Békésmegyei közlöny, 1923 (50. évfolyam) október-december • 80-104. szám

1923-11-25 / 94. szám

egyes SZÁM ARA. 200 KORONA Békéscsaba, 1923 november 25 Vasámao 50-ik évfolyam, 94-ik szám BEKESMEGYEI I0ZL0HY Előfizetési dijak : _ . , Telefonszám: 7. Helyben és vidékre postán küldva : negyedévre 5000 K, J^Oltfírtat ÍOD Sierkesífőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, n, Fct«kc Egy hónapra 1700 korona. — Példányonként 200 korona. ^ J izsef-tér 20. — NyUttér é« reklám szavanként 100 K A vármegye súlyos anyagi helyzete. A decemberi közgyűlés elé kerül a közúti pótköltségvetés és az 1924. évi háztartási költségvetés. 800—1000 per centes pót adó ? A vármegye decemberi közgyűlése olyannak Ígérkezik, mint egy valamikor jobb napokat látott familia családi tanácsa. A közgyűlésen előterjesztendő háztartási költségvetésben és az 1923—24. évi közúti költségvetésben kegyetlen valósággal fog kidomborodni a vármegye válságos anyagi helyzete, amely vagy a további lerongyolódáshoz és » leromláshoz vezet, vagy fokozottabb áldozatkészséget követel. Az adózási rendszerünkben olyan mostohán kezelt és a közjövedelmekben olyan szűkösen részesülő vármegye eljutott teljesítő képességének határához és a kiadások további megszorítása nemcsak a jövőben egyre súlyosbodó terheket és állandó zavarokat jelentene, de amellet a vármegye értékeinek megromlásával járna. Itt van mindenekelőtt a most sorra kerülő 1923—24. évi vármegyei közúti pótköltségvetés. Legutoljára a közúti költségvetési az 1922. évi szeptemberi közgyűlés állapította meg. A mintegy 300 millióban kontemplált költségvetést a miniszter bizonyos módosításokkal 167 millióban állapítva meg, jóváhagyta. Azóta azonban az értékekben óriási mérvű eltolódás állott be, hiszen már megírtuk, hogy például a szeghalmi híd. renoválása az eredetileg számított 20 millió helyett ma már több mint 300 millióba kerül. így tehát nem kelthet csodálkozást az sem, hogy a decemberi közgyűlésen beterjesztendő 1923—24. évi közúti költségvetés nem kevesebb, mint 1700 millió kiadási tételt mutat. Ezzel szemben bevételként mindössze a közúti adónak 50 százaléka marad. Nem marad tehát más hátra, mint a közmunka váltságot felemelni és a munkálatokat megszorítani, jótlehet az utóbbi nemcsak a terheknek a jövőben való fokozatos növekedését, de a közvagyonoknak, hidaknak, utaknak stb. teljes leromlását és elértéktelenedését jelenti. Hasonlóan szomorú képet nyújt a vármegye 1924. évi háztartási költségvetése, amely ugyancsak a decemberi közgyűlés elé kerül. A mult évi 30 millióval szemben itt a mai viszonyok szerint szűkösen 180—200 millió kiadás mutatkozik, amit a még mtndig folyamatban levő átértékeléssel és a folytonos ^drágulással nyugodtan lehet 300 millióra számítani. Hiszen, hogy csak egy pár adatot említsünk, a vármegyének csupán a portóköltsége mintegy 8 millió és telefondijat a legnagyobb takarékoskodás mellett is kifizet 3—4 milliót. Óriási mértékben emelkedett a nyomtatványköltség is. A költségvetésnek ilyen helyzete mellett 800—1000 percentes pótadóra kell számítani, amelynél megjegyzendő az, hogy a pótadó alapjául csupán a földadó egy része, a házadó és a társulati adó szolgál. A' földadóból nem a teljes ál— lami adó, hanem csupán a kataszteri jövedelem kétszerese, tehát az emelkedett terhek elsősorban a házadót és a társulati adót fizetőket fogják sújtani. Az 1924. évi köllségvetést illetőleg most folynak az előkészítő munkálatok. Dr. Daimel Sándor alispán, aki a legnagyobb gonddal és fejtöréssel küzd a vármegyei háztartás egyensúlyának érdekében, talán már a decemberi közgyűlésen előterjeszti ezt is. Minél később történik, annál kevésbé van kitéve a költségvetés annak, hogy számadatai csupán muzeális értékűek. Egyébként még a mult évi sincs jóváhagyva. Hisszük, hogy a decemberi közgyűlés segítségére siet a vármegye vezetőjének felelősségteljes és gondterhes munkájában. TI pártközi értekezlet lefolyása. 7J párlonkivüliek nem tépnek be a kormánypártba. A Szcitovszky Béla házelnöknél megtartott pártközi értekezlet lefolyásáról a lapokban megjelent különböző közleményekkel szemben a következőket mondották: Az értekezletnek nincs más célja, mint hogy a Ház munkarendjét megállapítsa és ezáltal lehetővé tegye a legfontosabb törvényjavaslatok sürgős letárgyalását. Heinrich rövid beszéde után a miniszterelnök nyilatkozott a legsürgősebb teendőkről. Megállapította, hogy az Ulain-ügy elintézése után véleménye szerint haladéktalanul le kell tárgyalni a földreformnovellát és az indemnitást. Hogy a pártok elhatározását az indemnitás zavartalan letárgyalásának biztosítása céljára megkönnyítse, közölte, hogy a javas —

