Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-20 / 31. szám

EGYES SZÁM ARI 8ÖO KORONA Békéscsaba, 1924 február 20 Szerda 51-ik évfolyam, 31-ik szám ZLQNT Politikai napitap Előfizetőn! dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 16.000 korona. Egy hónapra 5500 korona. Példányonként 300 korona. Főszerkesztő : Dr GyöngyÖBÍ János Telefonszám . 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. kor. Ferencz József-tér 20. sz. — Nyilttér és reklám szavanként 100 korona. A rumintavásár, árukiállitás, tenyészállatvásár Irta: FiSippinvi Sámuel. II. Amikor az árumintavásár rendezésének munkálataiból részt vállaltam, lelki szemeim előtt éppen a csabai órucsarnok állott, melyet hiszem, hogy az árumintavásárok jövedelméből és a város segítségével igenis fel lehet építeni rövid idő alatt. Arra gondoltam, hogy e vásárok bővítésével, kiváló üzleti jelentőségük fokozásával elérjük azt, hogy évről-évre nagyobb üzleti forgalmat koncentrálunk Csabán, -aminek természetes következménye lesz, hogy a csarnok építési alap is tetemesen megnövekedik. Kell, hogy 3—4 év múlva felépíthessük a csarnokot. Csak képzeljük el, hogy mit jelent városunk közönségére is egy vásárcsarnok ? Ha majd a hetipiacokon, vásárokon nem kell esőben, sárban, hidegben árusnak és vásárlónak • szenvednie. Ahol az árut nem lepi por, lágy, nem heviti a forró nap, nem fonn>asztja a hideg stb. Tudom, hogy sokan azt kérdik tőlem, hogy honnan vesszük azt a másfél vagy két milliárdot, amiből egy ilyen csarnokot fel lehet építeni ? Megkísérlem nagy vonásokban eléggé meggyőző feleletet adni. Az építési alapot adná : 1. A kiállítók helyfoglalási dija.' 2. A vásár bruttó forgalmának 5 százaléka. 3. A belépődijak. 4. Az állatvásár bruttó forgalmának 5 százaléka. 5. A kiállítási büffé tiszta bevétele. A mai vásárok statisztikai adatai alapján várhatunk legalább 1000 .kiállítót. A bruttó forgalmat tehetjük legalább 3000 millióra; a látogatók számát 5000-re; az állatvásár bruttó forgalmát 2000 millióra, Ha a gyáriparos fizet 500000 koronát, a kisiparos 150000 K-t helyfoglalás cimén s a jegyek árát 2000 K-ra vesszük igy alakul a számadás: 100 gyáriparos á 500000 K 50.000,000 900 kisiparos á 150000 K 135.000,000 5000 belépőjegy á 2000 K 10.000,000 3000 millió bruttó forgalom után 150 000,000 Az állatvásár 2000 milliója után 100.000,0CJ A kiállítási büffé tiszta jövedelme 5.000,000 450.000,000 Ehhez hozzáadnánk évenként 200 millió koronát, melyet adna a város. Ha ezek az adatok helyesek és a szakembereknek tudniok kell, hogy ez inkább pesszimisztikus, mint optimisztikus számítás — akkor látjuk, hogy a szükséges 200 millió 3—4 esztendő alatt a 200 ezer K-ás búzát véve alapul — együtt lesz. Ha a viszonyok romlanak addig, mig az épitési tőke együtt nincs, a már meglévő tőkéket konzerválni lehet, sőt gyarapítani is s a második, harmadik kiállítást és vásárt megfelelően magasabb költségvetés mellett lehet megrendezni. A város befektetése pedig feltétlenül előnyös, mert : 1. Az épület átmegy a város tulajdonába, 2. A helypénzek, csarnoki bódé és hűtőházi bérletek pedig nem is sok esztendő múlva törlesztik a tőkét és kamatát sőt helyes be! osztással marad még a szükséges berendezések létesítésére is. A következő számban az épületről és helyéről, valamint az állatvásárról mondanék pár szót. (Folyt, köv.) Mától fogva csak valorizált hitelt ad a Jegyintézet Mindenki fizet kényszerkölesönt -- Mennyit fogunk fizetni P Már tegnapi számunkban megemlékeztünk róla, hogy a pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjeszt be a belső kölcsönről továbbá a jegyintézeti hitelek valorizációjáról- A nagyfontosságú pénzügyi intézkedésekről, amelyek ma a gazdasági köröket, de az egész országot a legélénkebben foglalkoztatják, legújabb értesüléseink a következők : A belső kölcsönről szóló javaslatában a pénzügyminiszter a kény szerkölcsön elvét alkalmazza, még pedig a rendes jövedelmi és vagyonadó alapján annak bizonyos sokszorozásával. A belsőkölcsönt, amely igy adóformában fog fizetődni a közönség részéről, mindenki fizetni'tartozik, akinek jövedelme, akár értékpapírok utáni jövedelme van és vagyonadót fizet. Az eddigi tervtől eltérőleg a belső kényszerkölcsön két részletben fog fizetődni. Az első részlet, mely a legrövidebb időn belül lesz fizetendő, előlegül fog szolgálni az esetleg fenyegető krizis esetén. A második részlet fizetését a pénzügyi kormány egy későbbi időpontban fogja megállapítani. Popovics Sándor erről a kérdésről a következőket mondotta : A szóbanforgó intézkedéseket alkalmasnak tartom arra, hogy a