Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-03-07 / 20. szám

Békéscsaba 1920. március 7 BÉKÉSltEGYEI KÖZLÖNY 5 KRÓNIKA flki irta ezt' a hires nótát, fiogy: Söprik a pápai utcát, az bizonyára még nem látta, hogy itt miként söprik Békéscsabán az utcákat. Mert ha látta volna azt, bogy e szépséges tavaszt .. miként teszik keserűvé nékünk, s mily piszkos, poros a mi éltünk, igy irta volna meg e verset: „Söprik a csabai utcát. Ott láthatni még csak csudát I fiem locsolják soha — csak ugy söprik I ..fiogy a tüdőket majd kiköpik . . Sőt még ehhez azt irta volna, hogy nincsen aki szólna az ilyen dologért. Mért?? Hát mert igy van ez 100 éve és számtalan polgár ére mégis ennek dacára hosszú kort, ámbár ő is szivta a csabai port. Tehát ha jó volt annak, aki megholt, jó lesz az élőknek is ! * £ versem is szorosan a fönti vershez tartozik, melyben . íelkem kiönti bánatát az utcasöprés felett ezennel megírom, mint lehet a városnak is meg nekünk is ebből hasznot nyerni, hogy seperni nem is kellene tán!? ÍJ. i. az utcán / annyi ember jár, hogy már járni sem lehet többé. Tehát porszívó géppé kell átalakítani minden embert, mert igy söprés sem volna íehát nem poroznának, hanem szivna mindenki csak egyszer és egyforma sort, ugy körülbelül nem többet, mint 6 liter port. < Ezzeta módszerrel a város is, meg mink is jól járnánk, mert kevesebbet szivnánk «s elvégeznénk egyszersmiridenkorra és nem volna senkinek sem gondja, a napi 5 liter porra . . . „Álljunk meg egy szóra ! !" Kiáltom én is megijedt, halvány orcával, mert az a báadvány, mely fürdő építésre az engedélyt kéri,, nem sürgős I Jól meg kell nézni! mélyen tisztelt Tanács! ís ugy-e nem haragszanak ha e tanács elhagyja keblemet, azonban engemet a tokérdeke vezérel. És nem akarom magamat feltolni, de meg kell elébb azt is fontolni önöknek, hogy egyáltalán kell-e fürdő ide, mert a városunknak vize, csak kevés van fürdőre vagy másra, az pedig szükséges — a locsolásra! És ha vkell, hát milyen legyen, mert, hogy a méreg egyen egy más falubelit, — üogy nálunk szebb fürdő van, mint náluk az sem lehet. „Rlljunk meg egy szóra!!" Ez bizony nem sürgős, elvégre a fürdős várhat még pár évig. Fő a közérdek! ózonban én a fürdő építéshez nem értek, 4$ igy nem is tudom,hogy minek beszélek. ZM ZB. IV. Károly lemondásának ügye a nemzetgyűlésen. A kisgazdapárt lemondottnak tekinti IV. Károlyt. — Kovács J. István dr. különvéleményt terjeszt a nemzetgyűlés elé. — A magyar nép összeségének akarata szellemében cselekszik igy. A keresztény blok két pácíja paktumot kötött annakidején, mint azt a Békésmegyei Közlöny megírta, hogy az alkotmány jogi javaslatban mellőzni fogja a legitimitás kérdését s csak a békekötés után dönt arra nézve: Magyarország királya-e még min dig IV Károly, vagv pedig az emlékezetes erkertsaui levele alapján lemoydottnak kell e őt tekinteni ? A két párt megegyezett hogy a javaslat bevezető részében csak ténymeg állapításokat vesznek fel s minden jogi mi­nősítéstől tartózkodni fognak. A közjogi bizottság ülésén beható vita folyt a tör­vényjavaslatnak erről a részéről. Kovács J. István dr. az agrárpárt álláspontját kép viselve azt fejtegette, hogy a javaslatnak ez a szövege: „A királyi hatalom gyakor­lása szünetel" nem ténymegállapítás, ha nem jogi minősítés és igy a paktum meg kerülésével a Habsburgok tiónigéhyének a becsempészését jelenti. A maga részéről ezt a szöveget ajánlotta: „IV. Károly 1918 no­vember 13 óta minden részvételről az állam ügyek vitelében lemondott és azóta is az országtól távol van u, Ezzel a szövegezés sel csak a tényt akarta megállapítani Vele szemben Rzssay Károly dr. államtitkár ezt a szöveget ajánlotta: „A királyi hatalom gyakorlása szünetl és nem gyakoroltatik u A közjogi bizottság egy szótöbbséggel a • Rassay által ajánlott szöveget fogadta el, j mire Kovács J. István dr, kisebbségi véle­| ményt je'entett be A kisgazdapárt képviselő tagjai ezután foglalkoztak a legitimitás kérdésével és egyhangúlag magukévá tették Kovícs 'J. István kisebbségi véleményét. A fontos ha­tározatról az alábbi \ hivatalos közlést adta ki az agrárpárt i „Az országos kisgazda- és földmives párt ma este értekezletet tartott, melyen egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy ÍCo vács J István dr előterjessze a közjogi bizottságban egy szavazattal kisebbségben maradt, különvéleményét a nemzetgyűlés holnapi ülésén Az országos kisgazda- és földmives» párt becsülettel állja azt a pártközi meg egyezést hogy a legitimitás