: tarta!rr>»z -remmiféle ujabb részletet,famely az előző indemnitási javaslatban már benne nem volt. Kifejtette, hogy a kormánynak vannak bizonyos becsületbeli tartozásai, . amelyeknek letárgyalását szintén nagyon sürgősnek tartja, így a magántisztviselők jogviszonyait szabályozó törvényjavaslat és a hadirokkantakról szóló törvényjavaslat, A miniszterelnök Ígéretet tett, hogy az összes minisztereket figyelmeztetni fogja, hogy amint ő mondotta, szorgalmasan válaszoljanak az interpellációkra. A pártonkívüli parlamenti csoport legutóbbi értekezletén többen a pártonkívüli képviselők a miniszterelnök ismert felhívása alapján a kormányzópártba belépnek. Mint értesülünk, a legutóbbi értekezleten, amelyen a csoport megszüntetését elhatározták, élénken megvitatták ezt a kérdést is és az az elhatározás jött létre, hogy a pártonkívüli csoport volt tagjai közül egyelőre senki sem lép be az egységes pártba. Tendenciózus tjirek a külföldi kölcsönről. Sok szó esett politikai körökben arról, hogy külföldi kölcsönünkkel kapcsolatban felelőtlen egyének tendenciózus híreket terjesztenek, melyek a közvéleményt az ügy valódi állásáról megtévesztik s ugy tüntetik fel, mintha mi 600 millió kölcsönt kérnénk, de az anlant csak felét hajlandó megadni, ezt is azonban belföldi kölcsön felvételének sikerétől teszi függővé. Mindebből egyetlen szó sem igaz : még semmi konkrétum sincsen. A népszövetség itt járt kiküldöttei és a Londonba utazott magyar delegátusok most informálják Londonban a népszövetség pénzügyi tanácsát, ott kidolgozzák a kölcsönre vonatkozó javaslatot, de ezt csak decemberben terjesztik a népszövetség genfi ülése elé, mely akkor dönt ügyünkben, addig minden kombináció tendenciózus és részben tőzsdei manővert célzó híresztelés. közül azzal a gondolattal foglalkoztak, hogy Csaba város rendkívüli közgyűlése. Békéscsaba város képviselőtestülete nov. 30-án, pénteken délelőtt 9 órakor a városháza termében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata a következő : 1. A város jóváhagyott szervezési szabályrendeletének bemutatása. 2. Az állandó választmány megalakítása. 3. Központi választmány újjáalakítása. 4. Iskolaszéknél megüresedett két tagsági hely betöltése. 5. Dr. Machács Pál városi h. fogalmazó lemondása. 6. Kereskedelemügyi miniszteri rendelet a kéményseprési dijek megállapítása ügyében és a kéményseprő mesterek kérelme. 7. Alispáni rendelet a pénztári kezelés egyszerűsítése ügyében. 8! A városi atkalmazottak mellékfoglalkozásáról szóló bejelentések. 9. A városi közkórház 1924. évi költségelőirányzata. 10. A gyámpénztár 1922. évi számadása. 11. Az ág. hitv. ev. egyházi temető céljaira átengedett terület eladási feltételeinek megállapítása. 12. "A Tiszántúli Körzet Mezőgazd. Hitelszövetkezet üzletrész jegyzési felhívása. 13. Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal M. rt. területhasználati ügye. 14. A Rudolf-főgimn. kormányzó-bizottságának kérvénye városi segély emelése iránt. 15. Békéscsabai Ipartestület kérelme városi segélyének emelése iránt. 16. A debreceni Tisza István tudományegyetem segély iránti kérelme. 17. Előre Munkástestedző Egylet sportpálya iránti kérelme. 18. Városi ingatlanokból házhelyek eladása iránti kérelmek. 19. Délmagyarországi Baromfitenyésztők Egyesületének támogatása iránti kérelem. 20. A Deutsch—Karácsonyi-féle üzletbérszerződés. 21. Schanzer Imre bérelt telkének kibővítése iránti kérelem. 22. Lizsáky László adónyilvántartó nyugdíjazása. 23. Povázsay János adópénztárnok nyugdijának helyesbítése. 24. Városi esküdtek kérelme fizetésemelés iránt. 25. Polgári iskolai tanárok kérelme városi fizetéskiegészités folyósítása iránt. 26. A Komáromi-féle magánovoda segélyének emelése iránti kérelem. 27. Walthier Lujza polg. isk. tanárnő családi pótlék-ügye. 28. Singer Károly kérelme a ligeti pavillon átalakítása ügyében. 29. Vágó-cég iparvasutjának úthasználati szerződése. 30. Illetőségi ügyek. 31. Szabadságidő engedélyezése iránti kérelmek. 77 ntjifrai püspök meghall. Körmendről érkezett szűkszavú távirat hozza hírül, hogy gróf Batthány Vilmos nyitrai püspök, címzetes érsek az éjjel 2 órakor dr. BatlhányRasztmann László herceg körmendi kórházában elhunyt.