korona értékét állandósítani tudjuk addig is, mig e hivatást a jegybank annakidején át nem veszi. A folyosón elterjedt hírek szerint a kényszerkölcsön szorzószáma az 1923-ra megállapított alaptörvényhez képest a húszszorosra átértékelt (valorizált) jövedelmi adónak tizenötszöröse lesz. vagyis az eddigi alapnak több, mint kétszázszorosa. A pénzügyminiszter mai előterjesztésében főképen a belföldi kölcsönről, a hitel valorizálására, vonatkozó kérdésekről tájékoztatta a nemzetgyűlést. A belső kölcsön összege ezidőszerint megállapítva még nincsen. A kölcsön fizetése azonban nem a betétek lefogása után, hanem a jövedelem és vagyonadó alapján történik és pedig olyformán, hogy az 1923. évi jövedelemadó tízszerese és a vagyonadó tizenötszöröse lesz a kényszerkölcsön kulcsa. A pénzügyminiszter ezekben a kérdésekben ma törvényjavaslatot nyújtott be, amely már a délután folyamán a pénzügyi bizottságban tárgyalás alá kerül. Tekintve azonban az ország súlyos gazdasági helyzetét, mielőtt a kormány a törvényjavaslat parlamenti letárgyalását megvárná, rendeleti uton kívánja a pénzügyminiszter biztosítani e kérdést oly irányban, hogy előleget kapjon a belföldi kölcsönre. Ez előleget is jövedelemés vagyonadó alapján fogják kivetni. Intézkedés történt abban a tekintetben, hogy az állami jegyintóiét a mSai naptól fogva csak átértékelt (valorizált) hitelt adjon ki. Az átértékelt hitelek megállapítására külön szervet állapítanak meg. Szilágyi csak a jövő héten mondja el interpellációját a kormány és az ÉME közötti kapcsolatra vonatkozóan. Szilágyi ez ügyben a Ház holnapi ülésére interpellációt jegyzett be. Ezen interpellációban érdeklődéssel várt adatokat szándékozott' nyilvánosságra hozni. Az ellenzéki képviselők azonban teljesen átérzik azoknak a feladatoknak a súlyát, amelyek a kormányra nehezednek e pillanatban és maguk is belátják, hogy az ország katasztrofális helyzetének orvoslására irányuló kormánymunka mellett minden egyéb érdeknek el kell törpülni. Ezért Szilágyi ugy határozott, hogy interpellációját, amennyiben a viszonyok megengedik, csak a jövő héten mondja el. Zürichben a magyar koronát 0 0197 5-el jegyezték. 77em vizsgálják meg márffij elmebeli állapotát Budapest, febr. 19. A vizsgálóbíró most döntött Márffy ügyében, Márffy védőjének azon kérelme felett, amelyben kérte, hogy Márffy elmeállapotát vizsgálják meg. A vizsgálóbíró elutasította a kérelmet azzal, hogy semmi olyan adat nem merült fel, amely indokolté teszi az elmeállapot megvizsgálását. A kitűzött főtárgyalás elmarad, mert a fiancia követség ellen megkísérelt bombamerényletet az erzsébetvárosi és a többi bombamerényletekel együtt tárgyalják. Mondjon le / — kiáltották Kállaynak A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, febr. 19. A mai ülést 12 órakor nyitja meg Szcitovszky elnök. ^Jelenti, hogy a házszabályok értelmében Szilágyi, Temesvári, Pakots, Bénárt, Szabó felszólalásra kaptak engedélyt. A felszólalások előtt a pénzügyminiszter kiván nyilatkozni. Kállay feláll. Nagy zaj és felkiáltások baloldalról : Halljuk a lemondást! Ulain: Mondjon le. Talán csak nem akarnak bizalmat szavazni neki ! Kállay: Van szerencsém beterjeszteni a korona értékcsökkenését megakadályozó intézkedéséről szóló törvényjavaslatot és kérem ezí a pénzügyi bizottsághoz utalni. Elnök jelenti, hogy átteszi a pénzügyi bizottsághoz. Ezután Rassay Károly szólal fel. Indítványt akarok tenni — mondja — a javaslat hovautalása tárgyában. Elnök : A pénzügyminiszter ur nyilatkozata után tehet csak a képviselő ur indítványt. Kállay : Tisztelt nemzetgyűlés 1 Két dolgot kívánok előre bocsátani. Egyik az, hogy mindnyájunknak az egész gazdasági és társadalmi életünket ért támadással szemben egységes frontra van szükségünk. A másik kérdés, amit előre bocsátani kívánok az, hogy az állami intézkedések alapjait tekintve egyszerűek és szimplák azok az eljárások, melyekkel ezeket a kérdéseket meg lehet oldani. Ennek alapja abban nyilvánul, hogy ne nyújtózkodjon senki sem tovább, mint ameddig a takarója ér. Egy hang: Hol van már az a takaró. Kállay : Azt hiszem, hogy megállapítottam e tekintetben, hogy ha lassan is, de biztosan nagy lépéseket tettünk előre. Hogy közvetlenül előtte állunk a lehetőségnek, hogy a Népszövetség közreműködésével megkezdjük annak a pénzügyi programnak végrehajtását, melyre nézve Ausztria példája mutatja, hogy teljesen és alaposan az egész jövőre képes pénzügyi és gazdasági életünk konszolidálására. A korona frontja ellen intézett támadásokkal szemben ketten találkoztak. Az egyik oldalon voltak azok, akik a korona javulásé^