Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-27 / 37. szám

2 lBÉKESMifiOTIfil KOZLÖfH Békéscsaba, 1924 február 27 A férj, a feleség és a szerető Egy békéssámsoni gazda kálváriája — Amig a férj hadifogságban volt (A Közlöny eredeti tudósítása) Tucattragédia a Barna Mihály bé­késsámsoni földmivesgazda tragé­diája. Csak a befejeződése nem az. Az önönmaga által, véres kéz­zel ítélkező embert a bíróság — méi legelve ennek rengeteg szen­vedéseit és megaláztatásait a férfi­becsületét letipró szerető által — nagylelkű megbocsátással fölmen­tette és ezzel visszaadta őt csa­ládjának, apró gyermekeinek. Az eset egyébként a következő : Barna Mihály békéssámsoni gazda a mozgósításkor bevonult, otthonhagyva feleségét és két gyer­mekét. Csakhamar szerb hadifog­ságba esett, ahonnan csak 1920­ban jutott haza. Itthon nagy meg­lepetés érte, a hadifoglyok nagy­részének szomorú meglepetése : a felesége elunva a várakozást a nehéz rabságban sínylődő férj után, összeállt egy falubeli emberrel: Posztós Jánossal. A férj jogtalan utódja ott élt a férj házában és amikor Barna kérésére egy időre elköltözött onnét, lépten-nyomon üldözte a szegény asszonyt, ugy hogy ennek rábeszélésére Barna kénytelen volt visszaengedni há­zához Posztóst. A hármas együtt­élés csak rövid ideig tartott és az­tán Barna volt az, aki távozott a háztól, mert nem birta nézni az ott folyó életet. Más faluba ment szolgálni, de nem sokáig birta ki, mert vágyódott a felesége és a gyerekei utón. Ekkor a felesége és anyósa kö­nyörgésére visszafogadta az asz­szonyt és felszólította a még min­dig házában lakó Posztóst, hogy köllözzék ki. Posztós nemhogy nem ment el, hanem megfenye­gette az egész családot, hogy le­lövi valamennyiüket. A megfenye­getett Barna Mihály ekkor revol­vert vásárolt és ismerve Posztós veszedelmes, erőszakos teimésze­tét, a revolvert állandóan magá­nál tartotta. Nála volt a revolver 1922. junius 23-án is, amikor a kukoricaföidjén kapálgatott. Tartott tőle, hogy Posz­tós, aki szintén igényt tartott a földre, oda fog menni és megtá­madja. Félelme nem is volt alap­talan. Délután öt óra tájban Posz­tós csakugyan kiment a földre. Kocsin érkezett és Barnát meglátva, leugrott a kocsiról. A kezében vas­tag furkósbotot szorongatott. Fe­nyegetni kezdte Barnát, hogy igy, meg ugy, letöri a derekát. Barna veszedelmes ellenfelének közeledtére elővette a revolvert, majd ijesztésül egyet a levegőbe lőtt. De Posztós nem ijedt meg, hanem rohanni kezdett feléje a bottal, ugy hogy Barna helyzete veszedelmessé vált. Ekkor ráemelte revolverét és mintegy tiz lépésnyi távolságról hatszor egymásután elsütötte. A lövések mind találtak, ugy hogy Posztós pár óra múlva ki­szenvedett. Barnát pedig a csend­őrség letartóztatta. Szándékos emberölés bűntettével vádolva állott a gyulai törvény­szék előtt Barna Mihály. A vád­lott egyéniségére nézve jellemző, hogy fogsága alatt kérvény érke­zett a bírósághoz és ebben az egész falu lakossága vázolta a vádlott nemes lelkületéi été jóra­valóságát. Posztóst pedig valódi formájában állították a bíróság elé. A törvényszék a tanuk vallo­másai után és mert jogos önvé­delem esetét látta fennforogni, Barna Mihályt a vád és követ­kezményei alól fölmentette. A nemes gesztussal szabad­ságot, büntetlenséget és fölmentést osztó bíróság ezzel családjához eresztett egy sokat szenvedett, jóravaló magyar embert, akinek csak az volt a vétke, hogy a