Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-02-29 / 18. szám

Cenzúrát: Turicu C. seful cenz. Egyes szám ára | vasárnap I*—X I csütörtök 80 fül Békéscsaba, 1920 február 29 Vasárnap XL/VII. évfolyam, 18 szám mm W m is.. Egész évre — Félévre — — Negyedévre — Egy hónapra — — 64-— koron* — 32- - korona — 16.— korona — 6-— korona Megjelenik hetenként kétszer i Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Sxerkesxtőstg és kiadóhivatal : D. kerület, Ferenc Jógsef-tér (Búzapiac) 20. ss Megyei teleion: 7. szám. rí ífe? A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyiit-tér" rovatban egy sor közlési dija : 3'— K. Kéziratok nem adatnak vissza. Felhívás. &zon órábsn, mikor a romén hads8r?g kiüríti a Tiszától ke'e rn levő területet azon vonalig, amely a brkef osferetcia által meg lett baíározvp, a román csapatok p-raDca nokíága ezen terület po'gáraágánxk tudo mására ho7za, hogy a roniAn megszállást csefeís a vörös hedsereg 1919. évi ryíri támadása idézte elő E^en terület békés po!<á?i?, jgEZíágosan éő részrehajihatailanal vj aem tagadhatja ie, hogy c ab a román hadaknak köszön h«tó megmentése p. megspmmúi'ő bo seviamustól, amely .sietett megsemmisülésbe és péfazta áfcba az egész magyar cjrüzeti vagyont hozLi, e prédálni éu haaoba változtatni mindenkinek vagyonát és tal jdonat. Azon pi lanattó), mihjlyí a román ka» tona a Tisza partját uralta, mindenkinek a jog?, becsülete és élete biütcsi<va volt. A polgári közigazgatás, iskola, igazságszolgáltatás és a msgyar nemzeti egyház aeainii által sem volt megakadályozva, EŐt ellenkezőleg a román katona vódslme alatt folytat, batiák rendes menetüket, ha talán a büszkeség egy pir pillanatra inegsernmíáitenó az igazság érzetet, a halhatatlan történelem kötelessége tesz elismerni, hogy — csak hála a román hadseregnek — meg lett gátolva a magyar nemzet és állam megsemmisülése. Hasonlóan le nem tagadható, hogy a megszálló csapatoknak feltétlenül szükséges rtikvirúláeok, törvényes feltételekkel és megfelelő kártalanítás mellett történtek, számon tartva ezen kötelezettség alól felmenteni a szegény lakosokat. Köszönetet hozunk a htlyi polgári batóságc-knbk, kik hivatásukat jó akarattal és pontossággal teljesítették, köszönetet hoznak még az összes lakosoknak, akik felismervén a román hadseregben felmentőjüket, alázatot és meghallgatást adván kétség nélkül. Egyúttal felhívjuk a f'gyeJmet, hogy azon esetben, ha valamely bujtogató (fellázadó) csoport a vörös gárda volt megbízott, jának befolyása alatt, a visszavonulás tartalma idején merényletet követne el valamelyik katona élete, hivatalnok vagy román állampolgár ellen, vagy megkísérli meg. semmisíteni a román hadsereg anyagát, ak> kor a román hadsereg menetben megáll, vissza fog térni azon teröl8tre, melyen a merényletet elkövették, a merénylőket ki deriteni, elfogni és azonnal kivégezni a bá • borús tőrvények teljes szigorával. A terület át lesz adva teljes rendben a magyar hatóságoknak, oly módon, hogy a polgárság csendje biztosítva legyen. A* erdélyi csapetok főparancsnoka : Mardarescu sk, tábornok. Vezérkari főneke : Panaitescu sk, tábornok. Ünnep előtt. Még 1019. nov. 20-án irta a „Békésmegyei Közlöny" szószerint a következőket „A magyar csendőrség" cimü vezércikkében: „. . . Örök dicsőségünk ez nekünk és szivünk egész szeretetével, lelkünk minden magyar melegével szorítjuk meg a magyar csendőr kezét és kinondhatlan vágygyal várjuk azt azt az időt, midőn újra visszatérnek ők közibünk." Később pedig ezt irta : „Gondolni sem merünk arra, hogy micsoda mámoros, szép ünnep lesz az, ha az első kakastollas járőr megjelenik majd a mi utcáinkon. A mieitik lesznek, a mi testvéreink lesznek és a drága haza szent zászlaját tűzik majd a házainkra Es most, mint az már kőztudomásu, elérkezett végre ez a várva-várt idő és pár nap múlva felvirrad az a Ubldog reggel, midőn hozsannázó ajkaink a mieinket üdvözölhetik. Minden magyar ember szive mámorossá kell hogy csorduljon a boldogságiéi, minden magyal embe~ Isik* Kálival telt kell hogy legyen a végtelen Isten iránt, hogy megengedte érnünk ezt a napot, midőn újra magyarok lehetünk. Az elmúlt esztendőre visszatekinteni ma még lehetetlen volna, csak annyit tudunk, hogy mindenki lehorgasztott fejjel járt, munkakedv nélkül, mert senki sem tudta, hogy mi lesz holnap, hogy kinek és miért? Ezerféle hír járt naponta. Egyik percben