Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-02-26 / 17. szám

2 BÉKÉS5TEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba i^20 február I. Magyarország külön jegyzéke Ausztriához. Tárgyalások uj alapon. — Bizassék Nyugatmagyarország kérdése népszavazásra. — Ebbe belenyugszunk, bármint dönt is a népakarat. — Közös vámterületet ajánlunk fel Ausztriának. Az önálló Magyarország nevében Oratz Ousztáv bécsi követünk nevezetes ajánlattal lép az osztrák kormány elé Bizonyos föltételek mellett vámközösséget ajánl föl Német Ausztriának és ezzel megadta az első lökést Közép-Európa újjáalakulásának. A magyar ajánlat alkalmas arra. hogy elemi erővel sodorja uj irányba az osztrák közgondol kodást Végre egy tervezet, amely ezt a sokat hányódott és önmagában életképtelen országnak visszaadja életképességét, anélkül, hogy régi ha talmi pozíciójához segítené. Ilyen ambiciói. nin csenek is többé a hajdani császárvárosnak: a rettentő nyomorúság, a lealázó szolgaság, amelyben sínylődik, szerénységre tanították. A feléje nyújtott magyar kéz után örömmel kell kapnia, mert Magyarországgal karöltve megkezdheti az uj életet és lassan a konszolidáció útjára térhet. Az önálló Magyarországnak ezzel az első diplomáciai lépésével egyszerre fontos tényezővé emelkedünk Közép és Kelet-Európa ujjáalaku lásának. Az életképtelen Ausztriát ez a mi dip lomáciai lépésünk biztatja azzal, amivel az en tente eddig hiába próbálkozott hogy életképesen illeszkedhetik be az államok uj rendszerébe Ez az első külső politikai akciónk az akciók egész sorozatát fogja provokálni a szomszéd államok és a nagyhatalmak részéről, de mindegyik számolni lesz kénytelen a magyar fölfogással és magyar céllal: a küzdelem uj korszakát nyitja meg amelyben koncepció-koncepció ellen harcol és nem kétséges, hogy a legéletrevalóbb győz Az osztrák és magyar vámuniós terv nem azonos a légi osztrák magyar vámszövetséggel Bécs nem mesterséges centruma többé a régi 55 milliós birodalomnak katonai és gazdasági erejének Ilyennek ma Prága szeretné föltolni magát és ha a régi.vámszövetség feléledne, arra volna jó hogy mindazt a gazdasági hatalmat, ami eddig Bécsben volt összpontosítva, Prágá ban koncentrálódjék Ilyen imperiális célú birodalom alkotásához, önállóságunk védelmében sem adhatjuk magunkat oda, de nem tűrhetné Olaszország sem a Balkán államok érdekét is sértené, csak most a magyar zsákmányon való osztozkodás homályosítja el ezt az érdeket. Nem tudjuk, mi sorsa lesz az önálló Magyar ország első diplomáciai lépésének. Kár, hogy régebben nem tettük meg ezt a lépést, mert jelét adhattuk volna öntudatunknak, szolgáltuk volna céljainkat s gyakorlatot szereztünk volna abban, hogyan tanuljunk meg jár:.i saját lábún kon Mert bizonyos, ^hogy a magyar diplomá ciának nagyon sok nehézséggel kell megküzdenie A magyar ügy igazsága, a magyar népben lakozó erő azonban át fogja segíteni min* den nehézségen és az a nép amely elsőként jelentkezett a magyarnak igaz barátul, hü és ér tékes szövetségesre tesz szert Ezt véssék az osztrák államférfiak emlékezetükbe Bécs február 14 ! Dr. Grate Gusztáv magyar követ ma átnyuj totta a következő jegyzéket dr Renner állami kancellárnak : Igen tisztelt állami kancellár ur 1 A st germaini békeszerződésben foglalt és a magyar békeszerződés tervezetébe is felvett az a határozmány, amely kimondja hogy Nyugatmagyarország egy területcsikja az osztrák köztársaság* hoz kapcsoltassék, félő hogy végrehajtása esetén Ausztria és Magyarország között a viszály ál Iandó oka lesz A magyar kormány, amelyet az az őszinte óhajtás tölt el, hogy Ausztria és Ma gyarország barátságos viszonyát amely érdeke mind a két állam népeinek, a két állam függet lenségének teljes megóvása mellett ne csak fenntartsa, hanem mélyebbé is tegye mély saj nálattal látná ha ez megzavarná a kölcsönös viszonyt és ezért megbízott engem, hogy az oszt rák kormánynak hivatalosan javasoljam, hogy Nyugatmagyarország emiitett részének jövendő állami hovatartozása kérdése uj, kölcsönösen barátságos megegyezés alapján döntessék el. A