Békésmegyei közlöny, 1923 (50. évfolyam) október-december • 80-104. szám

1923-12-12 / 99. szám

ESYE* SZÍÜ AB A 300 KOROM Békéscsaba, 1923 december 12 Szerd

a 50-ib évfolyam, 99-ik srő™ BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetést dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 5000 K, Egy hónapra 1700 korona. — Példányonként 200 korona. Politikai lap Telefonszám : 7. Szerkesilőség ét kiadóhivatal: Békéscsabán TI, Ff»c J ízsef-tér 20. — Nyllttér és reklám szavanként 100 K 77z 1924. éüi városi költségvetés. .1766 miííió kiadás van előirányozva A jövő évi költségvetés elkészítése most az év végén a legsürgősebb feladata a városoknak és községeknek. Sürgős, mert keretbe kell foglalni az elkövetkező év képét, ha másként nem, legalább általánosságban, vázlatosan ugy, hogy léssék abból a háztartás rendje, az adminisztráció teljessége és a város fejlődés tekintetében való előbbrevitele, vagyis a fejlesztés akarása. Elismerjük, hogy alaposságot és körültekintést igényel a mai viszonylatban egy költségvetés összeállítása, különösen ma. amikor a városi háztartás egyensúlyának megtartását gazdasági, nehezen orvosolható bajok és az ennek nyomán fakadó pénzügyi zavarok kedvezőtlen hatásukkal befolyásolják. Elismerjük, hogy a kiszámithatatlan jövőbe látó szem ma egyáltalában nincs, mert nem is lehet, azonban a figyelmet felhívni és olyan irányba terelni, amely egészséges eszmék és tervek megvalósítására mutat, szükségesnek tartjuk ezen a helyen. A folyó évi költségvetésben különféle címeken előirányzott összegek a fokozatos drágulás folyamán olyan jelentéktelenné zsugorodtak össze, hogy abból a tervbe vett szükségleteket kielégíteni nem lehetett. Hogy csak a legfontosabbat említsük, a járda rendezésre és építésre felvett négy millió alig futotta az uj betonjárdák hosszúságának egytized részére. Nem állítjuk, de sejtjük, hogy a munkadíj többre rúgott, mint az egész előirányzott összeg. Hol maradt a szintén kiépíteni szándékolt Széchenyi-uccai gyalogjáró ? Nem lett kész, azt mindnyájan látjuk, mert kevés volt a fedezet, vagy mert elmaradt a pótköltségvetés, amellyel előlehetett volna teremteni a szükséges összeget, ha már el volt határozva annak a járdának az elkészítése. A kövezési programmot elvetni nem szabad, de iparkodni kell bővíteni és kiterjeszteni. Hiába van kikövezve egy-egy főbb útvonal, ha a mellékuccákból felhordott sarat külön munkásokkal drága napszámért kell elég sürü időközökben lekapartatni és elhordatni ! Az összeállítandó költségvetésnek magában kell foglalnia az elengedhetetlenül szükséges építkezési előirányzatokat is — ezek között elsősorban a városháza kibővítését. Tarthatatlan a mai állapot, amikor az egyes központi vezetést és irányítást igénylő hivatalok széjjel vannak: — a népjóléti hivatal, az árvaszék, járlat, népgondozó ügyek kezelői — az anyakönyv — amelynek épülete márösszedöléssel fenyeget — mind a központi városházán kell, hogy tömörüljön, az igazgatási szervezet egysége és a polgárság érdeke szempontjából. A hatodik kerület kiépülése után, szükséges lenne az Apponyi-uccai falnak lebontása, illetve áthelyezése. A vágóhidhoz vezető ut kikövezése már tovább nem halasztható. A Kossuth-tér rendezése, parkírozása sokszor szóba került — de eddig semmi sem történt, mely az elhatározás komolyságát mutatná. Az iparos-piac áthelyezése, mondjuk a Luther- és Kistabáníucca sarki üres területre könnyen menne, de akkor természetesesen a Luther-ucca sem maradhatna kikövezetlenül. Nem ideiglenes, egy-két évre szóló tervek kellenek ide, hanem maradandó alkotások, amelyek messze évtizedek múlva is megállják helyüket az akkori kor szelleméhez simulva. A december 17-iki rendes közgyűlés tárgyalni fogja a jövő évi költségvetést, amelyben, előre látjuk, milliárdok szerepelnek, de ezek a milliárdok nem szabad, hogy elriaszszák a városatyákat valamely nagyfontosságú beruházás elhatározásának és keresztülvitelének gondolatától. * A december 17,-i közgyűlésen előterjesztendő költségvetési előirányzat a következő lényegesebb tételeket tartalmazza : Benétel. Föld és házbér címén 332.700,000, vágóhídi díj 20.000,000, városi adó 1,230.100,000 K, ebből földadóalap 2.200,000 K, mely után előirányoztatott 300%-os pótadó .