Békésmegyei közlöny, 1923 (50. évfolyam) október-december • 80-104. szám

1923-11-11 / 90. szám

2 BÉKÉSHEeVEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1923 november 11 Tanácsülés. Iparengedélyt kaptak: Fajó János cipész. Baráti Vince vendéglős, Csicseiy János ló­kereskedő, Grünbaum Fülöp, Gazda Márton zsibárus, Zsilák Mátyásné, Gyurkó Maria, Tokai Jánosné, Bólyik Mária, llhrin János, Móric János baromfi és tojás, Fáy P. A.-né zöldségkereskedő, Demir Ozmán gyümölcs­kereskedő, Berliner Dezső bőr- és cipészkel­lék kereskedő, özv. Virág Jánosné vegyes­kereskedő, Borsos Mihály szatócs, t Sipka Ru­do'f ékszerkereskedő, Schneider Ignác és Susánszki János zöldség- és gyümölcs keres­kedésre. Súlyosan megfogják adóztatni a beépitetien háztelkeket. A lakáskényszerépitkezési törvény kiegészí­téseként a népjóléti minisztériumban olyan rendeleten dolgoznak, melynek alapján a kor­mány hatalmas adókat vet ki minden üres, illetve beépitetien háztelekre, amelyek a vá­rosok, községek belterületein fekszenek. A rendelet lényegéről illetékes helyen a kö­vetkező felvilágosítást adták : Valóban készül rendelet a belterületeken levő és beépitetien házhelyek magas meg­adóztatására vonatkozólag. Ez a rendelet ié­nyegében egyik passzusa annak a törvény­tervezetnek, amelyet a népjóléti miniszter ké­szült parlament elé terjeszteni kényszerepitke­zési törvényjavaslatként. Gyors és sok épit.etésre van szükségünk. Ebből különösen az utóbbit nem tudja garan­tálni a kormánynak a magánosokkal megkö­tött egyezsége, amely azonban nem zárja ki azt, hogy a kormány más utón és más esz­közökkel meg ne valósithassa a szükséges tömeges építtetést. Ezért határozták el magu­kat az illetékes tényezők az épittetési moz­galom továbbterjesztésére, aminek egyik je­lensége lesz ez a csak most készülő ren­delet. . A rendelet lényegéről csak annyit közölhe­tünk mint motívumot a nyilvánossággal, hogy keoyszeriteni akarja ezzel a kormány a bel­területi telektulajdonosokat a telkeken való épittetésre. Újra megadóztatja, ez esetben igen jelentékenyen, a szóban levő belterületi tel­keket, amivel azok üresen tartása elveszti a spekulációs betektetések szempontjából való racionalitását, az ilyen célú tőkék ki fognak menekülni a ma adómentes, de értékeben felvert belterületek tulajdonjogából, viszont belterületi telkeket olyanok fognak vásárolni, akik valóban építkezni akarnak majd azokra. A rendelet ép a lakásínség sürgős megszün­tetése érdekében a legrövidebb időn belül megjelenik es azonnal hatályba lép. Az adó kivetest pedig ez évre visszamenőleg állapítja meg benne a kormány. Jiét város. Nem Dickens regényéről lesz szó, nem Pá­rizsról, Londonroi lógunk elmelkedni, amelyek úgyis messze ködben, elerhetetlenül fekszenek, hanem megmaradva sajat poitankon, Szeged és Békéscsaba kuliurájaról mondunk egy par szót. E sorok irója zenét óhajtván hallani, töb­bedmagával atrándult a másik alföldi városba, melynek löteren ama bizonyos piros papnkat ménk s talált egyet-mást, miről meglehet em­lékezni. Az épületek legtöbbje ott is rene­szánsz palota, vagy máslajta majmolás, egyéni karakter nincs. Van ugyan egy par ház, me­lyeknek lehetetlen szecessziós keramias dísze magyar stiltörekvést sejtet. A Lechner alial átépített baiokkos váioshaza, az alsó részé­ben sajnos Richter kőépitöszekreny-szerü zsidó templom, az uj nemet stílusban épült mozi, 1—2 jó modern ház a Tiszaparlon a Széchenyi­ter szép parkja s öreg fái — egy pár lövárosi nívójú üzlet mindaz, aminek örülhet a