magyar kormány hajlandó lemondani azon történelmi jogok érvényesítéséről, amelyeket a magyar államnak több mint ezeréves mult ad erre a területre és ennek a kérdésnek eldöntését. hogy ez a terület jövőre Ausztriához, vagy Magyarországhoz tartozzék e, a lakosság szabad elhatározására bízni és azzal is egyetért, hogy e vidék lakosságának minden külső kényszertől mentes akaratnyilvánításának lehetővé tétele céljából a legmesszebb menő biztosítékokat nyújtsa A magyar kormány kötelezi magát, hogy az elrendelendő népszavazás eredményét, — fel téve. hogy az osztrák kormány ilyen nyilatko zatot tesz — magára nézve kötelezőnek ismeri el Minthogy pedig osztrák részről Nyugatma< gyarország szóbanforgó részeinek az osztrák köztársaság területéhez való csatolása szükségessé gét stratégiai és nemzeti szempontokkal indokolják, a magyar kormány egyúttal késznek nyilatkozik, hogy ezeket az érdekeket törvényes uton illetve szerződésszerű megállapodásokkal biztosítja arra az esetre is, ha Nyugatmagyaror szág lakossága a Magyarországban való meg maradást határozná Magyarország ennélfogva hajlandó azt a jogát, hogy a szóbanforgó területen katonaságot tartson, a katonai erőt ama egcsekélyebb mérvére korlátozni, amely a belső rend és biztonság fenntartására elengedhetetlenül szükséges Hajlandó továbbá Magyarország arra, hogy a nyugatmagyarországi német lakosságnak saját ügyei igazgatására messzemenő autonómiát ad ion. amely alkalmas arra, hogy német nép jellegét minden időkre biztosítsa Hajlandó végül Magyarország arra, hogy Ausztria és Magyarország jövendő gazdasági viszonyát a teljesen szabad kölcsönös kereske delmi forgalom alapján rendezze be és ezzel megteremtse annak lehetőségét, hogy Ausztria gazdasági szükségleteinek kielégítésében necsak a nyugatmagyarorszagi területsávra, hanem egész Magyarországra támaszkodhassék Hajlandó esz közöket is keresni hogy azokat a gazdasági ér deke'.<et, amelyeket Ausztriában Nyugatmagyar ország csatolásával hozhatnak kapcsolatba, meg felelően biztosítsa arra az esetre is, hogy ez a szabad kereskedelmi forgalom későbbi jövőben megszűnne A magyar kormíny bizton reméli hogy az osztrák szomszéuallair. ioz való tartós, barátságos viszony óhajtásától sugallt e javaslata az osztrák kormánynál amely St Germainben olyan nagy határozottsággal kívánja, hogy a területi kérdé seket csakis az illető vidéken lakó nép beleegyezésével. ne pedig puszta annexiók utján döntessenek el. meghallgatásra fog találni Bátorkodik tehát -az osztrák kormányt tisz telettel meghívni, hogy lépjen vele tárgyalásokra ezen az egészen uj alapon az Ausztria és Ma gyarország jövendő viszonyára nézve döntő kér dés felől és fenntartja magának, hogy e tárgya !á«ok folyamán adjon további beható felvilágo sitásokat ajánlatairól Az uj határok mindkét félre lehetetlenek. A 22-es számú jegyzék részletes tartalma. Az egységes A1 agyarország helyébe helyez a békeszerződés egy Románlát. amelyen csak 667 százalék a román, egy Csehországot amelyben csak 45 9 százalék a cseh és jugoszláviai, amelyben csak 38 7 százalék a szerb lakosság. Mindezt a lakosság megkérdezése nélkül, önké nyesen, a történelmi jogok és a földrajzi és gazdasági szükségességek figyelembevétele nél kül tesz< A konferencia szívlelje meg a nagy angol földrajztudósnak Newbiginntk a szavait, hogy minden szempontnál hatalmasabb a Bal kánon a földrajzi viszony által megszabott élet közösség és az ő elmélete szerint: Magyarország a legtökéletesebb földrajzi és történelmi egység. A határok mentén 58 000 négyzetkilóméter olyan területet szakítanak el Magyarországtól, amelyen 3-82 millió színmagyar lakos él. A románok a Bánság egy részének Szer biához való csatolását azzal ellenezték, hogy az ott élő 200,000 szerb kedvéért 385 000 idegen lakost kényszeritettek szerb uralom alá és azzal, hogy gazdaságilag az ilyen megosztás az egész vidéknek ártalmára van. Ami ellenvetést a romá nok a Bánát megosztása ellen felhoztak, az a legjobban Magyarország megosztására alkalmaz ható. A cseh határ elvágja a folyókat torkolataiktól, tizenhat