Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-02-29 / 18. szám

Békéscsaba 1920. február 29 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 Mezőgazdaságunk problémái. (A 13. számban megjelent közleményünk folytatása.) Az örök törvény, az életösztön folyomá anyaként küzd minden ember a létért, a küzdel műkben az egyedeknek egyesül a nemzetek viaskodása a reáözönlött bajok és veszedelmek ellen és minél nagyobb a veszély, annál inkább kell hogy kifejtse erejét az életösztön. Különösen oly nemzeteknél ahol a messzemenő mult folytonos megpróbáltatásait mutatja az életreva lóságnak. A történelem a megpróbáltatások töm kelegét produkálja a magyarság ezeréves múltjában amely megpróbáltatások nagyon fényesen bizonyították be, hogy életképes nemzet! Állotta a mohácsi vészt a török-tatár puszti tást, sőt fejős tehene volt félszázadon keresztül Ausztriának és mégis fejlődött, haladott előre mezőgazdasági kultúrájában, amelyben elért fejlődésével tudta megerősíteni államiságának pii léreit, amiket minden gáncs erőszak kizsákmá nyolá's mellőzés és elpusztitási kísérletezés ellensúlyozásával csak önmaga volt képes ledönteni és annyira pozdorjává törni, hogy az öszszes történelmi mult feljegyzett pusztításai meg sem közelitik, éppen a mezőgazdasági kultura ilyetén összeomlását; természetesen arányosítva a történelmi múltban a kultura fejlettségi fokait. Es mint fentebb emiitettük ebből a rémségesen szomorú összeomlásból amit legnagyobb per centben a saját számlánk teherlapjára írhatunk, ismét csak a saját erőnkből, igyekezetünkből leszünk kénytelenek feltápászkodni, legelső sor ban is, mint mindig, támaszkodva a gazdanép föld és munkaszeretetére hazafiasságára 1 En nek a földjét szerető és azt ősi rendelésként kenyértermésre munkáló gazdanépnek a józan sága és jövőbe látása inditja meg a folyamatát mindazon tennivalóknak, melyekkel megoldandók lesznek a nehéz problémák és megalapozandók azon ui pillérek amiken uj állami ala kulatunk felépülhet 1 Ennek sikere azonban csak egy esetben ígérkezik ha nem kisért felettünk az örök ma gyar átok, a széthúzás és egymás marása ! A gazdát segitetii kell ez alapvető munkában a gazdasági munkásnak teljes igyekezettel, igaz, őszinte akarattal 1 Itt csúcsosodik ki a problémák csimborasszója I Ha ezt megoldhatja a szétfor gácsolt állami alakulatba szorult szerencsétlen magyar nemzet, az esetben lehet reménysége, hogy elkerüli predestinált sorsát — a szétmál 2ást Es itt a lehetőség e motiválásánál tartsunk egy kis pihenőt és meditáljunk szerencsétlen önmagunk ásta sirunk fejfájánál. Agrárállamban a gazdanép feladatává tették az összeomlott romhalmaz eltakarítását és az alap újbóli lehelyezését, mely csak az esetben igér szilárdságot, ellentálló képességet ha a gaz dával versenyt igyekszik együtt munkálni meg értéssel és teljes ügyszeretettel, buzgalommal a gazdasági munkás. Ilyen együttmunkálás fejlesz tette versenyképes nivóra a régi szép Magyarországban a mezőgazdasági kulturát, melynek minél több oldalú fejlődése erősítette gyarapi íotta a gazdát, munkást egyformán és erősítette, szilárdította a pilléreket, miken az államháztar íás nyugodott. Vérzivatarok tombolása, seregek vonulása ezeknek ugy, mint a kenyérkereső nélkül maradt családoknak élelmezést, eltartása nem ingatta meg az államháztartást biztosan tartó alapot, mert megvolt az összhang a gazda ás a munkás között és szentesitette a cél az eszközöket, amelyekkel a földet védték és szeretetükkel óvták minden kül és belső veszedeiem ellen. Amikor pedig ez az összhang megszakadt, egymással szembeállították a gazdát és munkást, bekövetkezett az összeomlás. Eőidézték pedig ezt a szerencsétlenséget a munkások sajtójával, amely sajnos, mindig megvolt a munkások részére szervezetenként több alakú latban, nagy pártolásnak örvendve, de nem volt meg a gazdáknál csak nagyon kevés alakulatban és nagyon kevéske pártolással Medi íálásunk közben emlékezíünk csak vissza a Népszava" rémségesen