Békésmegyei közlöny, 1923 (50. évfolyam) október-december • 80-104. szám

1923-10-17 / 83. szám

2 BÉKÉSMEGYEI IvOZLONT Békéscsaba, 1923 október 17 csak olyan szimptomák, amelyek mindig és mindenütt jelentkeznek, ott ,ahol a valuta értéke csökkenőben van. A fajvédők egész mentalitása az, hogy keresztény gazdasági életet, keresztény ipart, kereskedelmet lehet teremteni és pedig az államnak lehet terem­teni törvényhozási uton, rendeleti uton, vagy rendőri eszközökkel. Már pedig szóló meg­győződése az. hogy keresztény ipar, keresztény kereske­delem, keresztény vállalkozás akkor lesz ebben az országban, nem ha az állam felülről próbálja ezt mes­terségesen megcsinálni, hanem akkor, ha alkalmasabb társadalom lesz, ha a társadalmi agitáció révén megpróbálnák organizálni azokat a keresztény erőket, ame­lyek segítségével egészséges ipart és keres­kedelmet keresztény alapon lehet teremteni. Ma az ő mostani agitációjukat másnak, mint porhintésnek a nemzet szemébe, meggyőző­dése szerint nem tekinthetjük. Ezután.foglalkozik a valorizáció kérdésével, amelyet nagyon óvatosan bór, de lehetőleg keresztül kelt vinni, amely azonban a korona romlását nem fogja megakadályozni. A korona romlása és annak gyógyszere. Mi a korona romlásának valódi oka ? A korona romlósónak oka, felfogásom szerint — mordja a miniszterelnök — az a körülmény, hogy el lettünk vonva az európai hitel vér­keringésétől és igénybevételétől. Orvosszere kettő lehet: a termelést kell fokoznunk és hitelhez kell juttatnunk az országot. A terme­lést kell fokoznunk, azonban ehhez is külföldi hitel szükséges, mert kül­földi hitel nélkül azokat az iparágakat felállítani és a meglevő gazdasági erőket hatékonyabbá tenni egyáltalán képtelenek volnánk. De ha a kormány és az állam hitelhez jut, abban az esetben a priváttőkék is a külföldről be fognak jönni és meg fogják termékenyíteni a magyar közgazdasági életet és a termelést. — Azért mentem külföldre, hogy leküzdjem azt az kadályt, amelyet a reparációs kérdés hitelképességünk elé állított és örömmel jelent­hetem, hogy azt hiszem, jó uton vagyunk. (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) Az a meg­győződésem, hogyha akár a bel-, akár a kül­politika terén nem fordulnak elő olyan inci­densek, mint amilyenekre beszédem bevezető részében utaltam, abban az esetben siker fogja működésűnket koronázni. (Lelkes éljenzés.) A kölcsön Ugye. Gömbös gazdasági képzettsége. Én a tavasz folyamán indítottam meg az akciót Akkor a reparációs bizottság határo­zatot hozott, amely azonban nem volt kielé­gíthető. A feltételek nem voltak megfelelők azért, mert az angol és amerikai pénzemberek ahhoz kötötték a kölcsön folyóvátételét, hogy abból reparáció ne fizettessék s hogy a pénz­ügyi rekonstrukció terve a népszövetség által dolgoztassék ki. Genfi tárgyalásaim rendjén sikerült ezt a két elvi akadályt az útból elhárítani. (Éljenzés.) Az összes számottevő faktorok meg­egyezést kötöttek oly irányban, hogy a repa­rációs bizottság december folyamán — meg­felelő rekonstrukciós tervet kapva — uj határo­zatot hozzon, amely a reparációt ebből a kölcsönből kikapcsolva, egyúttal ennek a köl­csönnek a tervét elfogadja és azután azt a kontrolt, &mely e kölcsön szempontjából el­odázható nem lesz. a reparációs bizottság a népszövetséggel együtt gyakorolja. Gömbös Gyula ennek a vármegyének egyik kerületében beszámolója alkalmával azt mondta, hogy: Mi az a 600 millió arany­korona ? Ezt a magyar nemzet a lajblizsebéből