Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-22 / 33. szám

2 B£K£8MEGYJfil KOZLOlfY Békéscsaba, 1924 február 22 ságot követ el, amikor igy viselkedik. Az elnök újból megnyitja az ülést és kéri a képviselőket, hogy őrizzék meg nyugalmukat. Berky beterjeszti interpellációját, melyben kéri a kormánytól, milyen indokok tették szükségessé, hogy a törvényhozás intézkedésének bevonása nélkül az ismert rendeletet kiadta. Bethlen megcáfolja a párisi döntésről elterjedt hireket A nemzetgyűlésen ez a hir terjedt el, hogy távirat érkezett Párisból, melyjszerint a jóvátételi bizottság döntött a jóvátétel kérdésében és a zálogjogot felfüggesztette. A miniszterelnök erre vonatkozólag kijelentette a következőket : — Az én kezeim között nincsen semmiféle hivatalos távirat. Tegnap kaptam táviratot arról, hogy a jóvátételi bizottság dönteni fog a magyar kérdésben rövid időn belül. Arról értesülünk, hogy Valkó tegnap este közölte néhány képviselő között, hogy értesülése szerint a jóvátételi bizottságnál minden nehézség el van similva. Ti kormánypárt állásfoglalás a a b első A olcsó g ügyében Az egységes pórt hozzá járult ahoz, hogy a belső kölcsönt a kormány megtegye és hogy rendelet alapján erre felvegye a jövedelem- és vagyonadó négy- illetve hatszorosát. A 10—15-szörös szorzószám elhagyetolt és függőben van. Leginkább azt kifogasolják, hogy kizárólag a jövedelemés vagyonadó vétessék alapul, mert 1920. óta nagy vagyoni eltolódésok történtek. Most az a cél, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amely kielégítő és nem élezi ki az osztályellenléteket. A most felveendő kölcsönösszeget vegye a kormány előlegül, a lobbi részt pedig önkéntes megajánlás alakjaban, tehát nem kényszerkölcsonképen. TI királyi t)áz tagjai és a fyatísereg tisztelgése Budapest, febr. 2l. A tegnap reggel kibocsátott u. n. szükségrendelet nagy izgalmat okozott politikai körökben. Ez ügyben Berky Gyula nemzetgyűlési képviselő ma a miniszterelnökhöz sürgős interpellációt intéz. Az engedélyt már Szcitovszky Bélától már meg is kapla. Az ellenzéki pártokban nagy izgalommal vitatták gróf Csáky honvédelmi miniszternek azon kijelentését, hogy a honvédség szolgálati szabályzata szerint a királyi ház tagjainak most is kijár az a különös tiszteletadás, ami azelőtt. A honvédelmi miniszternek e kijelentésére az ellenzék részéről Horváth Zoltán interpellációt jegyzett be, a honvédség szolgálati szabályzatának, valamint az 1921. évi 47-ik t.-c.-ben foglalt delronizációs rendelkezések elmén. Csehszlovákia jóvátételi kötelezettsége Bécs, február 21. Csehszlovákia külügyminisztere az elmúlt héten munkatársaival hosszabb tanácskozási folytatott a leparéció kérdéséről és ezzel kapcsolatosan Csehszlovákia jóvátételi kölelezettségéről. A trianoni és a saintgermani békeszerződések értelmében ugyanis Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia is kénytelen jóvátételt fizetni. Ez a fizetési kötelezettség Ausztriaés Magyarországot illetőleg képletes, amennyiben a fizetendő összeget nem e két állam kapja, hanem a jóvátételi bizotlság, 8mely azután levonja az Ausztria és Magyarország állal teljesített jóvátételből. Csehországnak mintegy 20 millió arany koronát kell fizetnie. Diplomáciai körökből vett értesülés szerint a jóvátételi bizottság Magyarország és Ausztria bevonása nélkül tárgyalásokat kezdett Csehszlovákiával a ráeső összeg csökkentése céljából. Egyenlőséget, szabadságot és a testveri munkás békét hirdet a Békésmegyei Közlöny. Városok, jakak és az insegakció Kik részesülhetnek segélylen ? Az országosan megindított inségakció szükséglete, mint ismeretes, a személyszállító automobilok megadóztatásából nyer fedezetet. L tárgyban a nemzetgyűlés az elmúlt evben törvényt alkotott, melynek eredményekép 6 milliárd adó folyt be az állam kasszájába. Az elszegényedett és a megelhetés nehézségeivel küzködő néposztály nyomora nagy. A folytonosan rosszabbodó kereseti lehetőségek olyan helyzeteket teremtettek, amelyekben az ismételten felfelé törő drágaság játsza a vezető szerepet. Kétségtelen, hogy nagyobb a nyomor a városokban, mint a falvakban, mert az élet hajótöröttjei a faluból a városokba menekülnek s idővel a városi nyomorgók szán át növelik, aminek lolytán a városok kiveszik részüket a falusi szegényeknek a támogatásából. Mégis — mint az az insegakció eddigi jellegéből következtethető — a falusi lakosság a városiakkal szemben előnybe kerül. A városi szegények épen olyanok, mint a falu szegényei, egyformán rászorul mindegyik a támogatásra és segélyezésre — ezért reméljük, hogy ez a szempont fogja vezetni a segélyezés vezetésevei és irányításával megbízottakat. Az elmúlt évben lebonyolított inségakció sok ínséges nyomorán enyhített, sokaknak nyújtott biztosítékot arra, hogy napjait megkönnyítse. A cél tehát eléretett. Azonban sokkal célszerűbb volna, ha ebben az esztendőben meginduló akció azt az elvet köveiné, hogy minden város és falu gondoskodjon szegényeinek segélyezéséről. Ha Békéscsabán a mult évihez hasonlóan nyomorenyhitő pótadót vetnek ki újra, csak hozzá kell tenni az automobiladó jövedelmének egy részét s rendelkezésre áll egy olyan összeg, amelyből el lehetne látni a szegényeket olcsó liszttel, ruhával, cipővel stb. Természetesen számolva a gazdasági viszonyok rosszabbodásával — a kivetés aranykoronában kellene, hogy történjen. Hiszen ugy tudjuk, hogy a mult évi nyomoredó is olyan késedelmesen fizettetett be, hogy a tervezett segélyezési kérdést csak félig meddig lehetett megoldani. Az aranyparitósos adó innen-onnan életbe lép amúgy is. A pénzügyminisztériumban már félig kész törvényjavaslat fekszik, amely olyan rendelkezéseket lartalmaz, hogy a jövedelem- és vagyonadót, az általános kereseti adót, a társulati adót 1924. jaruár 1-től, a földadót pedig 1924. julus hó 1-től kezdve aranykorona értékben vetik ki, miért ne lehetne kivetni a nyomoradót is aranykorona ériékben ? Természetesen ehez a képviselőtestület hozzájáiulása szükséges, eki ki tudja, mikor gondol a közsegélyezésre I A rövid idő alalt hirtelen leromlott magyar korona értékelése jóval a hivatalos jegyzésen alul áll — s ez a körülmény nagy pánikot okozott. Sietni kell tehát az inségakció bizfos megalapozásával mindenütt ugy a városokban, mint a falvakban egyaránt. Olvassuk, hogy a városok kongresszusa ilyen értelemben felterjesztést intézett a népjóléti miniszterhez. tjjzelcmmal várjuk az akciónak a városok ínségeseire való kiterjesztését. A Budapesti Egyetemi Énekkarok hangversenye A Budai Dalárda szenzációs sikere után ujabb rendkívüli műélvezetben lesz része a csabai zenekedvelő közönségnek. A Budapesti Egyetemi Énekkarok 60 tagból álló együttese érkezik ugyanis hozzánk, hogy az evangelikus Leányegyesület meghívására március 1-én, szombaton a Városi Színházban nagyszabású hangversenyt rendezzen. A hangverseny — 60 egyetemi dalárdistának oda és vissza való uliköltsége — természetesen rendkívüli anyagi áldozatot jelent, a ritka műélvezet azonban valóban megéri és a közönség nagy érdek lődéséből Ítélve még a jótékonycélra is fog maradni. A Leányegyesület ugyanis a hangverseny tiszta jövedelmét a szegény egyetemi hallgatók felsegélyezésére fordítja. Az énekkart Kereszty Jenő orgonaművész karnagy vezényli, aki másnap az evang. nagytemplomban a templomi orgonajátékot szolgáltatja a 11-kor tartandó istentiszteleten. Jegyek Gally és Wénich drogériájában csütörtöktől kezdve kaphatók. GUIWMITALPAS ) FÉRFICIPÖ ( ) KÜLÖNLEGESSÉGEK ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( PÉTER FI J CIPŐÁRUHAZÁBAN ) _ ( Almássy Denise grófnő könyvkötészetet nyitott Gyulán Almássy Denise grófnő, a magyar társadalom illusztris egyénisége, aki kivételes tulajdonságairól. bizonyságot adott a Tisza-tragédiában is, amelynek koronatanuja volt, most azzal a hírrel szerez egyéniségének ujabb tiszteletet, hogy az ipari munka nemes célját vállalta élete foglalatául. Az életnek tartalmat csak a munka ad és ezt az erkölcsi igazságot vallja programjának Almássy Denise grófnő is, aki, bór anyagi okai nincsennek arra, hogy a munka fáradalmait vegye magára, mégis