lázitó és uszitó cikkeire, amelyek mind mind alapvető munkálatok vol tak a proletárdiktatúra előkészítésére, amely teljesen rombadöntötte virágzó mezőgazdasá gunkat és magát az országot is Mi természe tesebb tehát, mint ugyancsak a Népszavának most a munkásnéphez intézett szózata, melyben az együttmunkálkodásra buzdit és mintegy beismerésben a pusztulást okozó nagy bűnökben, megköveteli a szétforgácsolt alakulatban maradt munkásságtól az uj állam felépítésében való teljes készséget és a munkaadókkal össz hangban való együttmunkálást. De különösen hangsúlyozandó ezen követelő felhívás a mező gazdasági munkásoknál, akiknek azelőtti mun kakedve és vállalkozása a mohón felivott masz lag következtében egyszerre nullá alá sülyedt, ami nélkül pedig a jövő termelés biztosítása, megalapozása lehetetlen. Szeretnénk hinni, hogy a munkások eme szócsövének intő szózata és figyelmeztetése ko moly és a jövő felépítését a valóságnak meg felelő nézőpontból szemlélő meggyőződés dik tálja és diktatúra lesz a szó nemesebb értelmé ben, elérve a várt közhasznú eredményt hatványozott mértékben, mint ahogy uszításával, mérgezett betűivel a proletárdiktatúrát létre hozta. Magyarország elvesztett fürdői. Nem is olyan régen, fontos problémája volt a magyar jómódú polgárnak a nyaralás. Hóna pókkal a nyaralási szezon előtt megkezdődtek a kombinációk : — A Tátrába menjünk-e, vagy Palicsra? Talán jobb lenne Balatonfüred? Vagy esetleg Szliács ? Folyt a diszkusszió, minden fürdenek vol tak előnyei : a Tátra internacionális a magyar Svájc; Palicson előkelő bácskai vig élet folyik; Balatonfüred — a magyar tengerpart; Szliács nyugodt, csendes gyógyfürdő, fenyvesek között. Voltak persze hátrányaik is, ezek között mindegyik fürdőnél legelső a drágaság volt. Méregdrága volt a lakás, az étkezes lépten nyomon borravaló a kura költség is felért Montenegró külügyminiszterének 1 évi fizetésével. És sirt a polgár a fürdőzés drágasága miatt, de ment minden évben rendületlenül, mert ez már kötelező volt miként az adófizetés. Most már ennek is vége szakadt Magyarországot a békeszerződés megfosztja a leghíresebb és legzajosabb életű fürdőitől, a balatoni fürdők kivételével Nem hangosak a pesti szalonok arról, hogy milyen most a »téli élet a ma gas Tátrában!" Tátraszéplak,Tátralomnic Alsó tátrafüred Felsőtátrafüred és Csorbató immár a cseheké, a Csorbató neve „Crba" lett és cseh nevet kapott Pöstyén, a nagy világfürdő is Csehföldön van Bártfa. Stubnya fürdő Korit nyica, Trencsénteplic, Rózsahegy, Fenvőháza, Szilács, Vihnye és Szobránc kénesfürdője is Igen sok fürdőhely kerül a határok eltoló dása folytán Romániához A Félix és Püspök fürdő. Biharfüred Mehádia Herkules fürdő, Marillavölgy, Borszék Tusnád, Élőpatak, Parajd, Marosujvár, Sztana, Vízakna, Szováta, Bálványos füred, Málnás, Algyógy és Rahó Jugoszlávia a következő magyar nyaraló és fürdőhelyekkel gazdagodott: Palics, Lipik és Daruvár Az Adria partján levő egykori magyar fürdőhelyek sorsát, még nem döntötte el végleg a békekonferencia de Susak Cirkvenica és Por tore, amely Magyarországhoz tartozott - Hor vátországban maradt — szintén elvesztették a magyarok A sok magyar fürdőből még NémetAusztriának is jutott egy: Tarcsafürdő, Vasme gyében Alapjában véve sose tartozott Magyaror szághoz a bájos Abbázia, de mindig több volt benne a magyar vendég mint akármelyik ma gyar fürdőben. Most Olaszországba kell majd útlevél, ha vasárnaponként a pesti férjek leakar nak szakadni egy kicsit a Quittába, vagy az Angiolinába . . . Levetkezik a középosztály. Hogy az ország kifogyott mindenből, az egyes ember kezdi eladni mindenét Nyersanya gok, uj portékák hiánya megteremtette a kéz alatti csereberét. De ez volna még a kisebbik baj. A nagyobb, a legnagyobb, a példátlan aránytalanság, ami ma tisztességes kereset és tisztességes megélhetés közt van. A valóság, hogy akinek nincs rengeteg tartalékvagyona, vagy aki nem láncol nem „schiebol", hazárd játékban nem szerencsés, vagy nem