Békésmegyei közlöny, 1923 (50. évfolyam) október-december • 80-104. szám

1923-12-05 / 97. szám

EGYES SZÁM ÁRA 200 KORONA Békéscsaba, 1923 december 5 Szerda 50-ik évfolyam, 97-ik szám BEKESMEGYEI EOZLOHI Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 5000 K, Egy hónapra 1700 korona. — Példányonként 200 korona. Politikai lap Telefonszám: 7. Szerkesztőség ét kiadóhivatal: Békéscsabán. H, Fer»»c József-tér 20. — Nyilttér és reklám szavanként 100 K Megkapjuk a külföldi kölcsönt. A pénzügyminiszter és a vele kiutazott magyar bizottság visszatért a londoni tár­gyalásokról s az eredmény, amit maguk­kal hoztak, ma már nyilvánvaló. A kért négyszázmillió aranykorona helyett kapunk 250 milliót és az az idő, amelyet a nép­szövetség pénzügyeink rendbehozatalára engedélyez, az előirányzott három és fél évről kettő és félre zsugorodott. Ebből az eredményből kiviláglik, amiré mindenkor óvatosan figyelmeztettük a közönséget, hogy a kölcsöntől ne várjon egy az országot megváltó orvosságot. A kölcsön igazi súlya akkor lett volna meg, ha az értékeket, még pedig valóságos, produktív és újjáteremtő értékeket hozott volna magával. De amit a vérmes hi­tűek vártak, hogy belőle az ország újjá­építése következik, ahelyett csak ideigle­nes csillapitószert kaptunk. Kereskedelmi •nyelven szólva nem tőkét, amivel az.üzlet aljból erőteljesen megindulhat, csak egy gyorssegély-féle hitelt, amely már-már csődbe jutott állami háztartásunkat egye­lőre kiemeli a teljes anyagi összeomlás örvényéből. Mindenesetre nagyon kevés és kissé irónikus vigasztalás a pénzügyminiszter urnák az a kitétele, hogy igy legalább kevesebbel fogunk tartozni és a kölcsön­nel összefüggő müveieteket rövidebb idő alatt kell végrehajtanunk. Mert hiszen nyilatkozatából viszont az is nyilvánvaló, hogy itt egy nagyon is rideg, üzleti kö­tésről van szó, amely cseppet sem hu­mánusabb a velencei kalmár uzsoraköve­telésénél. Hiszen most már minden egyes ember ebben az országbkn úgyszólván közvetlen adósa és robotolója lesz a kül= földnek. A külföldi kölcsön hivatalos nyi­latkozat szerint zálogolását fogja jelen­teni nemcsak a vámjövedéknek, a dohány­és a sójövedéknek, de még a minden házban szükséges cukorfogyasztás adó­jának is. Ilyen körülmények között igazán nincs mit hozsannáznunk a külföldi kölcsönnek, mégis nem akarunk minden értéket meg­vonni tőle, amennyiben megment a teljes anyagi és a nyomában várható morális csődtől és időt enged arra, hogy kissé összeszedjük magunkat. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy ez az erőgyűjtés a leg­nagyobb takarékosságot igényli. De nem érthetünk egyet és az ellen már eleve tiltakoznunk kell, ha a kétes értékű külföldi kölcsön azt akarná jelen­teni, hogy Csonkamagyarország a Jsira­lomvölgye és koldusok menedékhelye le­gyen. Eleve tiltakozunak az ellen, ami pe­dig a pénzügyminiszter nyilatkozatából mintha előre vetné árnyékát, hogy itt a nagy takarékoskodás cimén maga az élet­lehetőség megszüntessék, hogy ugy jár­junk, mint a cigány lova, amely mire megszokta a koplalást, bele is döglött. és szellemi kulturánk szervei sorvadás­nak induljanak. Ezek és ilyen gondolatok támadnak bennünk a beigért külföldi kölcsön nyo­mán, amely csak ujabb és nehéz problé­mákat jelent a magyar jövőben, melyek­nek megoldása nem további tespedést és ingadozást, de uj mesgyét kell hogy je­lentsen ebben az irdatlan bozótban. A bankóprésnek az a bizonyos imperativ megszüntetése nem lehet cél, de még eszköz sem. Hiszen közvagyonaink, sőt magánvagyonaink is éppen az erőszakos pénzszűke vagy a mesterségesen megbé­nított vállalkozási kedv folytán olyan rom­lásnak indultak, amiken pár éves szaná­lás aligha segíthet. A takarékoskodás pe­dig nem mehet annyira, hogy gazdasági A jövő év első hetében már intézkednek a külföldi kölcsön folyósítása végett Páris, dec. 4. A december 10-én összeülő népszövetségi konferencia elsősorban Ma­gyarország újjáépítésének tervezetével foglalkozik. Részletesen és végleges határozatot hoz a Magyarországnak adandó kölcsön ügyében. Ez ügyben minden körülmények között dönte­nek, mégpedig olyan értelemben, hogy a jövő év első heteiben már megtegyék a kölcsön folyósítására vonatkozó intézkedéseket. A Népszövetség körében az a felfogás, hogy a párisi tanácskozás rövid tartamú lesz. Félmilliárd a vármegye 1924. évi háztartási szükséglete. Fontos tárgyak a december 15-iki megyegyüiesen. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága téli rendes közgyűlését folyó évi december hó 15-ik (szombat) napján délelőtt 9 órakor tartja meg. A közgyűlést egybehívó alispán felhívja a figyelmet arra, hogy ezen közgyűlésen kerül tárgyalás alá a vármegyei háztaitási és pót­adóalap pénztár 1924. évi költségvetése, a közúti pénztár 1923. évi pótköltségelőirányzata, valamint a vármegyei központi választmány újjáalakítása is. Ugyancsak tárgyaltatni fog az állandó választmány javaslata, közigazga­tási szükségletekre 2 százalékos —, közmű­velődési, hazafias és jótékonycélokra 3 szá­zalékos pótadó kivetése iránt. A háztartási dologi szükségletek fedezése céljából szükséges pótadót, a törvény rendel­kezéséhez képest, csak akkor vetheti ki a törvényhatósági bizottság, ha az 1924. évi háztartási költségvetésnek a dologi szükség­letekre .vonatkozó részét a belügyminiszter fe­lülvizsgálta és végleg megállapította azt az összeget, amelyet dologi kiadások cimén, a vármegye viselni és fedezni tartozik. A közgyűlés minden vonatkozásban a bi­zottsági tagok nagy érdeklődésére tarthat szá­mot, amennyiben azon az emiitetteken kivül több fontos közérdekű, illetőleg a törvényha­tóság egyetemét érdeklő tárgy fog határozat alá kerülni. így például: tisztviselői állások betöltése, közigazgatási bizottsági tagok vá­lasztása és vármegyei központi választmány újjáalakítása. A vármegyei háztartás 1924. évi költség­vetését a következőkben ismertetjük: A költ­ségvetés az 1922. évben 1923-ra történt össze­állításakor 8 millió korona szükségleti össze­get tüntetett fel, majd az értékemelkedések miatt a szükségleti összeg pótköltségvetésben 36 millió koronában lett a törvényhatóság által megállapítva. Ez a pótköltségvetés ez­időszerint a belügyminiszternél van jóváha­gyás alatt. A most tárgyalás alá kerülő 1924 évi vár­megyei háztartási pénztár költségvetéssel leg­minimálisabb számítással 132 millió koroná­ban kellett a szükséglétét megállapítani az ezidőszerinti árak figyelembevételével. Ter­mészetes, hogy amennyiben a drágaság a jövő év folyamán még emelkedni fog, ennek megfelelőleg a szükségleli összeg további emelését a törvényhatóság ki nem kerülheti. A fentiekben mindig csak a vármegyét ter­helő dologi kiadásokról van szó, mert egyeb­ként, ha az. államkincstár által viselt személyi kiadásokat (tisztviselők stb. fizetése) is figye­lembe vesszük, akkor a vármegye háztartá­sának összes szükséglete az 1924. évre ezidő­szerint körülbelül 550 millió koronát tesz ki. A mult 1923. évi pótköltségvetés szerint a háztartási pénztár pótadó kulcsa 80 százalék volt, az 1924. évre fentiek szerint szükséges 132 millió korona fedezetére már 324 százalék pótadót kell kivetni. Tudniillik az az állami adóalap, amely után háztartási célokra pót­adó vethető ki, összesen csak 42 millót tesz ki, tehát 1 százalék pótadó csak 420000 ko­ronát eredményez. A most tárgyalás alá kerülő költségelő­irányzat főbb dologi kiadásai, illetőleg cím­letei a következők : A hivatalok fűtésére 35 vagon tűzifa kell, ami a mostani árak figyelembevételével, kö­rülbelül 70 millió koronába kerül. A papir­és nyomtatványszükséglet, Írógéphez szüksé­ges anyagok 22 millió korona. Az épületek tatarozására a jövő évre csak 5 millió korona vétetett fel. Telefon és postaköltségekre 8 millió korona állíttatott be. A kiszállással járó utazási és napidíj költ­ségek folytonos emelkedése miatt az eddigi 200000 koronának legalább 15-szörösét tehát 3 millió koronát kellett számításba venni. Előre nem láthatók cimén 3 millió koronát tartalmaz a költségvetés. A költségvetés 132 millió korona szükség­letre pótadói a törvényhatóság ezidőszerint még nem, csak majd akkor vethet ki, ha a belügyminiszter ezen költségvetés jóváhagyása során, a dologi szükségletek összegét végle­gesen megállapítja. De már most pótadót kell kivetni általános közigazgatási célokra 2%-ot és a hazafias közművelődési és jótékonysági célokra 3%-ot, mert ennél, a jelenlegi törvé­nyek szerint jelzett célokra többet kivetni nem lehet. A fentiekben ismertett házipénztári és pót­adó költségvetések, minthogy azokat az ál­landó választmány letárgyalta, a törvény ér­telmében az alispáni hivatalban f. évi decem­ber 15-ig közszemlére ki vannak téve, ahol a hivatalos órák alatt megtekinthetők és azok ellen december 10-ig észrevételek adhatók be.

Next

/
Thumbnails
Contents