Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-02-17 / 29. szám

EGYES SZASl AHA. SIIM& KOItOXA Békéscsaba, 1924 február 17 Vasárnap 51-ik évfolyam. 29-ik szám BEKESH ZLOHY ^víitikai napiíap BlöfisotéBX dlj«lk : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 16.000 korona. Egy hónapra 5500 korona Példányonként 300 korona. Főszerkesztő : Dr Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Békéscsabán, II. ker Ferensz í József-tér 20 sz. — Nyilttár és reklám szavanként 100 korona. Minisztertanács foglalkozott a korona romlásával .Az ellenzék akciója a drága­ság ellen Budapest, febr. 16. A kormány ma minisztertaná­csol tartott Bethlen István gróf el­nöklete alatt, amelynek legfonto­sabb tárgya volt a pénzügyminisz­tei^előterjesztése. A pénzügymi­niszter ismertette a korona állan­dósítása érdekében teendő intéz­kedéseket, amelyektől teljes ered­ményt vár, annál is inkább, mart semmi olyan mozzanat nem me­rült fel a külföldi relációkban, amely a legcsekélyebb mértékben is hátráltató volna. A miniszter­tanács rövid vita után a pénzügy­miniszter bejelentéseihez hozzá­járult. A nemzetgyűlés folyósóján párt­külömbség nélkül az volt az ál­láspontjuk a képviselőknek, hogy a kormánynak egy pillanatig sem szabad haboznia s ha a korona áresését megakadályozni nem tudja, meg kell akadályozni leg­alább a spekuláció visszaéléseit. Az ellenzék egyelőre arra szo­rítkozik, hogy a keddi ülésen sür­gős interpelláció alakjában a nem­zetgyűlés elé vigye a drágaság kérdését és igy a plénum előtt kérdezze meg a kormányt, mit szándékozik tenni a spekuláció visszaéléseinek letörése céljából ? U/kigyósi földmivesek küldöttsége a földmive­lésügyi miniszter előtt Sokalják a földváltságért rájuk rótt terheket Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő tegnap az ujkigyósi föld­miveseknek egy 10 tagu küldött­ségét, melynek élén C, Kiss József volt, vezette nagyatádi Szabó Ist­ván földmivelésügyi miniszter elé. Az ujkigyósiak előadták, hogy a gróf Wenckheim féle birtokból kapott váltságföldek után oly sú­lyos tőketörlesztéssel terhelték meg őket, amelynek nem birnak eleget tenni. Egyenkint ugyanis 3 hold földet kaptak és az Altruista Bank kivetése szerint e három katasztrális hold föld után 10 métermázsa 10 kg. búzát kellene beszolgáltatniok. Kérik a minisz­tert, hasson oda, hogy ez a tör­lesztési összeg leszállittassék és a törlesztés idejét meghosszabbítsák. A miniszter szívesen fogadta a küldöttséget és megígérte, hogy kérelmük orvoslására megteszi a lépéseket. Két szélhámos fiatalember milliókkal károsí­totta meg Békéscsaba jótékony közönségét Hamis okmányokkal hatósági segédletet szerestek maguknak A csalókat letartóztatták Kényes és kellemetlen ügyről kell ebben a cikkben beszámolni. Kellemetlen azért, mert bennünket bántana legjobban, ha két elve­temült szélhámosnak a leleplezése károsan hatna arra a nemes moz­galomra s általában a jótékony­sági akciókra, amelynek megejtő és szívhez szóló jeligéjét a maguk céljaira kihasználták. De szüksé­gesnek tartjuk ezt a dolgot a nyil­vánosság elé vinni, mert a szél­hámos társaság nagyarányú szer­vezetéről ítélve itt nem szórványos eseti ől van szó és bizonyóra nem egyedüli ez a társaság, amely az adakozó emberek jószivével visszaélve garázdálkodott. De kü­lönösen ennek az esetnek a fel­tárása szükséges azért, hogy a hatóságokat a legnagyobb óvatos­ságra intse és az illetékes minisz­tériumokat végre rábírja arra, hogy ezt a kérdést, a jótékonysági gyűj­tések ügyet országosan rendezzék és minden jöttment csavargó egy egyszerű „Minisztérium" felírású levélpapír és rossz hamis bélyegző segítségével ne ültethessen fel városokat. Bemutatkozás a polgár­mesteri hivatalban Mult év szeptember havában két jólfésült, egyébként kopottasan öltözött fiatalember állított be a csabai polgármesteri hivatalba. Egyetemi hallgatóknak mondották magukat s előadták, hogy ők a Diák nyornorenyhitő akció köz­ponti szervezetenek kiküldöttei és a szegény, nyomorgó magyar di­ákoknak akarnak Békéscsabán gyűjteni. Állításuk igazolására elő­mutatlak egy levelet, amelyen a népjóléti minisztérium felirata és pecsétje állott s amelyben a mi­nisztérium a hátóságokat arra kéri, hogy a két ifjút közérdekű és karitatív munkájában teljes mértékben támogassák, részükre hatósági segédletet és a termé­szetben beszolgáltatandó adomá­nyok szállításának céljára kocsit adjanak. Ez szeptemberben történt akkor, amikor a tanév kezdetével az egész magyar sajtó egyforma me­legséggel tört lándzsát a szegény nyomorgó magyar diákok mellett és propagandát indított azok fel­segélyezésére. A polgármesteri hi­vatalban természetesen a legtelje­sebb mértékben rendelkezésükre állottak a nemes ügyben eljáró ifjaknak és hogy az ifjak fellépése minél reprezentativebb legyen, amellett az adakozásukról elismert helyekre elvigye őket, Paulik György, városi hajdút adták mel­léjük. És