csa­ladi élete földulóját, boldogsága szétzuzóját és a hitvestársa csá­bítóját — valamennyiük gonosz szellemét — eltette az útból. Vegye meg és olvassa a Békés­megyei Közlönyt, de amellett ter­jessze is mindenütt. Ha anyagi erőnket gyarapitja, a lap szín­vonalának állandó emelését elő­mozdítja. llillüli A jég A járdákat csúszósra vértezte a tél. A keményen csikorgó hófehér havat szürkére és alattomosra simitották a járókelők. Az úttest most ugy terül el alattunk, mint egy ravasz és veszélyes ellenség. Ezen az ellenségen sétálunk, me­gyünk, rohanunk. Az ellenség su­nyin meglapul tapogatózó léptünk alatt és vár. Amikora legnagyobb biztonságban érezzük magunkat és a lépteinket keményen, büsz­kén levágjuk az ellenség csonttá­fagyott testére, akkor az ellenség egyszerre ügyesen, váratlanul és biztos erővel kilebben alólunk. * A főtér sarkán, a Fiume-szálló előtt egy inasgyerek lendül neki az úttestnek. At akar menni a másik oldalra. Kezében, tálcán, letakart csészék, zsemle, vaj. Uzso­nát visz a gazdájának. A járda szélén megcsúszik• Hidegtől piros arca elsápad. Legurul az útra. A tálca kirepül a kezéből A csészék eltörnek, a kávé egy kis körben barnára festi a havat. A gyerek sir. A járókelők megállnak egy pillanatra. A sarki rikkancs kacag, egy ácsorgó cselédpár kacag. Há­rom katonatiszt fordul be a sar­kon, kacagnak A rendőr kacag, egy prémbundás ficsúr hahotázik. A gyerek megütötte magát és sir. * A prémkabátos ur mosolyogva megy két lépést, aztán végigterül a jégen. Barna bőrkeztyüs kezével görcsösen belemarkol a piszkos hóba. A katonatisztek, a rikkancs, a cselédek, a rendőr nevetnek. Az inasgyer ek föltápászkodik, a köny­nyei az arcára folynak. Végignézi a prémkabátost és mosolyog. Igy van ez. Ha valaki elesik, megüti magát, akkor nevetünk. Mindig azon nevetünk, aki utol­jára esik el s aki már föltápász­kodott, az nevet az utánakövet­kezőn. A jég, a csuszóssimára taposott tükör, amely ilyenkor, szép téli napokon megmutatja, hogy kik vagyunk. A jégnek megbocsátok. 0 egyformán elbuktatja a prémes­kabátos ficsurt, meg az inasgye­reket. — A csabai sakkör felhivása. A békéscsabai sakkör ismételten felkéri az osztályozó mérkőzésben résztvevő tagjait, hogy a még hátralevő játszmákat mielőbb bo­nyolítsák le. A mérkőzés határ­ideje március 9 és az addig le nem játszott játszmák vesztett pontoknak fognak minősíttetni. — Szabad a szénforgalom. Félhivatalosan jelentik : A szén­ügyek kormánybiztosa rendeletet adott ki, amelynek értelmében március 15-tői kezdve további ren­delkezésig mind a hazai, mind a külföldi termelésű szén, koksz és brikett korlátozás nélkül szabadon forgalomba hozható. — A munkabérilletmények vf kereseti adója. A pénzügyminisz­ter újból megállapította a szolgá­lati (munkabér) illetmények után járó általános kereseti adó tételeit. Az uj rendelet március 1-től kez­dődően alacsonyabb adókulcsot állapit meg, a kereseti adó alá eső fizetés minimuma azonban változatlanul a heti 50000, illetve havi 200000 korona marad. A heti fizetéseknél 50000 korona bértől 200 ezer koronáig 140 koronától 1900 koronóig emelkedik a kere­seti adó. 400 ezer korona heti ke­resetnél mór 7000 koronát kell le­vonni kereseti adó cimén, a 700 ezer koronát meghaladó heti ke­reset utón pedig 38 ezer korona a kereseti adó, mig 1 millió koro­nát meghaladó jövedelem után 75 ezer koronát kell ezen a cimen fizetni. A havonként fizetett bér­nél 