Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám
1924-02-21 / 32. szám
KGYGS SZÁM ARA KOROKA Békéscsaba, 1924 február 21 Csütörtök 51-ik évfolyam, 32-ik szám BEEESH mm sa EOZLONT t>o(ííikai napifap Előfizetést diján: : ^Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 16.000 korona. Egy hónapra 5500 korona. Példányonként 300 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyön! János. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Nyilttér és reklám szavanként 100 korona. súlyos vihar közepette jutott szóhoz a parlamentben és ha ez némiképen érthetővé is teszi a beszéd fogyatékos és kapkodó voltát, egyáltalán nem menti azt az elképesztő egykedvűséget, mondhatni cinizmust, amellett azt a megdöbbentő sivárságot és tartalmatlanságot, minden távolabbi meggondolás, vagy terv hiányát, amely ebből a szánalmas beszédből kétségbeejtően kirivalkodik. Kétirányú javaslatot terjesztett Kállay a nemzetgyűlés elé: az egyik a hitelek valorizációja, a másik a kényszerkölcsön. Az egyik feltétlenül jogos és helyes, igazságos, vagy legalább is ildomos, a másik, amint már a neve is mutatja, kényszerűen szükséges. Kitérni ma már egyik elől sem l#het és abban van a volt pénzügyminiszter megszégyenítően balkezes és megnyomorító pénzügyi politikája, amelyet ostorozni és guny tárgyává tenni soha meg nem szüntünk, hogy akkor hozta ezeket a javaslatokat, amikor ezeknek a javaslatoknak késése és az intézkedéseknek halogatása folytán nyomorban, lelkileg megzavarodva és anyagilag lezülve nyög az egész ország. Tudvalevő, hogy az orvosság, ha idején jön, gyógyít, ha elkésik, sokszor zavarokat idézhet elő, sőt halálos lehet. Jó pár hónappal ezelőtt mi is, de a magyar közvélemény, elsősorban pedig a termelő és dolgozó elemek túlnyomó része követelte a jegyintézeti hitelek valorizálását, vagyis megszüntetését annak a lehetetlen állapotnak, hogy egyes kedvezményesek állandóan nemzeti ajándékokat kapjanak, mig az ország dolgozó tömegének még kicsi éhbére is kicsúszik a kezéből az egyre romló korona és a nyomában fellépő folytonos drágulás miatt. Akkor a közgazdasági élet bizonyos nyugvó ponton volt, ma pedig teljes a zűrzavar. Akkor megkönnyebbülés lett volna ez a javaslat, amely a biztonság érzetét váltotta volna ki, ma a legnagyobb fokú nyugtalanságot keltette. Hiába mondotta a bukott fináncminiszter, hogy ez a javaslat most már sok mindent rendbe hoz, a tény az, hogy éppen a teljes bizonytalanság folytán minden őrületesen megdrágult és még egyre drágul. A másik javaslat: a kényszerkölcsön. Mindenki tudja, hogy ennek meg kell lennie. De mi történik itt is? A kényszerkölcsön ugy-e bár arra hivatott, hogy a csődbe rohanó magyar államon a magyar állampolgárok segítsenek. Az csak egész természetes, hogy mindenki teherbírásához képest és arányosan. Ez a javaslat azonban, amikor a kényszerkölcsön alapjául az amúgy is sokszor ötletszerűen kivetett vagyon- és jövedelemadót veszi, megint csaK az ország egy részére, mégpedig főleg a kis emberekre és a dolgozókra rak óriási, a képességeket meghaladó terheket, mig a másikat — enyhén mondva — kedvezményben részesiti. Senki sem foghatja ránk, hogy demagógiát üzünk, hisz a józan és szükségesen mérsékelt polgárság álláspontjának igyekeztünk mindenkor hangot adni, de szomorú megállapításként kell leszögeznünk, hogy hosszú idő óta Magyarországon olyan antiszociális, annyira a kisemberek bőrére menő gazdálkodás nem folyt, mint Kállay és lelki rokonainak uralma alatt. Más eredményt egyelőre nem jelenthetünk, minthogy Kállay minden dolgozó és minden becsületesen és elfogulatlanul itélő magyar ember örömére távozott. Nem sok, de ez is jelentős eredmény ebben a tökéletes háborodottságban, hogy az ember legalább egy pillanatra megkönnyebbülten sóhajthat fel a hosszú lidércnyomás alól Az országnak olyan pénzügyminisztert kérünk, akinek hozzávaló esze és emberi szive van. Illő tisztelettel legyen mondva, ebben az elparentálásban meg kell állapitanunk, hogy Kállay Tibornál mindkettő hiányzott.'