Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) január-március • 1-64. szám

1924-01-09 / 3. szám

4 Békéscsaba, 1924 január 9 egyes SZÁM ARA 350 KOROXA Szerda öt~ik évfolyam, 3-ik szán BEEESH • Előfizetést dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 7000 K, Egy hónapra — korona. — Példányonként 250 korona. Politikai lap KÖZLÖNY Telefonszám: 7. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bekfecsabán. II, Fetm Józ«af-tér 20. — Nyilttét és reklám szavanként 100 1 yanuár 20-tól napilap a Békésmegyei Közlöny. Hűséges olvasóinkat ez a rólunk szóló hir nem éri váratlanul. Már újévi számunkban célzást tettünk arra, hogy a közeljövőben naponta fogjuk felkeresni olvasótáborunkat. Most megkaptuk a hivatalos értesítést, hogy a miniszterelnökség napilappá való átalakulásunk tárgyában beadott kérelmünknek helyt adott s a Békésmegyei Közlönynek, mint napilapnak, a megjelenésre az engedélyt megadta. Ez az engedély, a kormányrendelet értelmében kétségkívül dokumentuma annak a ma már hivatalos felfogásnak is, hogy a Békésmegyei Közlönyre, mint napilapra, szükség van, hogy az félszázesztendős múltjával és jelentős olvasóközönségével fejlődésre hivatott sajtóérték. Jólesik nekünk ez az elismerés erről a részről is, különösen akkor, amikor önkéntelenül annak a ránk nézve súlyos napnak emlékét idézi fel, amikor a Békésmegyei Közlönynek, mint napilapnak, 3 évvel ezelőtt rövid hat heti fennállás után felsőbb halósági rendelkezés értelmében meg kellett szűnnie. Mi becsülettel, a multunkból merített erővel és jövőnkbe s a magyar politika jövőjébe vetett szilárd bizalommal, megbénítva s egyenlőtlen fegyverekkel bár folytattuk mindenkor nemesen elgondolt szellemi harcunkat, annak a dicső hagyományú szabadelvüségnek a törhetetlen hirdetését, amely egyrészt a politikai és gazdasági szabadságban, másrészt a tradíciók és törvények tiszteletében, az állampolgári egyenlőségben leli gyökerét. Az első jelenti a fejlődést és a haladást, a második a társadalmi békét, amely ennek alapfeltétele. És a kettő együtt jelenti azt az egyedül lehetséges utat, amelyen a megtépázott és leigázott nemzet uj életre keltő erőinek egyesítését és így szerencsétlen hazánknak talpraállitását, — amely minden magyar előtt végső célként kell hogy lebegjen, — elérheti. A letűnt három év ma már nekünk ad igazat s meggyőződésünk, hogy igazunk naprólnapra fényesebben fog előviláglani. Abban, amit most elmondottunk, lényegében benne van egész programmunk. Mit akarunk ? Az országban politikai és gazdasági konszolidációt, békét és nyugalmat a társa• dalomban, amely a becsületes és termékeny munkát, a szellemi irányzatok loyális küzdelmét és a produktív gazdasági erők szabad érvényesülését lehetővé teszi. Nem függünk semmiféle politikai párttól így a kritika jogát mindenkivel szemben szabadon gyakoroljuk. A megyében ennek a programmnak megfelelően az erők egyesítését, ennek a hatalmas, szép és értékes megyének együttérzését, ami csak a kölcsönös kapcsolatok kiépítésével ,és ébrentartásával lehetséges. Segítségére akarunk sietni a megye életrevaló, erőteljes, de érdeklődés nélkül és elhagyottan álló községeinek, azok közügyeit itt akarjuk a nyilvánosság elé hozni és támogatni, hogy a jó ideje nélkülözött megyei élet újból valóra váljon. És szűkebb pátriánkban, Békéscsabán, mindenekelőtt bátor és fáradhatatlan szószólói akarunk lenni minden olyan ügynek, mely ennek a nagyrahivatott és a sajátos helyzetnél fogva rohamlépésekben előretörő városnak a fejlődését és haladását elősegíti. És támogatói és segítőtársai akarunk lenni annak a ma még mostohán kezelt iparnak és kereskedelemnek, amelyben ennek a helynek megbecsülhetetlen értékei megértés, méltánylás és ösztönzés nélkül küzködnek. Végül mindezek felett és elsősorban friss, pontos és megbízható híranyaggal akarunk szolgálni mindennap olvasóközönségünknek ugy az ország, mint főleg a megye és Békéscsaba város minden eseményéről és közérdekű ügyéml. Ebben a feladatban szerkesztőségünk olyan taggal gyarapodott, akinek neve és múltja <7 megyei hirlapirásban a legjobb garancia. Örömmel jelenthetjük, hogy a Békésmegyei Közlönynek, mint napilapnak szerkesztését Gulyás József ur, a Békésmegyei Közlönynek egy évtizeden át volt szerkesztője, veszi át. Őt nem kell bemutatnunk közönségünknek. Békésvármegye népszerű, fiatal főispánja installációja alkalmával a békét irta mint késvármegye a szomorú zavarok után ujbó, hü a nevéhez, amely nem a tespedés vagy c dermedtség nyugalmát, de a munka békés ségét jelenti. Szebb és helyesebb programmot, mint irányelvet, mi sem vallhatnánk. És mi hisszük, hogy e megye józan és okos közönsége kivétel nélkül támogatni fog bennünket és a Békésmegyei Közlöny újra az lesz, ami volt: a megye igazi sajtóorganuma. Ebben a reményben köszöntjük a közönséget és hívunk mindenkit zászlónk alá. A BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY SZERKESZTŐSÉGE. vezérszót zászlajára, azt, hogy ez a vármegye valóban megfeleljen nevének. És Bé- | Gróf Betf)len István miniszterelnök nagy beszéde a külföldi kölcsönről. Bizottság fogja effetiőrizni az áttami kiadásokat és bevzteteket. Budapest, jan. 8. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnökElsőnek gróf Bethlen István miniszterelnök szólalt fel és a következőket mondotta : — Felszólalásomnak nem az a célja, hogy az indemnitás rendjén elhangzott kritikákkal szemben a kormány álláspontját kifejtsem, hanem kizárólag az, hogy a nemzetgyűlésnek jelentést tegyek azokról a tárgyalásokról, amelyet a kormány nevében Párisban a Nemzetek Tanácsával folytattunk és ezzel a felszólalásommal alkalmat adjak arra, hogy az indemnitási vita rendjén a kérdéssel, amennyiben szükségesnek látják, a nemzetgyűlés tagjai foglalkozhassanak. — Amint méltóztatnak tudni a szabad utat arra, hogy a Népszövetség a magyar rekonstrukció iránt külföldi segítséggel kezde ményező lépéseket tegyen, ezt az utat sza baddá tette az okt. 17-én hozott határozata a Jóvátételi Bizottságnak, amely következménye volt azoknak a genfi tárgyalásoknak, amelyeket annak idején folytattunk. A Jóvátételi Bizottság határozata okt. 17-én kimon dotta, hogy az első kölcsön, amelynek segítségével a magyar pénzügyi helyzelet szanálni kívánta, ki lesz véve a jóvátételi fizetések terhe alól, kimondotta egyúttal, hogy az esetleg később veendő második kölcsön jóvátételi fizetésekre fordítandó. Ugyanennek a határozatnak az volt a következménye, hogy a Népszövetség a szektárius megbízottait Budapestre küldte információ beszerzése végett- Következménye volt a továbbiakban, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottsága Londonban a magyar kormány kiküldötteinek közbejöttével kidolgozta a szanálási programmot és végeredményben következménye volt azután a Népszövetségi Tanács ülése Párisban, amelyen személyesen is megjelentem, mely tanácsülésnek hivatása volt, hogy egyfelől végleg megállapítsa a szanálási Tűzálló sam ot t-tégi á ka t kályhákhoz, kemencékhez, kazánfa'azáshoz : Túth József kerámlkus Dsbrecea Timár u 11. szállít. programmot. másfelől, hogy a meghívott és érdekelt hatalmakat, amelyek a tanácsülésen résztvettek, ennek a szanálási programmnak megnyerjem. A feladat tehát az volt, hogy három kérdés nyerjen megoldást, nevezetesen: Mindenekelőtt rendeztessenek azok a kölcsönök és politikai természetű kötelezettségek, amelyek biztosítékot voltak hivatva nyújtani, ugy a kölcsönadónak, mint az összes érdekelt hatalmaknak arra nézve, hogy a kölcsön csakis és kizárólag a magyar pénzügy rekonstrukciójának céljára fog felhasználtatni és kizárólag a béke érdekeit fogja szolgálni, másfelől a másik célja az volt, hogy végleg megállapitassanak a szanálási programm pontjai és mindazok a részletkérdések, amelyek ezzel összefüggésben állanak és a békeszerződésben. mint harmadik pont előkészítessenek a reparációs bizottságnak a zálogjogok felfüggesztése tárgyában hozandó határozatai. Ennek következményeképpen jött létre három különböző elaborátum, az első és második jegyzőkönyv és jelentése a Népszövetségnek, amelybe.n bennfoglaltatnak azután utólag a reparáció kérdésre vonatkozó határozatok. Az egyik hasonló jegyzőkönyv, mint amelyet az osztrák esetben dolgozott ki a Népszövetség, a második a kisantant egy elaborátuma és volt a magyar kormánynak egy elaborátuma. Végeredményben egy egészen uj jegyzőkönyv jött letre, amely tartalmaz részeket az egyikből, a másikból és a harmadikból is. Ez tulajdonképpen két részből áll, az elsőben azok a kötelezettségek soroltatnak fel, amelyeket a velünk szemben álló államok vállalnak. A jegyzőkönyvnek ez a része majdnem szószerint, bizonyos csekély módosításoktól eltekintve, azonos azzal a szöveggel, amelyet az osztrák hasonló jegyzőkönyvben az Ausztriával szemben álló hatalmak kötelezettségeire vonatkozólag kimondottak. Ezek a kötelezettségek megint háromféle revíziót tartalmaznak, nevezetesen, hogy a velünk szemben álló hatalmak tiszteletben fogják tartani Magyarország függetlenségét, tiszteletben tartják területi integritását és szuverénitását. Másodszor, hogy ebből a rendezésből nem szereznek semmiféle olyan speciális előnyt, amely a hitelezők érdekeit is