Békésmegyei közlöny, 1923 (50. évfolyam) október-december • 80-104. szám

1923-12-02 / 96. szám

EGYES SZÁM ÁRI 2©© KOROM1 Békéscsaba, 1923 december 2 Vasárnap 50-ik évfolyam, 96-ik szám BEKESME&YEI EOZLONT Előfizetési dijak : "Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 5000 K, Egy hónapra 1700 korona. — Példányonként 200 korona. Politikai lap Telefonszám: 7. Szerkosutíség és kiadóhivatal: Békéscsabán ü, Fertftc József-tér 20. — NyUitér és reklám szavanként 100 K W Életveszélyes volta miatt le kell bontani az anyakönyvi hivatal épületét. Beszakadt a folyosó menyezete. Aa anyakönyvi hivatalt kilakoltatják. Meddig fog ínég díszelegni a város főterén ez a romhalmaz ? A hét egyik éjszakáján a Szent István tér és az Apponyi-ucca sarkán levő rozoga városi épületben, ahol kényszerűségből az anyakönyvi hivatal és a javadalmi hivatal vannak elhelyezve, az egyik 5 gyermekes városi szolga lakásához vezető fedett folyosó menyezete, nagy robajjal beszakadt. Szerencsére a menyezetomlás ejjeli 2 óra tájban történt, amikor a folyosón senki sem tartózkodott, de kétségtelen, hogyha nappal történik, amikorfa folyosón élénk közlekedés van s amikor az ottlakó szolga gyermekei ki és be járkálnak, könnyen végzetes balesetet okozhatott volna. Az eset után a városi mérnöki hivatal újból megvizsgálta az épületet és megállapította, amit minden csabai ember már rég tud, hogy a roskadozó tákolmány tarthatatlan és életveszélyes s időpontra ugyan még meg nem határozható, de minden valószínűség szerint hamaros összeomlással lényégét. A vizsgálatnak ez az eredménye legközelebbről az anyakönyvi hivatalt érintette, amely eddig kényszerűségből ott nyert' elhelyezést. Mint értesülünk, már intézkedés történt, hogy az anyakönyvi hivatal kiköltözködjék és a Vigadó zöldtermében, vagy a városi bérházban nyerjen elhelyezést, nehogy megtörténhessék, hogy egy-egy erőteljesebb eskü nyomán a frigyet kötő párok nyakába zuduljon az egész boltozat. Úgyis már csak az Ég áldása tartja az egészet, ezt pedig sztatikailag nem lehet kiszámitáni. Jelenleg az omladozó menyezetet karvastagságú karókkal támasztották alá, amelyek alatt sétálni nem éppen valami kellemes és biztos érzés. Az Apponyi-ucca felől az épület fala ugyancsak szálfákéi van megtámasztva, amelyekből két darabol már elloptak és csak az enyhe időjárásnak köszönhető, hogy a mai tüzifa-drágaságban a többit is ei nem vitték s ez a bus, rokkant, őreg fal mankó hiányában össze nem rogyott. A város az épületre egy krajcárt sem költ — egész helyesen, minthogy úgyis hiábavaló volna s minthogy úgyis helyébe kerül majdan (vájjon mikor ?) az uj postapalotta. A teljesen elkorhadt és szitaszerü zsindelytetőzet csendes megadással ereszti át a vizet, amely, lefolyva, napról-napra őrli és korlasztja az épület anyagát is. Esős időben a bentlakók nem győznek elég edényt, lavórt és vödröket felállítani a becsurgó viz felfogására. Szóval ez a városi épület hosszas végelgyengülése következtében immár a kikerülhetetlen elmúlásra van kárhoztatva. A hivatalok bánatos megilletődéssel, de a könyörtelen végzet akaratában való csendes megnyugvással fogják otthagyni a hüs odúkat s ha az egyetlen ottlakó csalód is elhelyezést talál, az épületet lebontják. Most jön azonban a romantikus epilóg. A telket üresen nem hagyhatják, azt legalább is körül kellene keríteni, a kerítés azonban méregdrága, ugy hát a mérnöki hivatal tudomásunk szerint az épülettest lebontásával a csupasz falakat meghagyja, az ablakok helyét betéglázza és akkor a város kellős közepén Csonkamagyarország tizedik városának szembeszökő reprezentánsa képen búsan düledező csupasz falak fognak állani, hacsak az üzleti konkurrencia időnkint szép szines plakátokkal be nem ragasztatja. Minden csabai ember előtt nyilvánvaló kell hogy legyen, hogy ezt a szégyenletes állapotot tűrni nem lehet, annál is inkább, mert hiszen rajta segíteni nem kerülne Csabának egy fillérjébe sem, csupán egy kis megmozdulásába, energikus és egységes fellépésébe. Erre a telekre kerül az uj postapalota, amelynek tervei valamelyik asztal fiókjában már készen várják a megvalósítást: álljon sarkára a város, a városnak egész társadalma, érdekfőispánjának és minden hathatós tényezőnek támogatásával szorgalmazzák és sürgessék a postaépület mielőbbi felépítését. Ennek az akciónak kell, hogy eredménye legyen, hiszen a posta jelenlegi elhelyezése a zavartalan lebonyolítást alig, hogy biztosítani tudja, viszont minden szükséges fejlődésnek a hely szűkös volta kerékkötője. Reméljük, hogy a helyzet tárgyilagos ismertetése megszívlelésre késztet és a legközelebbi városi közgyűlés már foglalkozik ezzel a kérdéssel, amelyet könnyelműség és mulasztás volt eddig is elhanyagolni. képviseletek, képviselőtestülete és a polgármester vezetésével a megye agilis és de

