Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-21 / 32. szám

Békéscsaba 1924 február 21 BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Örvendetes megnyugvás állott be — mondotta Kállay s közben tovább tombol a drágaság Tallózás a piacon és as üzletekben — Indokolatlannak tartom a kö­zönség részéről megnyilvánuló idegességet és íjjesztő jelenségeket, amelyeknek örvendetes megnyug­vásáról számolhatok be — mon­dotta Kállay és közben ezek az ideges jelenségek az árupiacon és a közönségnél nemhogy meg szűntek volna, de egyre fokozód­nak. Ha egyébért nem, már ezért a kijelentésért is helyénvaló Kállaynak a távozása, főleg pedig azért, hogy a dolgokat idáig hagyta fejlődni. A mai napon egy kis tallózó körútra indultunk a piacon és az üzletekben. Minthogy mostanában az embereknek leghőbb vágya már csak az, hogy a mindennapi kenyér meglegyen, először is a kenyér ára utón érdeklődtünk. A kenyér kilója ma 3200—3600 K. Tehát csak hogy kenyérrel jól lakjon az ember, jó pár ezer koronára van szüksége. Nem is szólva a húsról, amely élvezeti cikkről a mészárosok és a hentesek vallomása szerint kezd a közönség leszokni. A marhahús kilója 14, a borjúhúsé 18 ezer ko­rona, de holnapra vagy talán mire e sorok napvilágot látnak, már ujabb 2000 illetve 4000 korona drágulással számolhatni. A zsir 28, héj 28, szalonna kilója 28, friss kolbászé 28, természetesen ezer koronókban. Körülmentünk egy kicsit a pia­con. A tojás darabja 750—800 korona, a csirke párja 60—70 ezer, kövér libáé 28—30 ezer korona. Ezek természetesen luxuscikkek és a szegény embereknek csak azért irjuk meg, hogy tudják, mennyit spórolnak meg azzal, hogy az aprójószág élvezetéről lemonda­nak. Az ilyen takarékossággal sokkal többet keres a szegény ember, mint a keresetével, amely­ből megélni alig lehet. De az ennivaló megfüszerezése sem mindennapi mulatság. A fű­szeráruk az utolsó 2 nap alatt nem kevesebb, mint 100 százalé­kot ugrottak. Rossz viccel azt mondhatnánk, hogy mér ezek a borsos árak fűszerezik az életet. A cukor kilója 15,600, természe­tesen csak addig, mig a korona stabilizálása és a gazdasági kon­szolidáció érdekében a (kormány nem emeli a cukornál a kincstári haszonrészesedést. Most már, miután igy pár száz­ezer koronáért jól is [lakhatunk, térjünk ót a ruházkodásra. A locs­pocs időben első a lábbeli, meg­hűlni ugyanis nem ajánlatos, mert az orvos meg a patika drága luxus. A lábbeli ára két nap alatt ugyancsak a duplájára szökött. Egy jobb férficipő 240, női magas szárú 280, fél 220, gyermekcipő 120, szigorúan ezerkoronákban. Az egyik cipőkereskedő azonban azzal vigasztalt bennünket, hogy ezek az árak előreláthatólag visszafejlődnek. — Valószínűleg baissere spekulál. A divatcikkek sem maradtak el a cipő száz százalékos ára mö­gött. A tiszta fehér ing, ami ma igazán különleges divat, darabja 100-200 ezer, egy kemény gallér 14 ezer, egy egyszerű, rövid ha­risnya 36 ezer, női harisnya 90 ezer korona. De hát még a divatfi mit szóljon, amikor egy Gyukits-ka­lapért 260, egy gyenge nyakken­dőért 60 ezer, egy férfi keztyüért 120 ezer koronát elkérnek. Érde­kes az egyik kereskedő felvilágo­sítása, aki kijelenti, hogy Pesten ennél is magasabbak az árak. A nagykereskedőknél azonban a por­tékát csak kiválasztani Jehet, egye­lőre nem engedik elvinni. Azt mondják, majd pár nap múlva, ha elül ez a zűrzavar, akkor le­küldik és az árét is megírják. Nagy élénkség van a textilkeres­kedőknél. pedig ott sem mérik in­gyen a portékát. Az egyszerűbb anyagok : festő, karton ára 30%­kal emelkedett, a finomabb divat­cikkeké : szövet, selyem, grenadin, crépe