ütötte meg a főnyereményt — ám azt hisszük, mostanában húzások sincsenek — képtelen a munkájából megélni. A középosztály, de különösen a latéi ner elem, csakhogy a maga és családja Mzikai létét tengethesse, kénytelen kedves holmijától megválni. Az ócskaruhán már tul vagyunk Azt nem vetjük le abból az egyszerű okból, mert nincs uj, amit fölvehetnénk és amig erkölcs, izlés és középeurópai klima egyformán tiltják a pőrén való járkálást, sok év előtti kopott rongyainkat hordjuk. (Egy-egy télikabát bélése ma sakktábla és térkép üditő keverékeként fest.) Az emberek eladják ékszereiket ezüst asztalneműjüket, könyveiket, képeiket, szőnyegeiket, függönyeiket, régi kedves emléktárgyaikat A magyar középosztály levetkezik, nap nap után fokozatosan válik meg azoktól a holmiktól, amelyek életét bizonyos kulturnivóra emelték. Eladjuk, elkótyavetyéljük mindazt, ami különbséget tett a mi életünk és a hottentottáé között. Kemény önfosztogatásban magunkat szoktatjuk le az élet kulturigényeiről, szellemi és testi eleganciáról, mindarról a síip és kedves dologról, amiért azelőtt életünk, ami munkánk pluszának volt gyümölcse. Az árak kegyetlen konjunktúrája elrabolja a legyőzött országtól a kulturát, hogy nyomorult valutadifferencia alakjában elvigye a győztesekhez és semlegesekhez, nekünk nem hagyván meg mást, csak nyomorúságot, idegességet, álmatlanságot és az öngyilkosság gondolatával való erkölcstelen tépelődést Az élet szépsége és műveltsége pusztul bele ebbe a mai nyomorúságba, amikor egy Bécsbe való utazás kerül annyiba, mintáz előtt egy amerikai átkelés amikor napi négy öt villamosjegy ára lett annyi, amennyiért azelőtt meg lehetett vásárolni Shakespeare összes müveit Becsületesen nem lehet .győzni ezt az iramot Mint a napoleoni háborúk után. most újra levetkezik a magyar középosztály Kolbászért az antikváriushoz megy a zenélő óra Milyen jó dolguk lesz a gyűjtőknek ötven év múlva! 1I1IIEX4. — Ügyeletes gyógyszertár. E héten vasárnap déltől — vasárnap délig a Réthy és Südy-féle patikák tartanak szolgálatot. — Tanacsülés. Az 1920 február 27-én tartott tanácsülésen a következő ügyek tárgyaltattak: Iparigazolványt nyertek 12-en. — A csabai Atlétikai Club tenniszpálya létesítése céljától területet kért a várostól Kérelmit teljesiti — Magyar Baromfi Vad és Tojáskiviteli rt a Nagy sziken ingyenes területet kért egy telepfelállítás céljából. A tanács ugy határozott, hogy 1 hold területet négyszögölenként évi 3 K bérmellett átenged. — E'jegyzés- Vincze Mariska és 7örök András jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Leesett az ezüst ára. Még nem is olyan régen, csak pár nappal előbb egy darab ezüst koronáért 27-28 koronát fizettek a megkergült valutások Ma végre vége szakadt a meggazdagodási őrületnek ez a formája is és már utói adnak többet érte 13-14 koronánál. A 20 K ás aranynak már 1000 korona is volt az érték*, ma már 800 ért is kapható. Egészen olcsó ! 20^ 800! Ezelőtt meg senki sem akarta elfogadni az arany pénzt — mert kiadta krajcár helyett! — Ausitria ragaszkodik a saint jnrmainl hé kéhez. Wien. A külügyi bizottság foglalkozott a magyar kormány jegyzékével és a nyugatmagyarországi kérdésben ragaszkodott a safntgermainl békeszerződéshez Megállapította, hogy A lianiwi 4 M a l> M <*> i l./al.^ 1 - A 1 £ _ _ • _t_ _ kereskedelmi kérdésekben ke'resni" fogják az érintkezést a magyar kormánnyal. Rendőrségi hirek. Német Ádám medgyesDodzási kisbirtokos f. hó 21 én panaszt emelt, íogy tanyájáról ismeretlen tettesek két lovát és cocsiját elhajtották, — Salamon György, Barossutca 13. szám alatti lakasának zárt udvarából ismeretlen tettes mosóteknőjét ellopta brágul a Qipő! és a jelek szerint még jelentékeny áremelkedés következik. Saját érdekében igyekez zen mindenki cipőszükségletét előre beszerezni, mert igen figyelemre méltó az a kedvező alkalom, amit ezidőszerint nyújt a Péterfi Cipőáruház Békéscsaba, Szent István-tér 12. szám alatt (Kossuth szoborral szemben) §«ABOTT ÍR4E!