magyar többségű megyei járást szakit el az anyaországtól. Az uj román határ 1 7 millió magyart és háromnegyed millió más nemzetiségű lakost kényszerit román uralom alá, három román város mellett huszonnyolc magyar többségű várost és ugyanannyi megyei járást ajándékoz Romániának Ugyanez a helyzet Szer biával szemben. Egymással összefüggő színmagyar területeket szakit szét a mesterséges uj határ A Duna és Ipoly vonalán 471000 magyart kebelez be a cseh államba Pozsony, Magyarország védőbás tyája nyugat felé, alig bír cseh lakossággal. Kassa, a felvidéki magyar kultura központja, háromnegyed részben magyar lakossággal Ko márom. melynek egyetlen cseh lakosa sincsen, a gazdasági érdekek legázolásával jut a cseh ál iam birtokába Felső Magyarországgal külön jegyzék is foglalkozik Olyan iparágakat szakit el ezen a vidéken a szerződés Magyarországtól, aminők Cseh • országban is nagyban virágzanák, amikre tehát Csehországnak nincs szüksége. A cseh határ 30 kilométernyire közelíti meg

aBudapestet amikor Nyugatmagyarországnak Ausztria számára való megítélésénél nagy szerepet játszott az a meggondolás hogy ellenkező esetben Bécs városa csak negyven kilométernyire lenne a magyar határtól Kelet Szlovákiának és a rutén földnek Cseh országhoz való csatoiása a legnagyobb hiba. E föld 45 5 százaléka magyar és csak 33 5 száza léka tót Lakatlan, kopár vidék, amelynek központján messze egymástól vannak a városok, túlnyomóban magyar lakossággal, köztük a legjelentékenyebb Ungvár 80 3 és Munkács 73'5 százalék magyar lakossággal. A leglehetetlenebb a helyzet Sátoraljaújhelyben, mert a várost elszakítja pályaudvarától csak azért, hogy Csehországnak vasutat biztosítson Máramarossziget felé. A ruténeket a szerződés a cseh-orosz korridórnak áldozza föl. Pedig, ha népszavazás volna, a rutén nép többsége ez ellen foglalna állást. A Romániának megítélt területeken csak 53-2 százalék a román, 32 5 a magyar és 10"6 százalék a német Egyes részeken azonban összefüggő nagy tömegben 70—80 százalék többségben él a magyar. Ezen a vidéken 158 színmagyar községet és 64 magyar többségű várost szakítanak el Magyarországtól A Bánátról ugy a románok mint a szerbek és svábok már kimutatták annak elválaszthatatlan egységét A Bánátból alig marad meg egy pár község Szeged közelében Magyarország birtokában Ez Szeged pusztulását jelenti mert hisz Szeged dolgozta fel a Bánát a Bácska és a Marosszöge nyersanyagát A határon túllévő városok Temesvár, Szabadka. Zombor érdekszférái a Dunáig és észak felé Budapestig terjedtek. Gazdaságilag ezek most mind szenvedni fognak. Szabadka elszakitásával pedig megakadályozzák Kelet-Magyarország összeköttetését a Dunántul lal és az Adriával Gabonaszállitásra kötelezik Magyarországot Ausztriával szemben, ellenben elveszik Magyarországtól a gabonamedencéket, a Bácskát és a Bánságot Az uj szerb határ teljesen mellőzi a természetes határvonalakat, azonfelül pedig nincs tekintettel a nemzetiségi elvre sem, mert hisz a Bánát, Bácska és Baranya Szerbiának itélt más fél millió lakosából csupán 39 4 százalék szerb, vagy horvát Fiume Magyarországnak köszönheti felvirágzását. Fiume természetes Hinterlandia Magyarország, e nélkül elpusztul a város és kikötő is. A Muraköz mindig Magyarországhoz tartozott és gazdaságilag a Dunántul forgalmába kapcsolódott bele. A vendek a szlovénekkel még nyelvi közösségben sincsenek igy tehát még nemzetiségi jogcímet sem lehet felfedezni. Nyugat - Magyarországgal külön jegyzék foglalkozik A terület ősi magyar föld, a német itten csak bevándorló elem A mit NyugatMagyarország Ausztria felé exportált annak legnagyobb részét Kelet-Magyarországból kapta. Cukoripara magyar répát dolgoz fel, gyártelepei pedig túlnyomórészt osztrák gyárak fiókjai és igy előbb utóbb meg fognak szűnni, nem lévén az anyagyáraknak sem elegendő nyersanyaguk. Az iparra tehát katasztrófa vár Nyugat Magyarországon. Ausztria erre a területre annak idején népszavazást kért, de a legfelső tanács e nélkül ítélte oda neki ezt a földet. A magyar delegáció most szintén népszavazást kér.