de Chine stb. 100%-kal. 1 méter festő 22, pamutvászon 25— 26, jobb szövet 200—280 ezer. Az angol kelmének nincsen ára. Egye­lőre valószínűleg még Angliában sem tudják. Ellenben vannak határozottan örvendetes dolgok is. Pl. a levegő az nem drágult. Tőzsdei nyelven ugy mondanák, a levegő lanyha. A ruházatok közül a közismert Ádám kosztüm szintén nem lett drágább. Már a vizről nem mond­hatni ugyanezt, mert a tej ára a mai piacon 1800 koronára emel­kedett. (gy. j) II1KEK — Halálozás. Id. Zlehovszky György, kocsigyáros 65 éves ko­rában kedden délután rövid szen­vedes után meghalt. Az elhunyt köztiszteletben álló, érdemes tagja volt Csaba iparos társadalmának, ki példásan szorgalmas életével mű­helyét jelentős iparvállalattá fej­lesztette. Amellett mindenkor sze­retettel képviselte az iparosság és e város érdekeit. Halála széles körben őszinte részvétet keltett. Kiterjedt rokonság gyászolja. Te­metés® ma délután 3 órakor lesz a gyászháztól. Egy kis helyreigazítás a hétfői közgyűléshez. A hétfői városi közgyűlésről irt beszámo­lónkban a gyámpénztári pénzek elhelyezésének kérdésével kap­csolatban az áll, hogy felszólaló Reisz Hermann a búzában való elhelyezést tartja helyesnek, mert a buza elérte, sőt túlhaladta az aranyparitást. A mondat értel­méből világos, hogy itt egy nagyon fontos nem szócska kimaradt. Éppen hogy nem tartja helyesnek, mert hiszen a buza túlértékelő­dött, tehát mint tőkebefektetés kockázatos. Hogy Reisz Hermann­nak az állásfoglalása mennyire indokolt volt, mutatja az a körül­mény, hogy merész előreszökés után a buza 2 nap alatt több mint százezer koronát visszaesett, igazolva azoknak a neves köz­gazdasági tényezőknek a nézetét, hogy a hosszban a búzát tul­értékelték — 35 milliót akart Romániába csempészni. A debreceni rendőr­ségre vasárnap éjszaka a bihar­keresztesi határrendőrségi kiren­deltség beszállította Pollák Sándor budapesti kereskedőt, ki több mint 35 millió koronát akart Romániába kicsempészni. Pollák Sándor állí­tólag üzleti útra indullt Erdélybe. Amikor a vonat a biharkeresztesi határállomásra ért, Pollák nagyon izgatottan viselkedett és kerülte a vámőröket, akiknek feltűnt az ide­gen ember és megkérdezték tőle, van-e valami vámolni valója? Pollák azt mondta, hogy nincs nála semmi. A vámőrök megmo­tozták és belső kabátja zsebében 35 millió magyar koronát és több százezer korona értékű leira szóló csekket találtak. Pollákot őrizetbe vették és behozták a debreceni rendőrségre. Itt kihallgatása során Pollák azt mondta, hogy a pénzt árubeszerzés végett vitte magával. Az eljárást meginditolták Pollák ellen. — Megdrágult a posta, a táv­író és a telefon. A kereskedelem­ügyi miniszter ma kiadott rende­letével felemelte a posta- táviró­és távbeszélő dijakat. Az uj pos­tai díjszabás ma, február 21-én, a távbeszélő- és távíródíjszabás már­cius lén lép életbe. Levél dija : helyben 600, belföld 1000, Ausz­tria, Csehország, Lengyel-, Német-, Olaszország és Románia 1800, egyéb külföld 2500 kor. Levelező­lap : helyben 400, belföld 600, külföld 1100, illetve 1500 korona. Expreszdij : belföld 1500, külföldre 5000 korona. Ajántási díj : hely­ben 500, belföldre 1000, külföldre 2500 kor. Postautalvány : Belföldre 100,000 K-ig 1000, 250,000 K-ig 2000, 500 ezer K-ig 4000, ezen­felül minden félmillió után még 2000 kor., külföldre negyedmillióig 2500, félmillióig 5000 kor. Távirat: Belföldön szódíj 300, sürgős 900, Auusztria, Csehország, Jugoszlávia, Románia szódíj 800, Németország, Lengyelország 1000, Európán kí­vül 9000 korona. Telefon : Rendes főállomás dija havi 45000, interur­bán