(gy.j.) Kállay pénzügyminiszter beadta lemondását Ideiglenesen Valkó veszi át a pénzügyi tárcát - Végleges utódról még nem tudni Budapest, febr. 20. Kállay pénzügyminiszter tegnap este beadta lemondását. A miniszterelnök a lemondást elfogadta, A pénzügyminiszteri teendők elvégzésével Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter bízatott meg. A Kállay Tibor lemondásával előállott helyzetre vonatkozóan a következőket mondták illetékes helyen : Bár tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy Kállay Tibor távozása határozottan megkönnyebbedést jelent a kormányra nézve, mégis nehéz helyzet elé állította a kormányelnököt és vele együtt az egész kormányt. Popovics Sándor és Lukács László elhárították maguktól a kormány ajánlatát, másfelől Valkó kereskedelmi miniszter a tegnapi napon a miniszterelnök előtt nyomatékosan kijelentette, hogy hosszabb időre nem képes vállalni a pénzügyminisztérium irányítását. Ilyenformán a helyzet az, hogy a kormány egyelőre maga sem tudja, hogy kivel lehetne betölteni a pénzügyminiszteri széket, ugy hogy a pénzügyminiszteri állás betöltésének kérdése egyelőre teljesen tisztázatlan. A lemondott pénzügyminiszter utódjára vonatkozólag eddig a következő kombinációk állapithatók meg : Először : Valkó Lajos lesz a pénzügyminiszter, mig a kereskedelmi miniszter Bud János közélelmezési miniszter lesz, akinek a helyére Hadik Jánost kombinálják. Másodszor •' megszűnik a közélelmezési minisztérium és Bud János lesz a pénzügyminiszter. Harmadszor a legkomolyabb jelölt állítólag Balogh Elemér, a Hangya vezérigazgatója. Negyedszer ha ő szélsőagrárius mivolta miatt nem mutatkoznék alkalmasnak, szó lehet még Papp Elekről, a Jegyintézet vezetőjéről. Mit kiván az egységes párt értekezlete A kormánypárt tagjainak egy része ma délben rögtönzött értekezletre vonult vissza Pesthy Pál alelnök szobájában. A rögtönzött értekezletről kiszivárgott hirek szerint a képviselők a következő javaslattal járulnak a pártértekezlet elé : Leglényegesebb követelésük, hogy olyan jövedelmi adó megállapítását kívánják, amely a kényszerkölcsön alól teljesen mentesítve legyen. Kívánják a vagyonváltság kíméletlen behajtását és a társulati adónak a kölcsönkérdésbe való bevonását. Személyi kérdéseket a kormánypárti képviselők nem tárgyaltak, csupán azt a kívánságukat szegezték le, hogy a kinevezendő pénzügyminiszter csak olyan férfi legyen, akinek személye teljes rendszerváltozást jelent. Mint az előjelek mutatják, a Kállay-féle törvényjavaslat előreláthatóan megváltozott formában kerül a Ház plénuma elé. A déli órákban megjelent a folyosón Kállay Tibor lemondott pénzügyminiszter is. Igen nyugodtnak látszott, a tegnapi izgalmak alig láthatók rajta. Később megjelent a zárt értekezleten, amely 12 órakor kezdődött. Zürichben a magyar koronát 0'0140-el jegyezték. A rumintavásár, árukiállitás, tenyészállatvásár Irta : Filipplnyi Sámuel. III. Ami a csarnok építési helyét illeti, e szempontból egyetlen hely jöhet tekintetbe : a városháza mögötti Körös szakasz. E helyen pompás építészeti megoldás találkozik a Körös áthidalásával. Anyagkiállitásra ott a vasutvágány, kövesut. A szenyviz levezetésére a Körös csatorna megfelelő, ha hetenkint kétszer kicserélik a vizét. Ez a hely ugy a vasbeton építkezés, mint később a csarnok használata szempontjából elsőrangú. Ami a csarnok épületét, berendezését illeti, nem tartozik e cikk keretébe, sőt nem is az építési költséghez, kitérek azonban még arra, hogy jó lenne, ha az ipartestület; székházat a megfelelő vendéglővel egybe építenék a csarnokkal. A csabai iparosságnak ugyanis régi vágya a székház : a csarnoképítéssel együtt elsőrangú alkalom kínálkozik a székház felépítéséhez is. Hogy mit jelent az ipartestületi ügykezelés szempontjából ugy területre, mint az ipaiosokra az ily módon könnyen hozzáférhető szákház — nem is kell bővebben magyaráznom. Végül megemlítem még a tenyészállatvásár rendezésének szükségességét a vásár sikere szempontjából. Az ipari és állatvásár, amint a tapasztalat is bizonyítja, igen nagy forgalmú szokott lenni, mert eg>ik b iztositja a másik látogatottságát is. Erről azonban nálam hivatottabb szakember fog rövidesen felvilágosítást nvujtani. Mielőtt 'cikkem befejezném, óhajtanék még felelni egy-két az előző cikkre elhangzott ellenvetésre : 1. „Hogy kétezer millió korona (200000-es búzát véve alapul) kevés." Nem hiszem. Egy két emeletes, a vasbetonnál drágább anyagból, költségesebb komforttal épüli lakóház építési költsége körülbelül ezernyolcszáz millió korona, De, ha azok az adatok nem is tennének teljesen helyesek, melyeket én szereztem, ha 500 vagy 1000 millióval többe is kerülne, akLor is mindössze az építési határidő tolódna ki. De, ha a tagadhatatlan fennálló nehézségektől visszariadunk és nem kezdünk mennél hamarabb — soha nem fogunk kezdeni. 2. „Hogy a kereskedőket érzékenven károsítja a csarnok a vevők elszívásával." Ez sem áll. A budapesti csarnokok tőszomszédságában vannak a legrégibb, jó. forgalmú gyarmatáru cégek. Különben is megállapítható, miféle áruk kerülhetnek a csarnokba. Mindezeket pedig azért tartottam szükségesnek elmondani, mert