizálása eddig két el­fajulásra és pedig üzletszerűségre és durvaságokra vezetett. Telje­sen üzletszerűvé tették a spor­íot. Nem az volna e legnagyobb baj, hogy professzionisták szere­pelnek a sportban, hanem az, hogy titokban folytatják ezt az üz­letszerűséget, a világ előtt pedig mint amatőrök szerepelnek. Azt hiszi, hogy a törvényjavaslat elő­segíti azt, hogy megszűnnék a soort üzletszerűsége, másfelől pe­dig, hogy kiküszöböljék a durva­ságokat. Utána Rothenstein Mór szolalt fel: Visszautasítja Petrovácz Gyu­lának Kétly Annára vonatkozó ki­jelentését. A testnevelést ők elő­mozdítani kívánják, de hibásnak tartja a törvényjavaslatot azért, mert előbb a munkásság egész­ségügyi viszonyait kellene meg­javítani. A törvényjavaslatot 'nem fogadja el. Ezután Gömbös Gyula szólalt lel. Csodálkozik azon, hogv a •szociáldemokraták nem járulnak hozzá a törvényjavaslathoz, holott a javaslat tömegsportról szól, te­hát a fömegnevelést célozza. A szociáldemokratáknak támogatni kellene ezt. A javaslatot örömmel üdvözli, reméli, hogy ezzel a ja­vaslattal a testnevelés valóra vá­lik. Az országos testnevelési ta­nács most már gyakorlatilag is megoldhatja *á testnevelési kér­dést, amely iránt a nagy nemze­teknek mindig nagy volt a meg­értése, mellyel szemben csak de­kadens nemzetek nem tanúsítot­tak kellő megértést. Természetes, hogy akkor, amikor ilyen anvagi eszközöket bocsátanak rendelke­zésre, tisztában kell lenni azokkal az elvekkel,amelyeknek ateslnave­lés terén mértékadónak kell lenni. Nemcsak a fővárosra kell helyezni a fősúlyt a testnevelés terén, ha­nem elsősorban a falura és a vi­dékre. Ne költsünk milliókat kül­földi túrázásra és olympiálra, mert még nincs kiépített testnevelésünk. Bizonyos, hogy nemzetközi ver­senyeken való részvételre szükség van, hogy azokon a magvar szí­neket is képviseljék, de csak olyanokat lehet kiküldeni, akiL nem válnak szégyenünkre, mert különben nevetségessé válhat­nánk. A professzionizmusnak hive. Ezután Várnai Dániel szólal fel. A totalizatőr adójáról beszél. Ezzel a lovaregylet 400 millió nemzeti ajándékot kapott már eddig is az államtól. Határozatot nyújt be arról, hogy a kibocsátott végre­hajtási utasítást helyezzék hatá­lyon kivül és bocsássanak ki uj végrehajtási utasítást. A javas­latot nem fogadja el. Ezután Karafiáth Jenő szólal fel. Reflektál a szociáldemokraták felszólalására. Kifogásolja, hogy a szociáldemokraták ismét osztály­ellentétet állítanak fel, holott ilye­nekről sport terén nem lehet be­szélni. Rámutat arra, hogy a levente egyesületnél leromlott köz­egészségügyet akarják megjaví­tani, semmi egvéb céljuk nincs e tekintetben. Várnai felemlíti to­vábbá, hogy a munkásegyesületek iránt nincs elég megértés s hog> ezek nélkülözik az elismerést. Ezzel szemben kijelenti, hogy ille­tékes helyen mindig a legnagyobb elismeréssel voltak ezekkel az egyesületekkel szemben. A javas­latot elfogadja. A Devizaközpont közli: A ta­karékkorona mai árfolyama 103 papirkorona. Tlégyszáz millió lünl el egy pesti postán Budapestről jelentik : Egy állami tisztviselő táviratot adott fel a postán, később észrevette, hogy eltűnt a pénztárcája, amelyben összesen 400 millió korona értékű csekkek és másfélmillió korona készpénz volt A károsult feljelen­tést tett a rendőrségen. A rendőr­ság táviratilag letiltotta a csekket Budapesten, Bécsben, Berlinben, Bukarestben, Londonban és New­yorkban. A megsemmisítési eljá­rást pedig folyamatba tették. A gazdák álláspontja a kényszerkölcsönnel szentben Súlyosnak találják a terheket ják, hogy a gazdatársadalomra csak egészen enyhe terhet rónak. A végső megállapodáshoz szük­séges statisztikai adatok összeál­lításán most dolgoznak a statisz­tikai hivatalban. Gazdakörből eredő adat szerint több mint 100 milli­árdot rótt le a gazdatársadalom, amig az ipar és kereskedelem együtt alig 50 milliárd koronát. A gazdák fizetéséhez számítandó még az a 400 ezer