200 ezer korona jövedelemtől egy millió korona havi jövedelemig 6ü0 koronától 10 ezer koronáig emelkedik az adókulcs. Két mil­liónál 50 ezer korona a kereseti adó, három milliónál 200 ezer ko­rona, ötmilliónál 360 ezer korona. Ezentúl a jövedelemnek minden megkezdett 600 ezer korona után 45 ezer korona adót kell fizetni. Abban az esetben, ha a kereseti adót utólag szokták befizetni, ak­kor március 1-én még a régi kulcs szerint kell a kereseti adót befi­zetni. — Megérkezett a város autója. A város, hogy a fuvarozásokra kiadandó költségeket valahogy apassza, mór régebben elhatározta, hogy teherautót vásárol, amellyel az összes városi fuvarozásokat végeztetné. Az autót most vásá­rolták meg Budapesten és a négy­tonnás, 120 lóerős gép negyven milliójóba került a városnak. A hazaszállításnál egy kis baj is tör­tént, amennyiben a nehéz teher­autó a rossz utakon többször is megsülyedt. Az autó hétfőn érke­zett meg Békéscsabára és kedden délelőtt a városháza udvarán Berthóty István dr. polgármester jelenlétében megtörtént a hivata­los átvétel és a kocsi kipróbálása. 4 GUMIHITALPAS r ) ) ) ) FÉRFICIPŐ ( ) KÜLÖNLEGESSÉGEK ( ) ( ) ( ) ( í • í ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ] PÉTER FI ) CIPŐÁRUHÁZÁBAN ( ) _ _ ( — Baleset a szükséglakások­nál. Hétfőn délután a katonai lövőtér felé levő barakkoknál, amelyek ezidőszerint tudvalevően szükséglakások, könnyen végze­tessé válható baleset történt. Az egyik barakk teteje ugyanis a hosszas ideig tartott, túlságosan nedves időjárás miatt annyira át­ázott, hogy a sok vizet beivott nehéz tetőt a korhadt gerendák nem bírták el. A tető jó darabon beszakadt, maga alá temetve az egyik lakás összes bútorzatát és egyéb holmijait. Emberben szeren­csére nem történt kár. A rendőr­ség intézkedésére a szerencsét­lenül járt családnak más szükség­lakást utaltak ki, a romok eltaka­rítására és a tető kijavitjására pedig megtették a szükséges in­tézkedést. — Közokirathamisitásért há­rom nap. G. nyug. békéscsabai vasúti fékező nemrégiben megje­lent a békéscsabai polgármesteri hivatalban, ahol olyan bizonyít­vány kiállítását kérte, amely sze­rint ő együtt él a feleségével. Erre azért volt szüksége, hogy a vas­úttól élvezett természetbeni ellátást el ne veszítse, illetve hogy a fe­lesége utón is megkaphassa. A polgármesteri hivatal ki is állította a bizonyítványt és csak később derült ki, hogy G. már évek óta nem él a feleségével. A fékezőt közokirathamisitás miatt vád alá helyezték és a békésgyulai tör­vényszék .a nyomoruságával vé­dekező vádlottat — az enyhítő körülmények figyelembe vételével — három napi fogházra Ítélte. A levélhordónő üres órái. A békésszentandrási levélhordónő: Szító Józsefné azzal foglalkozott, hogy az anyai örömök elé néző asszonyokat és hajadonokat meg­szabadította szerelmük gyümöl­csétől. Ezt a nemes és fölötte jól jövedelmező mesterséget valóság­gal iparszerüen űzte és olyan ha­talmas buzgalommal, hogy a ha­tóságok figyelmét is ráterelte te­vékenységére. A veszedelmes an­gyalcsináló igy csendőrkézre ke­rült. A gyulai törvényszék Tóth­tanácsa tegnapelőtt vonta felelős­ségre a hivatalos hatáskörén tul tevékenykedő postásnét, kire azon­ban csak két magzatelhajtást si­került rábizonyítani. A bíróság Szító Józsefnét angyalcsinálásért egy évi börtönre Ítélte, a vizsgá­lati fogság beszámításával. Páris Grófnője március 3-4-án, háHSn-kedden!

Next

/
Thumbnails
Contents