beszélgetés 15 km-ig 2500, 25 km-ig 6000, 100 km-ig 10.000, ezenfelül 11.000 korona. Tárkány Terka(Jókai-ucca 10.) értesiti t. közönségét, hogy a tavaszi és nyári kalapszezonját megkezdte. Alulírottak ugy a magunk, mint kiterjedt rokonságunk nevében fájdalmas szívvel jelentjük, hogy a legjobb férj, a leggondosabb apa, nagyapa, testvér, rokon idősbb ZLEHÜVSZSÍY GYÖRGY kocsigyápos f. hó 19-én, d. u. 6 órakor rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után 65 éves koróban váratla­nul elhunyt. A megboldogult hült tetemét f. hó 21-én d. u. 3 órakor fogjuk a gyászházból a róm. kath. szeriartás sze­rint a szarvasi-uti temetőben örök nyugalomra helyezni. Békéscsaba, 1924. február 21. Béke lengjen poraid felett! Munkás életed örökké példa lesz előttünk! Zlehovszky-csaSád. — Börtönre itélt öcsödi legé­nyek. Három öcsödi legény a nyáron az egyik tanyai gazda leányához éj idején, amikor a gazda nem volt otthon, berontott és az ellenszegülő 18 éves lány­nyal szemben erőszakoskodott. A vádlottakat a gyulai törvényszék vonta felelősségre, de csak kettő jelent meg közülük, mert a har­madik a szarvasi fogházban ül más ügyből kifolyólag. A biróság a vádlottak közül ifj. Mucsi Sán­dort másfélévi, Porsák Sándort pedig egyévi börtönre Ítélte. — Házassági igéret — mosás ellenében. Makóról jelentik : Egy makói fiatalember panaszt emelt a rendőrségen D. Jánosné elleiv. mert a mosásra neki átadott fe­hérneműt nem akarta visszaadni, A rendőrségi kihaltgatás során D.-né alaposan bemártotta a pa­naszost, mert kijelentette, hogy azért mosta ki a fiatalember fehér­neműit, mert az a mosgs fejében házasságot igért neki. Miután a panaszos hallani sem akar a há­zasságról — a rendőrség tovább folytatja az eljárást. — Az Apolló Mozgó mesedél­utánja. Oszkár bácsinak a magyar gyermekvilág kedvenc meseköltője és mesemondójának kedden dél­után 4 órakor tartandó mesedél­utánja nemcsak a tanulóifjúság, hanem a felnőttek körében is élénk érdeklődést és kíváncsiságot vált ki. Az élvezetes előadás iránt meg­nyilvánuló nagy érdeklődés való­színűleg egy második előadás megtartását is szükségessé fogja tenni, miért is az előadás iránt érdeklődők szíveskedjenek jegyei­ket már most kiváltani. Üzhiház Végállomás (Bemutatták kedden a Városi Színházban). Szenes Bé­lának ez a vígjátéka tulajdonké­pen életkép, még pedig egy pesti házmestercsalád »szük miliőjéből. Tőlünk vidéki publikumtól távol áll, de a színtelen, erősen papiros­ízű, ingadozó jellemrajz és zsáner­festés után ítélve a szerzőhöz sem állhat valami közel. Méseszövése egyébként egészen primitív egy kis poézísadagolással, amelyet irt­ott egy-egy Szenes-féle, ha nem. is egészen eredeti szellemesség fűszerez. Természetes, hogy színészeink ebben a felemás miliőben, amely a népiesnek a nagyváros által való megromlása, nem érezték magokat otthonosan. Zilahy be­csületes igyekezete nem tudott a. villamos kalauzból élő figurát fa­ragni. Bánhegyi fiatalsága, tem­peramentuma, közvetlensége ér­vényre juttatta a vice lányának nehéz, mert felemás szerepét. Kő­mives most is kifogástalant nyúj­tott. Zilahyné és Fekete kabinet­alakitása nagy derűt keltett. Kitűnő volt G. Turbók Rózsi. Csinos meg­jelenésükkel kiváltak Halász Joli és Boross Ica. Darvas Lili, a Magyar Színház világhírű művésznőjének első fel­lépte a Búzavirág, Bus Fekete László életképe lesz. Darvas Lili maga választotta a Búzavirág címszerepét első felléptének, mert a szakértők véleménye szerint ez a szerep teljesen megfelel az ő egyéniségének. Az I. felvonásban bájos, ártatlan fiatal leány, a II.

Next

/
Thumbnails
Contents