Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-29 / 39. szám

2 ifi! £ K ESJ! fcU V í. P « 0/»/)?! y Békéscsaba, 1924 február 29 a csabai járás fenntartása vagy megszüntetése ügyében kiküldött bizottság javaslatát, amely a járás megszüntetését indítványozza, még pedig ugy, hogy Újkígyós Gyulához. Nagygerendás község pedig az orosházi járáshoz csatoltassék. A kérdéshez elsőnek dr. Berthóty István, Békéscsaba város polgármestere szól hozzá. Tulajdonképen arról van szó, hogy a törvényhatóság 1918-ban egyhangúlag hozott határozatát megújítsa, vagyis a csabai járást megalakítsa. Elleninditványt terjeszt elő, mely szerint a törvényhatósági bizottság utasítsa az alispánt, hogy a járás megalakítása végett haladéktalanul intézkedjen s hogy a csabai járásba Újkígyós, Gerendás valamint Csorvás község is felvétessék. Nemcsak Csaba, de a megye érdeke is, hogy a községek közigazgatásilag oda tartozzanak, a hová gazdasági és egyéb kapcsolataik fűzik. Csizmadia András (Oroháza) nem fogadja el Berthóty István elleninditványát. Csorvásnak Békéscsabához való csatolásét képtelennek tartja. Csorvás mindössze pár kilométer távol van Orosházától. Amellett — úgymond — Orosháza van olyan kereskedelmi gócpont, amellyel Csaba nem dicsekedhetik. Kovács Márton (Újkígyós) kétségbevonja Csizmadia adatainak helyességét, hiszen mindössze 3—4 kilométer lehet a különbség Csorvásnak a két helytől, Csabától vagy Orosházától való távolságában. Tolmácsolja Újkígyós óhaját, amely kívánja a csabai járás fenntartását. Brósz János (Orosháza), Török Gábor dr., Berthóty Károly dr., Reöck Géza (Csorvás), Almády Géza, dr. Csete József a megszüntetés mellett szólalnak fel. A csabaiak, az idő előrehaladott voltóra való tekintettel, zajosan követelik a szavazást. Berthóty István polgármester a zárszó jogán szólal fel és különösen kiemeli az orosházai járás túlterheltségét. Békéscsaba kívánsága jogos is, ha ő központot akar kiépíteni, hiszen a vármegye adójának egyötöd részét fizeti. Ezután elrendelték a szavazást, amely szerint a megszüntetés mellett 49-en, Berthóty István indítványa mellett 66 an szavaztak. Eszerint a törvényhatóság kimondja, hogy a csabai járást fenntartani kívánja és a járást Nagygerendás, UjLígyós és Csorvás községekből alakítja meg. Elismerés az alispánnak A békésmegyei közélelmezési pénztár számadásainak bemutatása kapcsán Faragó László (Békés) emelkedett szavakban emlékezik meg az alispán fáradhatatlan munkásságáról és ügybuzgalmáról, amelyet minden téren, de főleg a közélelmezés biztosítása terén kifejtett. A közgyűlés általános helyeslése közben indítványozza, hogy a vármegye hálós elismerését fejezze ki s egyúttal reprezentációs költségek viselésére havi négy métermázsa búzát szavazzon meg az alispánnak. Dr- Daimel Sándor alispán köszönetet mond az elismerésért, de elhárítja magától ezt az indítványt, amely tisztviselőtársaival szemben méltánytalan volna. Almády Géza kéri a közgyűlést, hogy most az egyszer ne adjon igazat az alispánnak. A felszólalás után a közgyűlés Faragó László indítványát egyhangúlag magáévá tette és az alispánt harsányan megéljenezte. Ezekután a vidéki megyebizottsági tagok nagyrésze eltávozott, ugy hogy a tárgyalást erősen megcsappant érdeklődés mellett folytatták. A gazdák állásfoglalása a kényszerkölcsön tárgyában Ttilmagasnak tartják Budapest, febr. 28. Az OMGE pénzügyi bizottsága ma délelőtt 11 órakor a Közteleken ülést tartott gr. Hadik János elnöklésével. Az ülésen Mutsenbacher Emil helyettes igazgató fejtette ki az OMGE állásfoglalását a valorizációs javaslat, a korona értékcsökkenésének meggátlásáról szóló intézkedések, továbbá a takarékkorona és a kényszerkölcsön előlegről szóló rendeletek tárgyában. Az OMGE ülésén Hadik gróf megnyitó szava: ulán Mutsenbacher tett előterjesztést az emiitett kérdésekről. Előterjesztésében megállapította, hogy a gazdák a valorizációt elvileg helyesnek és szükségesnek tartjók. Sajnálattal kell azonban megállapítani az GMGE-nek, hogy a valorizációnak a gyakorlati életben való megvalósítása elkésett. Ha előbb tette volna meg a kormány a lépéseket e tekintetben, sokkal kedvezőbb koronakurzus mellett lehetett volna jobb eredményeket elérni, mint amilyen eredmények biztosítására most számíthat. Ami az OMGE-nak a kényszerkölcsön ügyében való álláspontját illeti, a gazdatársadalom a legnagyobb készséggel járul ahhoz, hogy amit a kormány szükségesnek tart addig, amíg a kölcsönt megkapja, az államháztartás rendjenek biztosítása végett a kormánynak rendelkezésére bocsássák. Azt azonban most megállapíthatjuk — az eddig elhangzott nyilatkozatok alapjón — hogy az adóztaiósnak azt a mértékét, amit a koimány tervez, túlságosan magasnak tartjuk. A mi kérésünk oda irányul, — mondotta — hogy az legyen a kényszerkölcsön mértéke, amit a rendeletben a kormány, mint előleget vesz számításba. Ehhez azonban még bizonyos hiány mutatkoznék szükségesnek. Pótolja ezt a kormány a vagyonváltság földnek valamelyes módon való hasznosításával, hiszen a földnek rendeltetése éppen az volt, hogy ezzel a kormányt a pénzügyi szanáláshoz hozzájárultassa. A kényszeralappal szemben két kívánságuk van, egyik az, hogy a fizetési feltételek oly módon állapíttassanak meg, hogy azok a mezőgazdasági viszonyokhoz alkalmazkodjanak. A gazdának ugyanis as adóztatás mértékét tavasszal van legnagyobb szüksége a pénzre. A második kívánságuk a valorizáció és a kényszerkölcsön kivetése kapcsán az, hogy a bel- és külföldi forgalmi korlátozások megszüntessenek. Mutsenbacher előterjesztése után élénk eszmecsere volt a bizottsági ülésen. A OMGE a kívánságokat sürgősen a kormányhoz juttatja. Önkéntes jegyzésekkel próbálják megvalósítani a belső kölcsönt Budapest, febr. 28. Információnk szerint a 12-es bizottság eddigi ülésén felmerült az a gondolat, hogy mielőtt a belföldi kölcsönt kényszer formájában valósítanák meg, önkéntes jegyzések formájában próbálják annak jelentékeny részét megvalósítani. A bankok részéről mér jött is ajánlat s hajlandók 50 millió aranykoronát önkéntesen lejegyezni Tárgyalások folynak a bankérdekellségek és a pénzügyminiszter között. Egyelőre azonban megállapodás nem történt, mert a kormánynak az volt a terve, hogy a társulati adókra nem is veti ki a kényszerkölcsönt, mivel külön valutakölcsönt óhajt a bankoktól felvenni. A másik indítvány az volt, hogy a tőzsdei adónak bizonyos felemelésevel teremtsék meg a belföldi kölcsön bizonyos alapjának egy részét. Az indítványokat Valkó Lajos további megfontolás tárgyává tette és folytatják a tárgyalásokat a szakértőkkel. A mai napon várják erre vonatkozóan a helyettes pénzügyminiszter nyilatkozatatát és a 12-es bizottság összehívását. Sokkal nagyobb nehézség merült fel a kényszerkölcsön alól való mentesség minimumának megállapításánál. Szilly indítványa az volt, hogy az 1923-ban 50000 korona alóli jövedelmi adót fizetők mentesittessenek a kényszerkölcsönben való részvételtől. Ezzel szemben Szijj Bálint az 1923. évi 200000 "korona évi jövedelmet kívánja a minimum alapjának tekinteni. Nagyobb adózásokkal szemben bizonyos progresszivitást kiván megállapítani. Az egységespártban komoly akciót indítanak a mai értekezlet határozata alapján azért, hogy a minimum kérdésében tegye a párt magáévá Szijj Bálint indítványát. Vegye meg és olvassa a Békésmegyei Közlönyt, de amellett terjessze is mindenütt. Ha anyagi erőnket gyarapítja, a lap színvonalának állandó emelését előmozdítja. ( GUMMITALPAS S FÉRFICIPŐ ( KÜLÖNLEGESSÉGEK ( ( ( ( ( PETE R Fi CIPÖÁRUHÁZÁBAN ( ( Jl valorizáció emelte a korona értékét a külföld előtt Papp Elek, a Jegyintézet vezetője, aki betegségéből felgyógyulta átvette hivatala vezetését és a valorizációval kapcsolatban beóllott jelenségekről a hozzáintézett kérdésekre a következőket válaszolta : — Jóslásokba nem bocsátkozhatunk a tekintetben, hogy a Jegyintézeti kölcsön valorizációjónak az általános gazdasági vonatkozásban minő hatása mutatkozik, vagy annak minő további hatásával lehet számolni. Csak csupán puszta tényeket állapithatok meg. Ezek azt mutatják, hogy több napos szünet után, amikor a váltók úgyszólván szüneteltek, a hétfői napon újra megindult a leszámítolandó váltók benyújtása, még pedig azóta egyre nagyobb tömegben. Az emberek rájöttek arra, hogy a valorizáció nem az a rémes, valami,aminek képzeletükben megjelent. Másfelől a valorizáció hatása abban is mutatkozik, hogy a korona külföldi értékelésében megállott a lejtés, sőt magasabbra tendál: amely körülmény alkalmas arra, hogy a megnyugvást állandósítsa. A belső kölcsön kötvényre vonatkozó kérdésünkre, hogy milyen keretekben fog a Jegyintézet lombard kölcsönt nyújtani, a következőket válaszolta : — E kérdés még eldöntve nincs. Bizonyos, hogy a Jegyintézet a nyújtandó lombardkölcsön utján elősegíteni igyekszik, hogy a külföldi kölcsönt a közönség minden megrázkódtatás nélkül viselhesse el. Olasz—orosz szerződés Róma, febr. 28. Az olasz kormány tegnapelőtt hozzájárult azolasz-orosz szerződés ratifikálásához. A kereskedelmi szerződésnek nagy jelentőséget tulajdonítanak azért, mert Oroszországgal a. jövőben megkötendő szerződések mintájának tekintik. A szerződés március 7-én lép életbe és három évre szól. PÁRIS GRÓFNŐJE, l.-sö része hótffin és kedden