: finom női egyeniségének koncepciójóhoz alkalmas iparművészeti munkát keresett magának és minden előítéletet félreteve — könyvkötészetet nyitott Gyulán, ahol egyébként birtoka van. Egy uj „céggel" gazdagodott tehát a magyar ipar, az uj cég ezt a szinte szimbolikus elnevezést viseli: „Almássy Denise grófnő könyvkötészete". Hogy ez azonban ne olyan vállalkozás legyen, amilyenre szeszélyes és divathóbor! hölgyek szoktak unalmukban ideig, óráig vállalkozni, arra Almássy Denise grófnő akként mutatót! példát, hogy előbb alaposan kitanulta a „mesterségét", nemcsak —'X X UJ KÉZiM UNKASZALONT nyitottam Lepén y-u c c a 7. s z. alatt, ahol mindenféle kézimunkák, továbbá kézimunkakellékek kaphatók és azok készitését vállalom DOBÓ CECÍLIA a& & 8$ & % pl 1 nl 1 ö E! r.d i S* fel v* ; m g( £í( ej e 2< SS Sí g! sí s* 5^1 © TEVAN REZSŐ oki. építész TERVEZŐ ÉS VÁLLALKOZÓ IRODÁJA Andrássy-ut 31 Telefon: 10 M m s ffi £ £< Sí a 1 Sí ui . al' ® I aj j I s< i

! 8; Éí