= 6.600,000 K, házadó-alao 156.000.000 K, melynek Vi-e után előirányoztatott 300% = 234.000,000 K. Holnap dönt a Jiáz a mjotc órás ülések felett. Beterjesztették az indemnitást. 7J nemzetgyűlés keddi ülése. A házadónál azért vétetett a fele alapul, mert ez a földadóalappal összehasonlítva, csak igy mutatkozik arányosnak. Társulati adóalap 35 millió, mely után 3007o = 105 millió a pótadó. Nagyobb tételek még: vigalmiadó 10, ingatlanátruházási illeték 15, borital és husfogyasztásiadó 70, szeszadópótlék 15, helypénz 70 millió összegben irányoztattak elő. Kiadások. Épületfentartás 55,800,000 korona. Nevelésügy 127.765.000 K. Állategészségügy 23.060.000 K. Szegényügy 43 370.000 K. Gazdasági kiadások 46.000,000 K. Beruházásokra 272.000,000 K előirányzati összeg állíttatott be a költségvetésbe. A beruházási kiadások mikénti felhasználására nézve utalunk a fentebb előhozottakra. A költségvetés végösszege 1.766.611,466 K kiadási összeg, mely a bevételben a feltüntetett jövedelmekkel és 1.230.100,000 K összes adóval nyer fedezetet. A földadóalap a város mintegy 57.000 katasztrális holdján elosztva lényegtelen terhet jelent a földtulajdonosokra — ellenben miután már a házadó mint alap jelentékeny összeggel nehezedik a háztulajdonosokra, ezért vétetett figyelembe ennek csak fele része a pótadó kivetés alapjául. Budapest, dec. 11. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A nemzetgyűlés folytatólagosan tárgyalta a földreform-novelláról szóló törvényjavaslatot. Az első szónok Beck Lajos. Rámutat arra. hogy a tényleges viszonyok ismerete nélkül alapvető és adott helyzettel számoló földreformot nem lehet végrehajtani. Elsősorban tehát statisztikai adatokra van szükség. A földreformot különben is bizonyos előmunkálatnak kellett volna megelőznie. Elsősorban az igényjogosultakat kellett volna összeírni, másodsorban felszólítást kellett volna intézni a földbirtokosokhoz, hajlandók-e a földreform céljaira birtokaiknak egy részét felajánlani. Ma azonban az a helyzet, hogy nem tudni, még az illetékes faktorok sem tudják, hogy mennyi föld áll a földreform rendelkezésére, hogy mennyi az igényjogosult. Ezután a nagybirtokokról beszélt. Nem osztja azoknak a nézetét akik azt mondják, hogy a kisbirtok többet termel, mint a nagybirtok. Bizonyos azonban, hogy a birtokelosztás Magyarországon egészségtelen. A nagybirtok termelőképessége sokkal kisebb, mint a közép, vagy kisbirtoké. Aminek oka az, hogy ezeket a birtokokat rendszerint igen rosszul keze lik. Ez áll az egyházi birtokok nagy részére is. Azonkívül erkölcsi hatásuk igen káros a nagybirtokoknaK, mert azt a hitet keltik a közvélernényban, hogy nem lehet hozzájuk nyúlni. Felszólítást kellett volna intézni a nagybirtokosokhoz, az önként való adományozásra. 1918-ban a nagybirtokosok annyira siettek felajánlani birtokaiknak egy nagy részét, felszólítása esetében bizonyára megfelelő mennyiségű földet ajánlottak volna fel a földreform részére is. A hitbizományokkal foglalkozva megemlíti, hogy Németországban már megszüntették a hitbizományokat anélkül, hogy radikális intézkedéseket alkalmaztak volna. Nálunk is meg kellett volna szüntetni a hitbizományokat' Különben a "földreformnovella értelmében a hitbizományok is igénybe vehetők. De ki kellett volna kifejezetten mondani, hogy olyan helyeken, ahol a hitbizományok megmaradását magasabb nemzeti szempontok is és az igénylés szempontjai is kívánják, ott "ezen hitbizományi birtokokhoz hozzá lehessen nyúlni. Inkább, mint az olyan egészséges kisebb, vagy középbirtokhoz, amelyet 50 éve szereztek. Csak életképes gazdasági egységek létesítése lehet az ilyen földreform célja. A mezőgazdasági hitelről szól ezután. Ennek a kisgazdák részére való folyósítása a földnek a biztos és fontos megművelését vonta volna maga után. Kifogásolja, hogy a reform a pénzügyi alaptételeket nem teremtette meg. Fél attól, hogy a reformot nem fogják sikeresen lebonyolíthatni. A javaslatot elfogadja. Az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után az elnök jelenti, hogy 50-nél több képviselő a földreformnovella tárgyalási idejét napi 8 órában kívánja megállapítani. Felolvastatja az aláírók névsorát s minthogy 50-nél több képviselő van jelen, az indítvány felett a legközelebbi ülésen határoznak.'