Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-03-07 / 20. szám

BftKftSMEQYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1620 március 7 A delegáció pénzügyi expozéja. HegedOs Lóránt nyilatkozata Az első rész Popovics volt pénzügyi miniszter müve, amely megállapítja, hogy mi az összes kötelezettségeinknek meg akarunk felelni, de nem vállalhatunk olyasmit, amit nincs módunkban becsület tel megadni. A második rész feltárja Magyarország pénzügyi helyzetét. Előadja, mibe kerü t nekünk a háború, a Károlyi uralom, abo sevizmus és Fe tárja azonfelül, hogy a jelenleg esedékes adósságunk 12 milliárd, tehát annyi, ameny. nyit a legjobb akarat mellett sem fizethet meg az ország. A harmadik részben áttér a delegáció arra, milyen az államadóság megosztása a békeszerződés szerint Kifejti, hogy a mi a hábóru előtti adóságunkat illeti, a békeszerződés, csak a jelzálogilag biztosított adósságok megterhelésénél igazságos Ezzel szemben ama adósságainkat, melyek az 18Q2»es és 1902-es konverziók folytán egységes adósságá változtak, meg kell osz tani a Magyarország' felosztásából származó összes államok között A megosztásnál figyelembe kell venni elsősorban azt, hogy minden állani viselje azokat a terheket, melyek a területen lévő beruházáspk/alapján megilletik -- másod' szor osztassák fel ez az adósság ,az illető államok teherviselése képessége szerint Miután a békeszerződés a teherviselési ké pesség megosztását a jóvátételi bizottságra bizza, azt javasolja, ne csak az adók szempontjából, hanem a terület és népess ;g arányában történjék az államadósság fel osztása. A háborús adósságnál a békeszerződés csak a magyar polgárok hadikölcsöné nek megtérítésére kötelezi az államat. Mint hogy ép a perifériákon költötték ejr a hadi kölcsönöket méltányos, hogy ezek terhe a különböző államok között felosztassák. A békeszerződés szerint a függőadó ságokat csak a kis Magyarországnak kell fizetnie. Ezeket, melyek csak a technikai akadályok miatt nem változtak hadikőlcsö nőkké, mi egyedül nem bírjuk fizetni. Ezekután tiltakozunk«az ellen, hogy a külföldi adóságokat csak a megmaradt Magyarország fizesse. Az Osztrák Magyar Bankot illetőleg ugyanazon kifogásókat tesszük, mint az osztrákok. Különösen kiemeljük annak a pontnak igazságtalan voltát, mely szerint a külföldön levő bankjegyekért (kb. 6 mii liárd) csak minket és Ausztriát! tesz felelőssé az entente. Követeljük, 'hogy ezen bankjegyeket az összes államok váltsák be, annál is inkább, mert Csehország a közelmúltban nagymennyiségű bankjegyet vitt külföldre bevásárlás céljából, ezenfelül a lengyelek is igénybe vették az OsztrákMagyar Bankot. A negyedik jegyzék az állam, vagyonáról szól. Különösen azt fejtegeti, hogy Magyarországnak joga van-e külföldön levő vágyott pl. követségi paloták, részesedni és a volt királyi ház ausztriai értékeiből és a közös intézmények vagyonából. Az ötödik jegyzék Magyarország összes kötelezettségére moratóriumot kér (Hege düs Lóránt ötlete). Azt fejtegeti, hogy Magyarország a háború, a bolsevizmus és a többféle invázió folytán nincs abban a helyzetben, hogy kötelezettségének már most eleget tegyen. Magának az antantnak, mint hitelezőnek is érdeke hogy Magyarország legalább 1926 végéig moratóriumot kapjon, melyet a jóvátételi bizottság saját belátása szerint meghosszabbíthat. Természetes, hogy ezidő alatt a békeszerződés ominózus valuta rendezései is hatályon kivül maradnak. Végre a hatodik jegyzék a volt közös tisztviselők fizetés ügyi rendezését kéri Békéscsabán, II., Orosházi utca 47. sz. a. ház eladó Érteke ni lehet Békéscsabán, Iií., Vasvári utca 12. sz, alatt A Habsburgok száműzetése a magyar irónról. A magyar békeanyag a legfőbb tanács előtt. — Apponyi Londonba utazott Magyar delegátus a szövetségesek nyugat-magyarországi vizsgáló-bizottságában. — Angol interpelláció hadifoglyaink érdekében. Egy zürichi távirat szerint svájci politikai körökben híre járt, hogy az ántánt ujabb kijelentésre készül, amelyhez Magyarország kivételével az utód államok is csatlakózni fognak. E kijelentés szerint a Habsburgok semmiesetre sem térhetnek vissza valamely európai trónra, főleg pedig a magyarra nem. A magyar békedelegáció nagy mun kája befejeződött. A bizonyító anyag érvei elől csak az tér ki, kiben nincsen hajlandóság arra, hogy ez igazság princípiumát a pillanatnyi személyes érdekek fölé helyezze. A magyar delegáció munkája nagy és alapos munka volt de csak az érvek összeszsdésére irányulhatott. A bizonyító anyag magától adódott s minden igazságtalansággal szemben ez a legfőbb ereje. A magyar békedelegáció mint neuillyi szikratáviret jelenti, még február 18 án át adta a pótjegyzékek beadására kitűzött határidő letelte előtt félórával a még hátralékos jegyzékeket Az átadást Praz novszky Iván és Csáky István gróf eszkö zölték, mig a jegyzékeket Henry ezredes vette át Az átadott jegyzékek a következők: 21. sz. jegyzék a népszövetségről (szerkesztette Magyari egyetemi tanár). 