hold. amit az állam földbirtokpolitikai célból vesz el tőlük. Az egységes párt 12-es tagu bizottsága ma délelőtt 11 órakor miniszteri tanácskozó teremben folytatott tanácskozást. Az ülésen megjelent Valkó Lajos ideiglenes pénzügyminiszter is. Budapest, febr. 29. Tudvalevő, hogy az egységes párt egy 12 tagból álló bizottságot küldött ki, amely a kényszerköl­csöntörvénytervezetet vette tárgya­lás alá. A bizottságban erősen ér­vényesül a kisgazdák álláspontja, akiknek főleg Sz'ijj Bálint és Cson­tos Imre a hangadóik. A 12-es bizottság még nem dön­tött a gazdák terhe ügyében. Az ellentét a föld megterhelése körül merült fel- Különösen ebben a pontban mutatkozik erős ellentét a 12-es bizottság tagjai között. A képviselők egy része azt kívánja, hogy az agrártársadalom is vegye ki részét a belföldi kölcsönre vo­natkozó áldozatokból. Hangoztat­közvetítő megoldást keresett. Ha a románok saját jószántukból jöt­tek be az országba, akkor rab­lásnak minősiti, ha támadás elhá­rítására jöttek be, akkor nincsen helye a kártérítésnek, mert akkor hadizsákmánynak minősíthető az, amit elvittek, sőt még Magyaror­szág tartozik megfizetni a román hadsereg élelmezési költségeit is. Előmutatták a románok Foch marsall parancsát a bevonulásról, amit támogatott a vörös sereg of­fenzivájának visszaverésére vég­hezvitt előnyomulás szükségessé­gével. A román kiküldöttek a kö­vetkező ajánlatot tették. Románia a követelésnél kilencszerte na­gyobb összegben szabja meg a megszállás költségeit. Igazolni tudja,, hogy antánt parancsra jött be. Épen ezért Románia ajánlja, hogy mondjon . Ie Magyarország a kártérítésről, melynek ellenében Románia is lemond követelései­ről. 77 közalkalmazottak tulórázási dijai. Budapest, febr. 29. A kormány rendeletet adott ki az államtiszt­viselők és egyéb alkalmazottak által a megállapított hivatalos időn kivül teljesített munkálatok dijá­nak megállapításáról. A rendelet február elsejétől visszamenőleg a főiskolai végzettséghez kötött állá­sokban a négy, öt, hat fizetési osztályokban 4000, a VII.; VIII. fizetési osztályokban 3530. A IX., X. fizetési osztályokban, valamint gyakornokoknál 3200 koronában állapította meg a tulmunkák óra­diját. A középiskolai képzettség­hez kötött állásokban az óradíj 3600 korona. 7TIagyarország lemondott a románok okozta károk megtérítéséről Budapest, február 29. Meglepést keltett az a tény, hogy Magyar­ország a román—magyar tárgya­lások során lemondott a fennálló 34 milliárd korona kártérítési kö­veteléséről. A lemondás inditó okairól annyit tudtunk meg, hogy a magyar kiküldötteknek a kár­térítési lemondásra el kellett magu­kat szánni. Mindenekelőttlemlékez­nünk kell arra, hogy 1919 őszén a bevonul románok ipartelepeinket kirabolták, a gépeket, mozdonyokat Erdélybe, illetve a Regátba szállí­tották. A kár összeírása már az ántánt kiküldöttei, köztük Bant­holcz tábornok ellenőrzésével meg­történt s akkor a magyar kormány­nak az összeállított 34 milliárd korona kártérítési összegét az ántánt elismerte. A románok ki­jelentették, hogy nem fizetnek semmit, mert amit elvittek, hadi­zsákmány volt. Az ántánt elismerte a magyar jogosságot, de mégis Hagy tjófuvás volt az egész országban Budapest, febr. 29. A nagy hó­fúvás miatt több vonat elakadt. Az ország minden részén erős hófúvás és vihar volt, ami az ál­lamvasút vonalain forgalmi zava­rokat okozott. A 17112-es számú tapolcai vonatnak 10 órakor kel­lett volna Budapestre érkeznie, de Balatonfüred mellett elakadt, hol most nyilt pályán áll. Hóekék tisz­títják a pályát. Szolgaegyháza és Sárosd között 200 méternyi vo­nalon másfélméteres hó borítja a pályát. Zircz és Jutás között erős volt a hófúvás, a veszprémi vo­nat nem közlekedhetett. Erős ha­vazást jelentenek Moson, Magyar­óvár környékéről is. Itt a havazás azonban nem okozott forgalmi akadályt. Z'irichben a magyar koronát 0 0130-al jegyezték. -J

Next

/
Thumbnails
Contents