azt mondták: Csaba Romániához fog tartozni ; másik percben hogy Csaba nem fog Romániához tartozni. A kétségbeesés rettentő oroszlánkörmei marcangolták a lelkünket, de ma begyógyult minden seb, mert holnap ünnepünk lesz. Ha eddig nem is dolgozhattunk, ezután megsokszorozódott erővel kell dolgoznunk. Az egész hazánk romokban hever s a romokat el kell takarítani, hogy megalapozzuk a jövendő ezer esztendő uj Magyarországát. A magyarságban annyi erő, annyi akarat és oly nagy tudás van, hogy lehetetlen az, hogy ne a magyar legyen a világ legelső nemzete. Hogy ezt elérhessük, mindenekelőtti teendőnk a magyar nemzeti érzés erőssé, sziklaszilárddá való tétele, mert csak az a nemzet alkothat és teremthet, melyben a nemzeti érzés oly nagy, hogy az egyéni érdeket a haza érdekének minden egyes ember alá tudja rendelni. Ebben a pillanatban a haza azt követeli, tőlünk, hogy önfegyelmezettek legyünk és a legnagyobb rend tiszteletével várjuk be ezt a változást. Mutassuk ki mély tiszteletünket a magyar haza iránt azzal, hogy itt nem lesz szükség semmiféle lendcsináló munkára, mert itt öntudatos magyarok laknak, akik tudják jól, hogy az egyéni cselekedet csak elforgácsolja azt az erőt, melyre a vezér egységesítő akarata számít. Németország nem adja ki a „bűnösöket." Németország becsület kérdésének tekinti a bűnösök ügyét. Gyászol a porosz nemzetgyűlés. A Journal de Qenéve részletes tudósítást közöl a porosz képviselőház üléséről, amelyen a bűnösök kiadására vonatkozó antant jegyzék megérkezését bejelentették. A kormányt Heine miniszter képviselte Leinert elnök a következőket mondta : A német kormány tegnap megkapta ama német polgárok névsorát akiket a békeszerző, dés 228 szakasza értelmében a szövetségeseknek ki kell szolgáltatnia. Valamennyiünknek az a meggyőződése, hogy a szövetséges hata'mak követelése a legmélyebben sérti a német nép érzéseit Ha el is veszítettük a háborút, nem veszíthetjük el a becsületünket. Ez minden német polgár meggyőződése A kormány elfogad, hatatlannak tartja az antanthatalmak kívánságát. Az egész német nép és a porosz képviselőház egyet ért a kormánnyal. Meg vagyunk győződve arról, hogy egyetlen német sem volna képes az antant hallatlan követeléseit teljesíteni. A jelen pillanatban még nem tudjuk, hogy milyen büflqselc^mén/ek&l vádolja az intant a névsorban előforduló német polgárokat Ezért azt sem tudjuk, hogy miért és milyen körülmények között kérik a kiadatásukat. Azonban egymagában az a tény, hogy az antant a kiadatási névsort átadta a legnagyobb méltatlankodást keltette a nép között. Népünk érzéseitől eltelve és azért hogy kifejezésre juttassuk azt, hogy ellenségeinknek csupán a bosszúvágy által diktált hallatlan kívánságaival szemben érzéseink ugyanazok, mint a népé, a porosz nemzetgyűlés tagjai — egy párt kivételével — elhatározták, hogy a mai ülés felfüggesztését fogják javasolni. (Nagy taps. A képviselők — a független szociálisták kivételé vei — állva hallgatják végig a beszédet) Hoffman Adoif független szocialista kép viselő erősen elitéli az antant-hatalmak magatartását, azonban pártja nevében a napirendre való áttérést javasolja A kamara ezután szavaz a javaslat felett. A független szociálisták kivételével elhatározzák az ülés felfüggesztését (Journal de Oenéve) A német sajtó visszhangja. A Vossische Zeitung irja: Csak olyan nép, amelyik teljesen lemond nemzeti létre való jogáról és a becsületről, csak az egyezhetik bele abba, hogy kiadja a külföldnek Ítélkezés végett katonáit és diplomatáit, akik hazájukat éppen ugy szolgálták, mint az ellenség katonái és diplomatái. Ez a tisztán érzelmi szempont kizárja, hogy a kormány teljesítse az ántánt kérését még akkor is, ha akarná. A névsor összeállítása Németország helyzetének teljes félreismerését mu tatja. Az a kormány, amely ki akarna adni olyan embereket, mint Hindenburg, Ludendortj, Tirpitx, Bethmann Holweg és Ktuck, polgárháborút idézne elő. Az egész német sajtó egyhangúlag ugy ír mint a Vossische Zeitung. Azt hisszük, hogy az antant kénytelen lesz ebből a nevetséges követeléséből engedi.i. Hogy a józan külföld, miként gondolkodik ebben a kérdésben, az mutatja az a pár sor is, melyet az Ellenzék közöl!: „Troelstra humorizál" cimen Jroelstra hollandi szo ciálista vezér az amsterdami szociáldemokraták naggyülésén kifejtette, hogy neki és pártjának semmi kifogása sem lenne az antantnak Vil*