kérdése az alkotmányossághelyreállitásáról és az állam fői hatalom ideiglenes rendezéséről szóló törvény hagyassék ki. A bevezető részben, csupán azok a tények állapitassanak meg, amelyekből folyó jogi következmények megállapítását a pártközi egyezség a_ béke utáni időre tartja fenn magának. Éppen e megállapodás alapján netn fogadhatja el a törvényjavaslat ama szövegezését, amely a királyi hatalomnak 1918 november 13 ától való nem gyakorlásáról beszél, mivel ez a szövegezés túllépi a ténybeli megitta pitás határait és a jogi minőiités terére tép". Mi lesz a különvélemény sorsa ? A kereszténypárt képviselői szintén értekezletet tartottak a legitimitás vkérdésé ben s abban állapodtak meg, hogy a Ras­say féle szövetséghez ragaszkodnak Bizo oyosra vehető, hogy a párton kívüliek és a nemzeti demokraták a kereszténypárt álláspontját fogadják el. A kereszténypárt­ban azonban több képviselő Kovács J. István véleményéhez csatlakozott, sőt ivet irtak alá, melyen kötelezték magukat, hogy szavazás esetén a különvélemény mellett foglalnak állást. Ma még nem lehet tudni, hogy melyik részen lesz a többség, de mindenesetre olyan érdekes szavazásnak lesz színhelye a nemzetgyűlés, amilyen még nem zajlott le a parlament épületé ben Lehetséges az is, hogy időközben ujabb formulában egyeznek meg és nem kerül sor a szavazásra. Az agrárpártnak az a véleménye, hogy ebben az esetben is diadalra viszi a felfogását és' útját fogja állani a hasonló kétes értelmű becsempé szésnek. Az antant intézkedése folytán a román parancsnoksággal egyetértőleg két misszió ment a kiürítendő terüle­tek ellenőrzése céljából a Tiszántúlra. Az egyik misszió Forter angol őrnagy > a másik pedig Berihon francia ezredes vezetése alatt angol, olasz, román, francia és egy-egy magyar tisztből álló misszió már meg is kezdte a működését. Tfócfmezővásárfjeltf, Szentes és Szarvas átadása a magifar csapatoknak. (MTI. jelenti.) Március 2-án kez­dődött a tiszántúli területnek a Körös torkolatától délre eső részének a ki­ürítése. 2-án reggel 9 órakor az an­tant misszióiával együtt bevonultak csapataink Hódmezővásárhelyre és fel­váltották a román csapatokat. Ugyan­csak 2 án délután 1 órakor kompon átkeilünk a Tiszán és bevonultunk Mindszentre. 3-án déleőtt 9 óra­kor Szentesre vonultunk be. Cegléden és Szolnokon átküldött csapataink e hó 4-én érkeztek Szarvasra, Mező­túrra és Kisújszállásra. Az ezektől keletre eső területek további megszállása, csak e hó 9-ike táján fog megtörténhetni. Mindenhol a legnagyobb rendben történt meg a felváltás és csapatainkat mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadtál^'. HIR£K. Végre egy jó. egy életre való ötletet látunk, a mellyel tényleg és radikálisan fognak se­gíteni a tisztviselők már már elviselhetetlen nyomorukon Ma a legkeservesebb probléma egy hivatalnok család háztartása részére : a hus, meg a zsir beszerzése. Ez a leg­nehezebben megoldható kérdés. A disznó ma olyan drága, hogy szinte megfizethe­tetlen sőt még mindig áremelkedést vár­hatunk, Most a?tán arról értesülünk, hogy igen ötletes moíbn oldották meg e kér­dést a tisztviselők és pedig ugy, hogy egy „•alkalmi konzorciumot u alakítanak és ahány sertést jegyez valaki, annyiszor 200 koronás havi részletet fizet a szövetkezet pénztárába: Körülbelül decemberre hizlalják meg az előjegyzett sertéseket és igy mintegy 2000 koronáért kész hízott disznót kap a részt­vevő... Ügyes és okos terv ez, amelynél job­bat célszerűbbet, a mai viszonyok között nem lehet találni Minden tisztviselő s szel ­lemi, szóval fixfizetéses családnak fel* hívjuk a figyelmét erre a dologra s ha valaki érdeklődni óhajt, vagy bővebb fel­világosítást akar, az forduljon Tun Lajos a Békéscsaba városi Takarékpénztár fő­könyvelőjéhez, aki minden e kérdésben felvilágosítást ad. — Ügyeletes gyógyszertár. E héten vasárnap déltől— vasárnap dé­lig a Radó és Badics-féle patikák tar­tanak szolgálatot. — Tanácsülés Az 1920 március hó 5 én tártott tanácsülésen á következő ügye­ket tárgyalták: fparigazolványt nyertek ha­tan. A község kötelékébe felvétettek hárman. A városi kölcsön kamatairól lemondottak Czeisler Lipót, Reisz Gyula és Kun József. A békési szeszgyár r. t. részvényjegyzésé­hez a városi tanács 10 részvényjegyzéséve! járul hozzá. A városi tanács'a városi vigadó nagyterme átengedési diját 200 koronában állapította meg estélyenként. Vályogvere­tési dijakat 20 kor. 1000 ként. Épitési és telekeldarabolási engedélyt nyertek ketten.

Next

/
Thumbnails
Contents