szép­séget kereső haiandó lélek. A szép fekvésű, de kevésbé szivet vidámító közmüvelődés­háza belsejéről is jó lesz megemlékezni. Ké­pek sorakoznak itt, melyeknek legjobb lelt volna meg sem születni, vagy ha már létre­jöttek, mihamarébb elpusztulni. A méltán vi­lághírű magyar festészet értékeiből nem jutott ide úgyszólván semmi. Csók Isiván ugyan már rég túlhaladott, nagyméretű, borzalmas tárgyú és Munkácsy kis ligurális képe az egyetlen megnyugtató momentumok. Fiatal emberekkel voltak telve a termek — ilyen képekkel ugyan minő művészi ízlésre nevelik az ifjúságot ? De van valami, amiről őrömmel Írhatunk s ez Szeged zeneélete. Mert itt zeneakadémiai igazgató Kőnig Péter, itt karmester Fichtner s vezeti a filharmónia ügyeit ielkesedéssel dr. Kun ! Alkalmam volt hallani a filharmónia tagjaiból alakult vonósnégyest s a 60 tagu zenekar hangversenyét. Érre mór büszkék lehetnek a szegediek ! A belvárosi mozi 1100 ülőhelyet számláló pompás termét teljesen megtöltötte a közönség s kuituremberhez méltó módon hallgatta Beethowen, Weiner, Gold­mark müveit. A színházban Aida, Carmen, Büvösvadász stb. megy a műértők legnagyobb megelégedésére, igazgató-karmester ama bizo­nyos Andor Zsiga, ki pór év előtt Csabára folyamodott — de ugy látszik nem volt meg­felelő. Most térjünk vissza a mi városunkba ! Az Aurora zenekara kénytelen volt beszüntetni próbáit — általános részvétlenség miatt s a kör 1.000,000 koronás deficit elhárítása miatt kénytelen volt lemondani a Bohémélet elő­adását I Maholnap az úgynevezett müveit közönség nemtörődömsége miatt lehetetlen lesz minden komolyabb hangverseny. Mert ugyan minő népvándorlás indul meg a drá­gább helyekről a kakasülő felé ? Ép a tehe­tősebbek törik magukat az oicsóbb helyekért, azok, kiknek vagyoni viszonyaik miatt a kul­turkötélességök volna a drágább helyeken megmaradni s ezáltal az Aurora hangver­senyek régi színvonalának megmaradását le­hetővé tenni. Bizonyos kultursmokkság világhírű neveket akar, de a magas helyárak miatt méltatlan­kodva baljóslalu károgássai a kakasülőre száll. Hát itt járt valamikor Bartók Béla, itt énekelt Medek Anna, itt szavalta verseit Kosztolányi Dezső — hol leszünk maholnap mindettől, ha ez igy megyen tovább ? I Azért Ii békéscsabai kulturemberek, barátai a magasabbrendü életnek, tartsatok ki az Auróra-kör mellett, zegzugos a fejlődés vonala de lehetetlen, hogy önzetlen munka, neme­seb akarat végül is ne győzzön I (. . . y). Janulságos mozifilmek bemutatása a gazdaközönség számára. A mezőgazdasági kultura fejlődésének szem­léltető képekben vnló bemutatására Német­ország a legbelterjesebben kezelt irbachi és schlenstadti növénynemesitő gazdaságairól mozifilmet készíttetett s ezen mozifilmek ha­zánkba is eljutván, most egymásután járják be az ország nagyobb mezőgazdasagi góc­pontjait, hol azok a gazdaközönség legna­gyobb érdeklődését keltették fel. Legutóbb Debrecenben és Nyíregyházán voltak a filmek előadva, általános nagy ér­deklődés mellett. A tiszántúli mezőgazdasági kamara a német filmek bemutatásáról ugy nyilatkozott, hogy azok pompásak és gya­korlatias hasznuk igen nagy és hogy bemu­tatásuké gazdákra igen kiváló hatást gyakorolt. Mint értesülünk, a Békésváimegyei Gazda­sági Egyesületnek a Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezetével karöltve sikerült megszereznie e iilmeket s azok még e hó folyamán Békés­csabán is bemulatásra kerülnek, mely alka­lommal a tilmet szakszerű előadás kiséri. Örömmel üdvözöljük a Gazdasági Egyesü­let es a Kisgazdák Szövetkezetének a több­termelés fokozása és a mezőgazdasági kultura fejlesztése érdekében indított akcióját s mór előre felhivjuk arra a gazdatársadalom és az érdeklődők figyelmét. Jiirek. — Mozgalmasnak ígérkezik a vármegye decemberi közgyűlése. A vármegye legkö­zelebbi rendes közgyűlése december 15-én lesz, amely mozgalmasnak ígérkezik, mint­hogy 1 vármegyei aljégyzői és 1 árvaszéki ülnöki állás, 5 közigazgatási bizottsági tagság kerül betöltésre. A másik árvaszéki ülnöki állásra a belügyminiszter Kubácsy Ernő, be­regvármegyei menekült árvaszéki elnököt ren­delte ki. Ez ellen, mint már emiitettük, az alispán felirt a miniszterhez, egyrészt mert erre az állásra több megfelelő szakerő van a vármegye tisztviselői karában, másrészt, mert a kirendelt tisztviselő elhelyezése a lakásín­ség következtében lehetetlen. Ha a miniszté­riumban ezek a súlyos indokok méltánylásra találnak, ugy még egy árvaszéki ülnököt vá­laszt a közgyűlés. — Közgyűlés. A békéscsabai izr hitköz­ség elöljárósága ma vasárnap délelőtt 10 óra­kor, a hitközség tanácstermében dr. Tardos Dezső elnöklete alatt redes közgyűlést tart, melynek tárgyai: Az 1924. évi költségvetés. Esetleges indítványok. — Ormai János Amerikában lelkész. Or­mai János, aki a csabai kereskedő társada­lomnak volt kedvelt tagja s aki egyébként okleveles evangelikus lelkész, szüleinek meg­látogatására szeptember havában Amerikába ment. Az Óhazából érkezett lelkészt a ma­gyarság mindenütt megkülönböztetett szere­tettel fogadta s október 6.-án, az aradi vér­tanuk ünnepén Clevlandban az ottani ma­gyarság előtt mondott nagyhatású beszéde után kérve birták maradásra. Ormai Jánost, a Clevland mellett levő acroni evangelikus egyház hivta meg papjaként és most már csupán az amerikai egyházi fölöttes hatósá­gok jóváhagyásától függ, hogy Ormai János, mint acroni lelkész Amerikában telepedjen le. ahol egy uj egyházkerületnek megszerve­zése és az acronvidéki magyarság tömöríté­sének feladata vár rá. — Szakadás a Vendéglősök Ipartársula­tában. A Békésmegyei Vendéglősök Ipartár­sulata csütörtökön rendkívüli közgyűlést tar­tott, amelyen a testület kebelében egy idő óta duló nézeteltérések nyilt szakadásra ve­zettek. A régi vezetőség lemondott és uj tiszti­kar alakult Madarász György elnöklete alatt. Az egyesület menetével elégedetlenkedők hir szerint ki szándékoznak lépni és a Kereske­delmi Csarnok kebelében óhajtják (szakosz­tályukat megalakítani-, amelynek egyébként a legtöbben amúgy is tagjai. — Változások a megyebeli községek tiszt­viselőinek létszámapasztásában. A várme­gyének a tisztviselő-létszámapasztás ügyében felterjesztett javaslatára megérkezett a minisz­ter döntése. A központra vonatkozólag a ja­vaslatot helybenhagyja, ellenben Békésen az egy üres segédjegyzői álláson kivül még egy jegyzői állás, Szarvason, Békésszentandráson, Öcsödön, Szeghalmon 1—1 segédjegyzői állás megszüntetendő. Egyszersmind ertesiti a mi­niszter a vármegyét, hogy az orvosok száma nem csökkenthető. — A csabai közkórház költségvetése. A kórházi bizottság szombaton délelőtt tartotta üléséY"dr. Berthóty István polgármester elnök­lete alatt. A legfontosabb tárgy a kórház jövő évi költségvetésének összeállítása volt. 45000 ápolási napot véve számításba, a jövő évi költségvetést közel 400 millió koronában álla­pították meg, amelynek az összes dologi és személyi kiadásokat fedezni kell. Természe­tesen a mai ingadozó ,gazdasági viszonyok mellett minden költségvetés problematikus.

Next

/
Thumbnails
Contents