22 sz. a határokról (Teleki Pál gróf) 23 sz. nemzeti kisebbségekről (szer kesztették Apponyi Albert, Bethlen Ist ván. Teleki Pál grófok és Bánffy Zoltán báró). 24. sz. az állampolgárság rendezéséről (Bartha Richárd államtitkár). 25. sz a hadifoglyokról (Kirchner Sándor ezredes). 26. sz. a büntetőjogi záradékokról (Bartha államtitkár), s 27 sz. a magyar békefe.Itételeknek a magyar viszonyokra való alkalmazásáról, a hajózás szabadságáról a dunai kérdésről és a fiumei érdekeinkről (szer kesztették Lers Vilmos báró és Bartha Richárd államtitkárok). 28 sz. a műkincsekről (Gerevich Tibor múzeumigazgató). 29. sz. pénzügyi kérdésekről (He gedüs Lóránt) 30 sz. a katonai kérdésekről (Láng Boldizsár báró, ezredes). 31 sz. a haditengerészetről (Kőnek sorhajókapitány) 32. sz Magyarország vízrajzi egységéről (Teleky Pál gróf). 33 sz. Magyarország mezőgazdasági egységéről (SomssÍQh László gróf). 34 sz. Magyarország munkásviszonyairól (Lers Vilmos báró) 35 sz a légi közlekedésről (Lers Vilmos báró). 36 sz. hadifoglyaink hazaszállításának a sürgetése (Kirchner ezredes) 37. sz. javakról és jogokról, végül egy jegyzék, melyet Appo nyi Albert gróf Teleki Pál gróffal együtt szerkesztett és a népszavazást követeli A pótjegyzékek átadása előtti napokon bizony alig jutott a delegációnak egy kis pihenés Különösen a nyomdának és a francia, angol fordítóknak következett el az erőpróbájuk A delegáció mellé beosztott francia tisztek, akik már a német, az osz trák és a bolgár delegáció mellett is ellát ták ezt a szolgálatot, elismerő figyelemmel nézték ezt az erőfeszítést Az egyik tiszt nem állhatta szó nélkül és megjegyezte : < — Ilyen munkát még nem láttunk ! Tagadhatatlan, hogy eddig a magyar de legáció tett ránk a legjobb benyomást 1 A magyar békedelegáció egy része február 23 án este '7 óra 20 perckor uta zott el Párisból Budapest felé. A delegá ció távozó tagjait Praznovszky, a békedelegáció főtitkára kisérte ki a keleti pályaudvarra. Gerevich Tibor még Neuillyben maradt, A magyar békedelegáció a rendelkezésre álló rövid idő alatt hihetetlenül nagy munkát végzett és teljesen - előkészítette anyagát az antant tárgyalásaihoz. „Az Est" jelentése szerint Apponyi Albert .gróf Londonba utazott még pedig ugyanazzal a vonattal, melyen Millerand francia miniszterelnök s Scialoja olasz külügyminiszter is Londonba ment. A béketárgyalások székhelyének Londonba való áttételét általában a magyar békére nézve kedvezőnek tartják. A nagykövetek konferenciája, mint a párisi Havas jelentés közli, Magyarország kérésére megengedte, hogy a szövetségesek nyugatmagyarországi vizsgáló-bizottságokhoz egy magyar delegátus csatlakozhassék. Az angol parlamentben Williams munkáspárti képviselő interpellált a szibériai és turkesztáni hadifoglyokról és megkérdezte igaz e az a hir, hogy az ottani 450000 osztrák magyar hadifogolyból csak 230000 van életben Sir Greenwood a kormány nevében kijelentette, hogy a halálozás arányszáma rendkívüli nagy, de az angol kormány minden lehetőt megtesz a hadifoglyok súlyos helyzetének enyhítésére. Mi koravének. i Nagy idők igázták le az életű.iket S bú könnye fertőzte ifjú éveinket; Mi az öregeknek szép álom maradt A nyugalomnak szent éveire, Nekünk megutált keserű falat, Melynek taszító íze és szine, Nagy idők igázták le az életünket S bú könnye fertőzte ifjú éveinket. Ami eleinknek fesztelen kora volt, Min nem ejte foltot se gyászos bú, se gond Nekünk szomorú, rossz impressziók Leikünkön élő irtatlan gyoma. Tüzes vérünket falánkul szívók, Kiégetnénk, de megmarad nyoma, Ami eleinknek fesztelen kora volt, Min nem ejte foltot se gyászos bú, se gond Minden gondtól távol napról napra éltek, Az Idő nem kevert Őrömükbe mérget; Mi rút érdekek sarkpontján álltunk, S az Elet nekünk gyászos, sekély lett. Mi szomorkodtunk, mi nem danáztunk, Áhítozván egy jobb szebb éltet Ok akkor gondtalan napról napra éltek, Az Idő nem kevert örömükbe mérget. Nagy idők igázták le az életünket, Bú könnye fertőzte ifjú éveinket, Mi az öregeknek szép álom maradt A nyűgalomnak szent éveire, Nekünk megutált keserű falat, Amelynek taszító íze és szine . .. Nagy Idők igázták le az életünket, S bú könnye fertőzte ifjú éveinket! Patasovszkv Béla. BéKéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaság tulajdonát képező, az aradi vasútvonal mentéit 7 hoBd príma földje 2-J bolgárkertészetre kiadatik. Érdeklődők forduljanak a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Részviársasághoz