hogy a természetbeni adományok elhordásával se kelljen bibelődniök, rendelkezésükre bo­csátottak egy városi kocsit s a bakra ültették Stefanik György városi kocsist. Megindul a gyűjtő karaván Igy indult meg méltósággal a gyüjtőkaraván : a két fiatal ember és kísérete, a hajdú, rniq a kocsi lépésben követte őket. Természe­tesen legelőbb a bankoknál kezd­ték és hogy csak pár példát mond­junk, az íven első aláíróknak meg­szerezték a Békéscsabai Takarék­pénztár Egyesületet, majd a Bé­késmegyei Általános Takarékpénz­tárt 10—10 ezer koronával. Hogy pedig a kocsi se döcögjön üresen, beállítottak a csabai Futurához, a Kisgazda Szövetkezethez, a Szabő Testvérek, továbbá a Stern és Steinberger gabonakereskedő cé­gekhez és igy tovább még pár módosabb helyre, ahol 1—í má­zsa búzát utaltak ki nekik termé­szetben. A Rosenthal malom egy zsák lisztet adott. Miután így a nagy halakat már megfogták, rálértek a többiekre. Az első lépések már sikerültek, hiszen az íven tekintélyes aláírá­sok voltak, amellett a kirendelt városi lovak is már sóhajtozva vonszolták a jól megrakott kocsit. Az Andrássy-uton végigjárták a vállalatokat, a Horthy Miklós-uton és környékén a gazdákat. Pár ezer korona és pár kilogramm buza mindenütt akadt. Talán hogyha tovább folytatják, egész vonat ra­komány gyűlt volna egybe és a miniszteri levélre az államvasút még külön vonatot is juttatott vol­na nekik. A mi ifjaink azonban megunták a dolgot, talán kellemet­len is volt már a számukra min­dig pandúrral járni, egyszóval, mi­után 157 ezer koronát és mintegy 11 mázsa búzát szorgalmasan összegyűjtöttek, azt mondották, | stop, ez már elég a diákoknak és a gyűjtést beszüntették. A terményt a csabai Futuránál értékesitik Ott álltak tehát mintegy 160000 korona készpénzzel és vagy két kocsi búzával. Szép érték volt akkor is, de a mai viszonyok kö­zött kitesz több mint három és félmilliót. A pénz az elfért a mély zsebekben, de mit csináljanak a búzával? A leleményes Odysseusok ezen sem akadtak fel. Megint elővettek egy minisztériumi levelet szép mi­nisztériumi borítékban, amelyben a miniszter a csabai Futura támo­gatását kéri ez ügyben és beállí­tottak egyenesen Ipolyi-Keller vezérigazgatóhoz. Itt előadták ba­jukat, előmutatták a levelet. A vezérigazgató, aki jótékonyságáról és az ifjúság iránt táplált szere tétéről közismert, természetesen a legnagyobb készséggel tett eleget az ifjak kérésének, akik magukat különben egyetemi hallgatóknak mutatták be. A Futura napi áron átvette a terményeket és kerek összegben 997 ezer koronát ki­fizettek nekik. Igy miután minden rendben volt s miután még Tegy pár aggódó és még az adakozásban is ellen­szolgáltatásra gondoló kis embert megnyugtattak, hogy majd kül­denek nekik szép albumot, meg emléklapot, pá-pá, — mondották és eltávoztak Csabáról. Most azonban, mikor valóban szükség lett volna rá, elfelejtettek melléjük rendőrt adni. Emléklap helyett a szolnoki vizsgálóbíró megkeresése Az emberek azóta lassanként megfeledkeztek a dologról, legfel­jebb csak az tűnhetett fel egyiknek­másiknak. hogy a szegény magyar diákok helyzete a nagy gyűjtés dacára sem javult egy jottával sem. Most végre, egy félév után, hírt hallunk a'rokonszenves fiatal­emberekről. A szolnoki kir. tör­vényszék vizsgálóbírója közli, hogy a törvényszék fogházában letartóz­tatásban pihennek Búzás Miklós és társai. Hogy hányan vannak, arról nem szól az irás. De a vizs­gálóbíró az iránt érdeklődik, hogy mit is csinált s amit csinált, ho­gyan csinálta Békéscsabán 1923 szeptember 14-én és 15-én a tár­saság két rllusztris tagja. Kovács Antal és Ziesler Endre, akik nálunk a diák nyomorenyhitő akció javára olyan szép ered­ménnyel gyűjtöttek, Kitűnik róluk, hogy az okmányaik egytől-egyig hamisak voltak és hogy sohasem voltak egyetemi hallgatók. Abból pedig, hoey a szolnoki fogházban találtak elhelyezést, következtetni lehet, hogy nem csupán Békés­csaba volt egyedüli működési terrénumok és hogy Búzás Miklós és bandája az egész Csonka­Magyarországot behálózta a maga egyéni akciójával. Finale: a dolog már megesett és a dolgon aligha lehet segíteni. De nagyon kérünk mindenkit, ez a szükséges leleplezés senkiben se támassza azt a gondolatot, hogy adományait megvonja, mert az úgyis máshova jut, nem a hir­detett célra. Csirkefogók lelketlen­sége nem mentheti fel a társadal­mat olyan kötelezettségek alól, a melyek a mai körülmények között parancsolóak. Sajnos, igaz, hogy nagyon sok ilyen csirkefogó volt és van. Csiky Cergely egyik színmüvé­nek van egy pompás alakja, aki 48-as honvédtiszt özvegyének adja ki magát és nagyszerűen él be­lőle. Legyen elég az ilyen negy­vennyolcasokból, akik valami szent jelszó mögé búva terrorizálják vagy fejik az embereket. Hogy a csabai és a hasonló esetek lehet­ségesek voltak, annak az az oka, Zürichben a magyar koronát 0 0201-el jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents