Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-19 / 30. szám

EGYES SZAM ARA KOROSA Békéscsaba, 1924 február 19 Kedd 5t-ik évfolyam, 30-ik szám BEIESM ZLOKY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 16 000 korona. Egy hónapra 5500 korona. Példányonként 300 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker. Ferenoz József-tér 20. sz. — Nyilttér és reklám szavanként 100 korona. Ariimintavásár, ipar­kiállitás t tenyészállat vásár Irta : Filippinvi Sámuel. A csabai iparosok az idén egy már jórégen esedékessé vált meg­mozdulásukról tesznektanubizony­ságot. Elhatározták ugyanis, hogy egy iparkiállitással kapcsolatos áru­mintavásárt rendeznek a nyáron. Arról, hogy tényleg szükséges a csabai ipar érettségét megmulatni, hogy a kiállítás és vásár tényleg jogosult: ismerve a város fejlett és még most is folyton fejlődő iparát — nem is akarok beszélni. E cikk keretében inkább csak nagy vonásokaan arra akarok rá­mutatni, hogy hogyan kell e ki­állítást megrendezni, mi legyen az egyes iparos célja és mi legyen a közcél. Mindenek előtt szükséges, hogy a kiállításon és árumintavásáron Békéscsaba össziparossága ve­gyen részt. Olyan kiállítás és vá­sár, melyen Csaba iparosságának csak egy csoportja, töredéke venne részt: céltalan, kis értékű. A kiállítás és vásár kell, hogy a város ipari gyártmányainak mennyiségét és minőségét hiven tükrözze vissza. Az évenként meg­ismétlődő kiállítások és vásárok pedig a mennyiség és minőségben mutatkozó fejlődés megállapítására szükségesek, különös figyelemmel az egyes szakmáknál a többter­melés elveire. Minden szakmában zárt értéke­sítő területen gyakran fordul elő a túltermelés egy bizonyos foka. A gyáriparnak van módja segí­teni magán, de mit csináljon a raktárra is dolgozó kézműipar? Elfogadhatjuk azt a felfogást, hogy a mutatkozó áruhalmozódás­nak oka vásárlóeszközeink rom­lása, minek következtében váro­sunk felvevő képessége gyöngült. Gondoskodnunk kell tehát a vá­sárlóterület kiterjesztéséről azzal, hogy más iparban szegényebb területek vásárlóit ide hozzuk. Erre való az iparkiállitás és áru­mi ntavásár. Tehát nemcsak egy nagyrészt érzelmi okokból létesített kiállítás, hanem egy határozottan jól meg­szervezett üzleti célú, üzleti alapon álló árumintavásár, amelyen részt venni ne csak kötelességnek tartsa az iparos, hanem üzleti érdekeit is feltalálja benne. Egy ilyen árumintavásárnak ép­pen vásár jellege miatt nem is ele­gendő 3—4 nap, nem hogy a vidé­kiek, hanem még a helyi vásárlók szempontjából sem. Annak feltét­lenül 8—14 napig kell tartani. Fontos az időpont is. Tekintettel arra, hogy ma különösen a föld­müvesség a vásárló, bizonyos lélektani motivumokat is figye­lembe kell venni akkor, amikor elhatározzuk, hogy az év mely szakában legyen a kiállítás és vásár. Gondolni kell arra, hogy se ko­rábban, se sokkal későbben ne legyen, mint akkor, amikor a gazda már tudja, hogy mennyi fö'öslege termett, mit vásárlásra fordíthat, mert épen a gazda az, aki csak addig szeret nyújtózni, ameddig a takarója ér. Az iparos szempontjóból még egy szükségesség van, az tudni­illik, hogy a kiállításra való ké­szüléshez meg legyen az ideje és ne rövid idő alatt kelljen anyagba és munkába szinte egyszerre nagy összegeket fektetnie, mert a kézmű­ipar raktárra csak rendeléseinek elvégzése után vagy legfölebb az­zal párhuzamban dolgozhat. A harmadik dolog, amivel szá­molni kell: a helyiség. E célra egyelőre alkalmasnak találom a gimnázium épületét és udvarát, hacsak helyi kiállításról van szó. Ha kissé szűkösen is, de mégis elfér benne egy kiállítás és vásár anyaga. Fekvése is elég központi, kőut mellett van, vakációban hosszabb időre is igénybe vehető stb. Persze nem is hasonlítható egy állandó jellegű kiállítási csarnok­hoz. Ezzel elérkeztem a kérdés legfontosabb pontjához, melyről azonban a következő számban fogok szólani. (Folytatása következik.) A pénzügyminiszter intézkedései a gazdasági pánik ellen Valorizálják a jegy intézeti hiteleket — Ujabb minisztertanács ma délután A pénzügyminiszter értesülésünk szerint a holnapi ülésen felhatal­mazást fog kérni a nemzetgyűlés­től arra vonatkozólag, hogy egy­részt a külföldre való pénzcsem­pészés eseteiben az eddigivel szemben sokkal súlyosabb retor­ziókkal léphessen fel, másfelől a legutóbbi napokban a berlini ese­mények képére hatalmasan kiala­kult valutazugforgalmat a rendel­kezésre álló minden eszközzel a legélesebben letörje. Ugyanezen az ülésen a pénz­ügyminiszter törvényjavaslatot is fog beterjeszteni, amely a jeqyin­tézeli hitelek valorizációjáró! kíván intézkedni. Ez az intézkedés az infláció megakadályozását is szol­gálná, másfelől evvel a korona romlásával való spekuláció is nagymértékben megbénulna. Az ellenzéki pártok a nemzetgyűlés keddi ülésén erélyes fellépésre készülnek, hogy a kormányt