rék Befejezlek az Ulain-ügi] viláját TJ nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, dec. 2. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 óra után nyitotta meg Pesthy Pál alelnök. Az indítvány és interpellációs könyv felolvasása utón Ulain mentelmi ügyének folytatólagos tárgyalására térnek át. Több szónok nincs feliratkozva. Elnök a vitát berekeszti. Ezután gr. Bethlen István emelkedik szólásra. A vita rendjén felmerült kérdésekre — mondotta Bethlen — nem kívánok válaszolni, csak azért szólalok fel, mert pár szavam van a javaslathoz, amelyet Kaas Albert bárp btt, a ojentejmi bizottság javaslatára vonatkozólag. Azt indítványozza ugyanis, hogy a mentelmi bizottság javaslatából hagyassék ki ez a rész „hasonló körülmények és a nemzetgyűlés szünetelése esetén az arra hivatott szervek kötelesek a nemzetgyűlést azonnal összehívni" a magam részéről hozzájáiulok az indítványhoz, mert meggyőződésem az, hogy nem adhatunk ilyen utasítást azoknak a szerveknek, amelyek a nemzetgyűlés összehívására gondoltak. Előfordulhat, hogy a kormányzói kézirattal napolják el a Házat. A kormányzó jogkörét sértenénk meg, ka ilyen utasítást adnánk. A magam részéről hozzájárulok Kaas Albert báró indítványához és azt elfogadom. Ezután a belügyminiszter szólatt fel. Legutóbbi felszólalásomban arról beszéltem, hogy a letartóztatás tényéhez semmiféle törvény nem ír elő különös formalitást. Ebből a kijelentésemből arra következtettek a képviselő urak, hogy valakit le lehet tartóztatni anélkül, hogv az illetőnek tudomása volna róla. Én nem ezt mondottam, hanem csak annyit, hogy nem kell az illetőkkel közölni a letartóztatást expreseis verbis. Nehogy szavaimat félremagyarázzák, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy az illetőnek igenis tudomással kell birnia arról, hogy letartóztatják, csak külön formalitásokról nincs szó. Ezeket kívántam megjegyezni. Ezután Mikovényi Jenő előadó szólalt fel. Majd a zárszó jogán Eckhardt Tibor. Városi közgyűlés. Interpellációk. — A villanytelep működésének bírálata. — A Kossnth-tér rendezése. — Az állandó és központi választmány megalakítása. — Az Előre megkapta a pályát. A pénteki rendkívüli közgyűlést, melyen szép számmal jelentek "meg a tagok, délelőtt 9 órakor nyitotta meg dr. Berthóty István polgármester. Napirendi indityányt tesz és bejelenti, hogy József királyi herceg őfenségének 30. házassági évfordulója alkalmából nem mulaszthatja el a közgyűlés őt feliratilag üdvözölni. Az a megható ^szeretet, melyet Békéscsaba város szülötteivel szemban mindenkor érezett, közismert ebben a városban s az a lelkesedés, mely megjelenésekor mindig megnyilvánult magas személye iránt, ma is él mindannyiunkban. A képviselőtestületi közgyűlés egyhangúlag járult hozzá az indítványhoz s az üdvözlő felirat megszerkesztésére a polgármestert kérte fel. Ezután az elnök bejelentette, hogy két interpellációt jegyeztek be. Ennek alapján az első szónok Kraszkó Mihály volt, aki a villanytelep működését bírálta elég hosszadalmasan és nem nagyon tárgyilagosan. Többek között kifogásolta a villamosmü vezetését és irányítását. „Mi alapon intézkedik teljhatalmilag az a pár egyén az igazgatóságban. Tudott dolog, hogy tavasszal a telep előleget vett fel a fogyasztóktól — de a lakosság azért semmit sem kap!" Csalódás ért bennünket, — úgymond — mert nagy jövedelmet vártunk a villanyteleptől, olyant, amelyből beszerzéseket lehet tenni — de nem így történt. Az órával is baj van, azt Ígérték, hogy 6 év alatt az óra a fogyasztó tulajdonába megy át — miért szed ma is havonta 150 koronát a villanytelep. „Nem szabad a drágasággal percentuális emelést eszközölni" állapítja meg — ha magán kézben volna a villanytelep, ilyen dolgok nem fordulnának elő. Kéri a szabályrendelet megfelelő módosítását. Polgármester válaszában kiemeli, hogy nem látja tisztán azt, ami az interpelláció alapjául szolgál, bizonyára valami egyéni sérelemről van szó. A város villamosmüve felett a képviselőtestület rendelkezik, módjában van ennek a testületnek az igazgatóságot újra választani — gyanúsításnak helye nincs és nem lehet. Az óradijak megállapítását a szabályrendelet mondja ki. Az előleg kérdése nem olyan homályos, mint azt az interpelláló előadja. Tudott dolog, hogy a villanytelep az égés? háború alatt alacsony áramdíjakkal dolgozott, mely nem yolt elég az emelkedő üzemi költségek fedezésére. Ma 45 városban drágább és 15 városban olcsóbb a villany, mint nálunk, de ott is azért, mert vizierőt vesznek igénybe az áramszolgáltatásnál. A