fogja kifizetni. Bocsánatot kérek, én igen nagyra becsülöm Gömbös Gyula képviselőtársam organizáló ké­pessségét, de, sajnos, ezután a kije­lentése után kétségbe kell vonnom a gazdasági gyakortatát és képzettségét. — Mi az a 60 millió aranykorona? Ez a mai értékben 2400 milliárd magyar koronát tesz ki, 220,000 vágón gabonát, azaz 22 millió métermázsa búzát, olyan mennyiséget, amely Magyarországon jó években sem terem meg, rossz esztendőben pedig két év alatt sem. Én nem hiszem, hogy Gömbös Gyula — akár­milyen organizáló képességgel bir — ezt a magyar lajblizsebéből ki tudja fizetni. — Azt kérdezték, hogy mire fogjuk hasz­nálni ezt a kölcsönt ? Megnyugtatom az összes ellenzéki pártokat, ez a kölcsön nem fog az én lajblizsebembe vándorolni, hanem tis^ín a magyar pénzügyi helyzet orvoslására -^g felhasználtatni. Nem azt a célt szolgálja, hogy a bankokat tömjük vele, mint azt előre ha­rangozták, hanem hogy azt a pénzügyi tervet, melyet együttesen fogunk kidolgozni a nép­szövetséggel támogassa. Ezután megcáfolta a miniszterelnök Eck­hardtnak azt a rágalmát, mintha belpolitikai feltételhez kötnék a kölcsön ügyét. Ilyen tár­gyalást soha nem folytatott. Pénzügyi kontroll lesz ugyan, de a trianoni béke értelmében kontroll alatt állunk jelenleg is. Végül kijelentette, hogy koalíciós kormány alakításáról sincs szó. A kormány nem áll­hat szóba a fajvédőkkel, de nem állhat szóba a balszélső pártokkal sem, mert hiszen eze­ket tőle egész világfelfogás választja el. Lényegileg azonban ma is koalícióban élünk. Hiszen a kormány mögött nemcsak az egy­ségespárt áll, amely a parlamentben abszolút majoritással bir. A kormány mögött áll a ke­resztény nemzeti egység pártja is és a kor­mány politikáját támogatja és helyesli a mér­sékelt liberális Heinrich-párt is., — Befejezem felszólalásom. Én ugy érzem, hogy a magyar közgazdasági és pénzügyi politika sorsdöntő fordulóponton áll. És ugy érzem, hogy közgazdasági helyzetünk helyreállításában közre kell, működnie kül- és belpolitikánknak egyaránt. Én látom tisztán a kibonyolódásnak az útját a magyar káoszból, amely immár négy ^ag öt éve fennáll. De ennek egy előfeltétele van és ez az, hogy őrizzék meg pártunknak, őrizzük meg ennek a nemzetnek egységét. Őrizzük a nemzet higgadt mérsékletét és önzetlen hazafiságát.' Szűnni nem akaró, hosszas taps és éljen­zés fogadta a miniszterelnök szavait. Bethlen láthatólag meghatva állott a zajos ováció kö­zepette, amely egyre megujuló erővel perce­kig tartott. Utána Vass József népjóléti miniszter szó­lalt fel, visszautasítva a fajvédők támadásait, majd Nagy Emil igazságügyminiszter tett tör­hetetlen hitvallást Betlen mellett. Vét hazája ellen — úgymond — aki Bethlent támadja. Az impozáns nagygyűlés után a miniszter­elnök a vármegyeházán soronkivül fogadta Békésmegye 32 tagu küldöttségét élén Brandt Vilmos dr. főispánnal és Csizmadia András nemzetgyűlési képviselővel. Délután 2 órakor bankett volt, amelyen szá­mos feiköszöntő hangzott el. Az üdvözlésekre a miniszterelnök beszédben válaszolt, melynek alapgondolata volt, hogy Ausztriától való el­válásunk óta ma már nem erős ellenzéki fér­fiakra, de céltudatos alkotó emberekre van szüksége az országnak. A miniszterelnök és kísérete a délutáni fél ötös személyvonattal utazott Budapestre. Gyöngyösi János dr. Gabonaárak a csabai piacon. A tartózkodó kereslet következtében a ga­bonaüzlet ismét tovább lanyhult. Különösen erős áresés érte a búzát és a tengerit, mely 2000 koronával lett olcsóbb. Buza 87000 Rozs 54000 Árpa 54000 Zab 54000 Morzs. tengeri 60000 Tengeri (uj, morzsoltj 52000 Napraforgó 75000 Lucerna 580000 Lóhere 470000 Tökmag 100000 77 vármegye őszi rendes közgyűlése. Hétfőn tartotta Békésvármegye törvényható­sági bizottsága dr. Brandt Vilmos főispán el' nöklete alatt őszi rendes közgyűlését, melyen talán a kellemetlen idő miatt is csak keve­sen jelentek meg. Az elnöklő főispán bejelenti, hogy dr. To­bák István orosházi ügyvédet tiszteletbeli vár­megyei főügyésszé, dr. Láng Jenő, dr. Bur­nász Ernő és dr. Nagy Sándor orvosokat tiszteletbeli járási orvosokká nevezte ki. Kovács István bizottsági tag az árvédelmi müvek és a belvizlevezető csatornák szomorú állapotát teszi szóvá, amely az őszi és tavaszi esőzések beálltával komoly veszedelemmel fenyegeti a termő területeket. Indítványára orvoslás végett felírnak a kormányhoz. Berthóty István polgármester a városok és községek válságos gazdasági helyzetét .ecse­teli. A földadó után szedhető pótadó kezelése sokkal többe kerül, mint a belőle húzott jö­vedelem, a kereseti adó jövedelem is jelen­téktelen, a társulati adó behajtása pedig még csak jövő zenéje. A községek és városok háztartási ügyeit, ha máskép nem, rendeletileg kellene sürgősen rendezni s ez irányban in­dítványt tesz. Kiss László szeghalmi főszolgabíró a járása területén levő Berettyó-híd ügyét viszi a köz­gyűlés elé. A hid életveszélyesen rossz, ugy hogy el kell zárni a közönség elől, holott Karcagra csak ezen az uton lehet a környék­beli községeknek közlekedni. Indítványára felír a törvényhatóság a kormányhoz, hogy állami támogatással tegyék lehetővé a hid sürgős átépítését. A külömböző köriratok letárgyalása után a vármegye pótköltségvetése került sorra s a felmerült 20 millió korona többköltséget a pót­adó kulcsának 58 százalékra való felemelé­sével fedezik. A terjedelmes tárgysorozat Jolyamán a bel­ügyminiszternek Gerendás elszakadására vo­natkozó leiratát tudomásul veszik az uj köz­ség képviselőtestületnek taglétszámát 24-ben állapítva meg. A tárgyalásra került többi csabai ügyet a közgyűlés jóváhagyta. Tőzsde. Budapest, okt. 16. Zürichben a mai tőzsdén Budapestet 0-0307Va-el jegyezték. — Helyszíni.szemle a csabai vámhivatal ügyében. Az a mozgalom, ^amelyet a csabai Kereskedelmi Csarnok Csillag Ignác társelnök­kel az élén egy csabai vámhivatal felállítása ügyében indilott, a mai napon döntő stádiu­mábajutott. Brandt Vilmos főispán hathatós intervenciója folytán a hatóságok és az érde­keltségek jelenlétében ma tartják meg a hely­színi szemlét, amelyen résztvesznek dr. Brandt Vilmos főispán, dr. Berthóty Isvtán polgár­mester, dr, Bognár miniszteri tanácsos, h. fő­vámigazgató, továbbá a szegedi postaigazga­tóság és az államvasutak üzletvezetőségének kiküldötte, valamint a Kereskedelmi Csarnok képviselete. A helyszíni szemle délelőtt lesz, mig délben a kiküldötteket a város közön­sége látja vendégül. — Ptasinszky Pepi, az Operaház prima­ballerinája búcsúzik Csabától. Ptasinszky Pepi, a csabaiaknak néhány vendégszereplése révén istenitett Pepije, aki tüneményes sikereit a nyáron Londonban aratta, nemsokára a budapesti Opera engedélyével hosszabb kül­földi túrára utazik. Mikor a csabai Aurora ezt megtudta, mindent elkövetett, hogy az ünnepelt művésznőt elutazása előtt vendég­szereplésre birja és Ptasinszkyt, akit nagyon kedves emlékek fűznek a csabai publikum­hoz, nem kellett sokáig kérni. Ebben a sze-

Next

/
Thumbnails
Contents