elha­tározó lépésre kényszerítsék az árdrágítók üzelmeinek meggátlá­sára. Ugy a polgári ellenzék, mint a szociáldemokrata párt részé­ről több képviselő sürgős inter­pellációra fog engedélyt kérni a Ház elnökségétől, Pakots Jó­zsefen kivül, aki a katasztrofális drágaság okairól már pénteken bejegyezte interpellációját az in­terpellációs könyvbe, sürgős in­terpelláció elmondására készül Szilágyi Lajos is. Ma délután öt órára rendkívüli minisztertanácsot hívtak össze, amelyen a pénzügyminiszter is­mertetni fogja teendő intézkedéseit­Szó van arról, hogy mindent el kell követni a közönség megnyug­tatására is. Békéscsaba város közgyűlése 7öbbhozzászólás a polgármesteri jelentéshez — 21 házhelyet kapnak a ssénáskerti kérelmezők Csekély érdeklődés mellett folyt le a város képviselőtestületének mai közgyűlése. Nagyobb vitát idézett elő a Szénáskerten ház­helyet kérelmezők ügye, amelynél a képviselőtestület valóban kielé­gítő, szociális szellemtől áthatott határozatot hozott. Eidekes egy­öntetű tiltakozás zúgott fel a gaz­dák részéről, amikor valaki be­szédében azt az állítást kockáz­tatta meg, hogy a buza elérte már az aranyparitást. 9 óra után nyitotta meg a köz­gyűlést dr. Berthóty István polgár­mester­Francziszky Lajos dr. aljegyző felolvasta a részletes polgármes­teri jelentést. Dr. Berthóty polgár­mester még hozzáfűzi, hogy a város törvényhatósággá való át­alakulása a közigazgatási reform­törvényjavaslat letárgyalása után lesz aktuális. Egyébként e hó 22-én küldöttség járul a városok részéről a belügyminiszter és a nemzetgyűlés elé, amelyben Csaba is képviselteti magát. Az utkövezésre vonatkozólag a polgármester azt az előterjesztést tette az illetékes miniszternek, hogy az Orosházi ut külső felének és a Jókai uccának a kövezéséhez az állam ugy járuljon hozzá, hogy az állami kőbányákból anyagot ád s azt ideszállitja, mig az ut építését a város vállalja saját költ­ségére. A járdaépítéshez több va­gon cement beszereztetett és mi­helyt az idő megengedi, az épi" tést megkezdik. A csabai önálló járás megalakítását a vármegyei törvényhatóság részéről kiküldött bizottság legutóbb nem javasolta. Ennek az ügynek a tárgyalására ajánlatos volna, ha minél többen megjelennének a megyei törvény­hatóság közgyűlésén és ilyen egy­séges fellépéssel sikerülne a ja­vaslat ellenére ?a csabai önálló járás ügyéi határozatra emelni. Nóvák György a polgármesteri jelentéshez hozzászólva, kéri, hogy a Luther-utcának a selyemgubó­gyárig, továbbá a Kazinczy-utcá­nak keskeny járdáját szélesbitsék meg. Kraszkó Mihály azt kérdezi, hogy miért késik a csabai föld­reformra vonatkozólag az Orszá­gos Földbirtokrendező Biróság dön­tése. Felvilágosítást kér, mi az oka az itélet késésének, mert az igény­lők között nagy nyugtalanság ész­lelhető. A polgármester kijelenti, hogy a biróság az ítéletet már meghozta, de bizonyos kiegészíté­sek miatt ennek közlése halasz­tást szenvedett. Egyébként kérni fogja a főispán közbenjárását ez ügyben. Pollák Arnold azt teszi szóvá, hogy a vasút mellett levő tér viz alatt áll. Továbbá megemlíti a Szentmiklósi-uccai lakosok kérel­mét a viUamosvilágílás bevezetése iránt. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos és Nigrinyi János villam­telepi igazgató felvilágosításait tudomásul veszi a közgyűlés, Az inségakció maradványát a vármegye határozata értelmében a város átveszi s egyszersmind rendkívüli szegényadót vet ki az 1924. évi jövedelem arányában. Ezt az elvi javaslatot a közgyűlés elfogadta. A gyámpénztári szabályrende­letet a belügyminiszter elfogadta. Az ebben foglaltakat a közgyűlés tudomásul vette, eg/szersmind azt is, hogy a csabai árvaszék' az árvák pénzét kosztkamattal gyü­mölcsözteti. Maczák György oko­sabbnak tartaná, ha az árvák pénzén búzát vennének. Kovács Mihály ugyancsak azt hangoz­tatja, hogy nemcsak az árvák pénzét, de általában minden köz­vagyont meg kell menteni és stabil értékben elhelyezni. Dr. Zvaratkó Pál árvaszéki elnök szerint a dolog keresztülvihetetlen, a miniszter kü'önben sem tekinti a búzát értékállónak. Az érték­papírban való befektetéstől pedig az érdekeltek idegenkednek. Reisz Hermann helyesnek tartja az árvák vagyonának búzában való elhelye­zését. A buza nemcsak elérte, de túlhaladta az aranyparitást . . . Elénk tiltakozás zudul erre a gazdák oldaláról. — Hohó, téved, még messze van tőle 1 — kiáltják. Végül is Berthóty polgármester szavai után a közgyűlés elfogadta az állandó választmány javas­latát. A létszámcsökkentés ügyében beérkezett belügyminiszteri leirat az alszámvevői és városgazdai állás megszüntetéséhez nem járul hozzá. Az állandó választmány javaslata alapján a közgyűlés a belügyminiszter leiratát nem veszi tudomásul és tekintettel arra, hogy Zürichben a magyar koronát 00199 5-el jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents