Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-04-01 / 27. szám

Békéscsaba, 1920 április 1 Csütörtök XI/'H. évfolyam 27 szám Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön Ss vasárnap reggel. Előfizetési árak: Egész évre — 64 IC Félévre 32 K Negyedévre — 16 K Egy hónapra— 6 K Mindennemű kéziratok Ferencz Józseí-tér 20. szám alá küldendők. POLITIKA! LAP Szerkesztőség s kiadó­hivatal : II. kerület, Ferencz J -tér (Búza­piac) 20. szám aiott. Megyei teleíon7 szám A hirdetési dijak hely­''"fl " H"" 1'"' kész­f fizetendők.— rovafían egy ~?dija . 3 K' Kézíratof a szerkesz­pség n<*ii ad vissza —­= Cenzúrat: C. Tu'icu , seful cenz. Végre eltűnt ez a szenvedést jelentő, szivünkbe poklos fájdalmat maró mon­dat, a lapunic fejéről s nzrv! cenzúrázza senki máá az írásainkat, mint a ma­gyar lelkiismeret. Hányszor jelent meg <t Békésmegyei Kóztöny öres hasábok­(cai- s hányszor kellett megalázkodnunk 2 gyűlölt hajcsárok előít. Hinyszer szorult a kezünk ökölbe s tehet; tlen dühünkben csak a fogainkat csikorgat­juk. De mégis megtettünk minden le­hetőt s nem volt olyan alkalom, me­lyet elmulasztottunk volna arra, hogy az oláhnak szemébe vágjuk, hogy nem szeretjük, de utáljuk őket s hogy vár­juk, nagyon, kimondhatatlanul várjuk a mieinket, S hétfőn délután aztán tényleg meg­érkezett „az első kakastollas járőr* s most újra magyarok lehetünk, szivünk/ lelkünk egész nagyságával. Fenséges, csodálatosan szent nap volt a bevo­nulás napja, mely mint egy fényes, lyndőldő égi kioszt fng ragyogni egész életünk felett intő j?iül: Quo vadis domine? Ez a nap eszünkbe fogja juttatni hibáinkat, bűneinket s iáért a napért fogunk vezekelni még hosszú időn keresztül. De fogadjuk meg térdenálló imádsággal, hogy soha tóbb á idegen horda nem fogja magyar főidre tenni a lábát s hogy soha többé nem leszen iiyen ünnepünk. S ha bárki is helyte'en lépés{ akarna tenni, intse ez a felejthetetlen nap: „Quo vadis ..." Es ezen a szent napoh mink is foga­dalmat teszünk 1 A másik oldalon van egy vers: Üzenet Erdélyből. Üzem.ek az erdélyi testvéreink s mink könnyes szemmel olvastuk e mélységes soro­kat .. . Millió meg millió magyar testvérünk nyög még az oláh járam alatt Mink szabadok vagyunk, de ők még üaött vadak. Tollam minden erejével, lelkünk, szivünk minden parányi érzésével, a magyar irredentizmust fogjuk szolgálni! Addig nem nyugodhatik egyikünk sem, mig csak egyetlen magyar embei is él idegen szolgaságban. Nem nyugodha­tunk, a falat nem eshetik jól, nem al­hatunk békességben, nem nevethetünk szívből, nem dalolhatunk, mig egyet­len egy magyar testvér oláh, szerb, vagy cseh rabszolgaságban sínylődik. Ezen a s"zrnt napon fogadjuk meg, hogy tollúnk lángszava nem fog más célt szolgálni, mint a magyar irreden­tizmust ! Nem lesz addig béke soha, mig ez a rongy neuillyi szerződés meg nem változik s ujat'nem csinálunk a a magunk erejével 1 Bocskay kalpagos magyar hadseregünk, magyar ideálok­ért, magyar érdekekért, magyar ve­zénylet alatt majd másik békét fog irni. Adja Isten, hogy ugy legyen. i i megérkezett a kormánybiztos. Jön a nemzetiségek miniszteri biztosa. — Zilahi Kiss Jenő ' I > kormánybiztos nyilatkozata a „Békésmegyei Közlöny" számára. Kedden délután érkézén meg Zilahi Kiss Jenő Békésvármegye kormáuybiztos főispánja, aki pár óráig itt tartózkodva fo gadta a városi tisztviselői kar tisztelgését Felkerestem a kormánybiztos urat s nem resteliem bevallani, bizony egy kicsit el fogódott voltam: vájjon Jjiilyen embert kaptunk ? Két esztendei tatárjárás után váj­jon kicsoda ez, aki legfőbb urnák, aki rendcsiiiáiónak, boldogság fa kasztónak hoz zánk jön ? Ezekkel a gondolatokkal eltelve lép tem a kormánybiztosunk elé Magas ter metü, imponáló fellépésű mintegy 35—36 éves férfi fogadott, aki a legnagyobb kész séggel válaszolt kérdéseimre Szerény maga személyétől minden dicsekvést elhárító, első percre megnyerő modorával a követ­kezőket mondotta a nyilvánosság számára : Mi a programmja ? — A programmomatrövinen elmond hatom : „l íem, nem, soha. *-2nnyi sz egész és ebben minden benne van, Ismerős-e Békésmegyében ? — Elméletileg nem, azonban Békés megye is Magyarország, tehát otthon ér­zem magamat". , j A választások megejtésére mik a kor mány tervei? Kik a jeltek? — Erre nézve, nem mondhatok va« lami sokat Jelöltek még níccsenek s egyik párt sem akar az esetleges helyi érdekű jelöléseknek elébe vágni. A választásokat május végén, esetleg csak juniusban fog juk megtarthatni A nemzetiségekkel szemben mi 4 a kor» mánybiztos ur terve? — E^zel a kérdéssel pár. nap tnulva bővebben foglalkozhatnak majd, mert megérkezik Liptay Lajos evangélikus fő' esperes nemzetiségi miniszteri biztos, aki a kérdés tekintetében ismertetni fogja á kormány álláspontját s aki rendkívüli fon­tos missziót teljesít. Mint érdekességei megemlítem, hogy Liptay Lajos Jöesperes egyike volt a legszélsőbb éé a legtevéke­nyebb pánszlúvistáknak s tessék őt máma meghallgatni! A nemzetiségek sokat, na­gyon sokat tanultak! Szabadna még a kormány szociális programmjáról kérdezni ? — Békésmegye lakosságát különösen az agrárszocializmus terén alkotandó re­formok érdeklik. E téren nagyszabású ter» vei vannak a kormánynak. Minden becsü­letes, dolgozni kívánó magyar ember hozzá fog jutni földhöz, akiket még ezenkívül a kormány a lehető legmesszebb menő anyagi e«közöHíe! is támogat Minálunk nagy a riadalom pénzie> bélyegzési rendeletnek az a része miatt, meiyszerint a román lebélyegzésü pénzt nem fogják elfogadni Lesz-e erre vonat­kozólag valami intézkedés ? - — Föltétlenül. A legrövidebb időn belül megfog a rendelet jelenni, mely sza­bályozza e kérdést Miután még külön kiemelte a kormány­biztos a városi tisztviselőt kar példás ma­gatartását a végtelenül súlyos megszállás alatt elbucsuzatt s kocsin Qyulára a megye székhelyére hajtatott Ruhát és kenyeret a magyar katonáknak. Gyönyörű mozgalom indult meg városunkban a magyar nemzeti had­sereg megvendégelése és felruházása érdekében. Reméljük, hogy• azzal a nagy lelkesedéssel fog mindenki ada­kozni, amivel a megszabadító testvé­reinket fogadtuk. Városunk talán leg­kevesebbet szenvedett ugy a vörös hecc t mint a móc zsarnokság alatt. Tehát mnél is inkább mutassuk meg, fiogy azt a nagyszerű és fontos célt, ami­nek érdekében a gyűjtés megindul, tehetségünkhöz és lelkesedésünkhöz mérten fogjuk befejezni. A nemzeti katonákat megvendégelni és felruházni magyar és hires vendégszeretetünk leg­szebb kötelessége lesz. A* adományokat lapunk utján is eljuttathatjuk a polgármesteri hivatal­hoz. Eddig a következők adakoztak : Zeisler Lipót 5000 K, Litinger István 100 K, Farkas Antal 1000 K, Orün­wald Darid 100 K, Grünwald Kál­mán 500 korona. Felszabadulásunk megünneplése. Március 31 ére tervezett örömünnep megtartását elhalasztották a jövő hét kedd. jéig, mikor is már az összes Csabán le­e:.dő parancsnokságok és csapatok ideér keznek. A részletes programmot még nem állapították meg, azonban annyit már tu­dunk, hogy jó idő esetén a Főtéren tá­bori hálaadó istentisztelet lesz, az ünnop­ségen a környékbeli főúri családok is résztvesznek, a gazdaifjuság bandériumot vezet s a „Békéscsabai gyalogezred" szá • mára több gyönyörű, diszes zászlót fognak átadni. A zászlófc közzül, melyeket még az oláh megszállás alatt varrtak, a legizlése­setfbek: a városnak adandó nemzetiszínű zászló, melyet a város rtiagyar asszonyai készítettek; egy fehér selyemzászló, mely­nek egyik oldalára Magyarország patronu* sát Szűz Máriát a másik oldalára pedig a varos címerét festették az egészet pedig háromszögalaku piros fehér zöld szinek fog lalják össze — ezt a zászlót Fábry Magda fogja átnyújtani; Kovácsik Mica a felsőbb léányiskola zászlóját adja át a háziezre­dünkiek. E Zászló sötétzöld selyemből ké­szült, gondos tanulmányok után egy cso­* dás szép Rákóczi korabeli zászló stílében

Next

/
Thumbnails
Contents