Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-02-05 / 11. szám

2 BÉKÉS5TEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba i^20 február I. még igy is lehetetlenség volna az, hogy a határainkat ugy megőrizzük, amint ez egy modern államnál szükséges és elkerülhetetlen — Hát miért csinálnák az entente urai akkor e/.t a határt ? Azért mert először is előnyös stratégiai határt akartak biztosítani szomszé daink részére. Az uj határ ellenfeleinkre nézve tényleg előnyös mert ők a hegyeken vannak, mi pedig a síkságon és semmiféle olyan pontot nem hagytak a kezünkben, amelyre katonai müveleteket lehetne támasztani. Csinálták azután ezt a hatáit azért, hogy ellenfeleink megkapják azokat a lgazdag területeket, amelyek az Alföld szélén vannak és amelyek az ország legjobb termő területei meil egyrészt az Alföld kitűnő talajával rendelkeznek másrészt pedig sokkal nedvesebbek és jobb klimájuak, mint a magvar sikság többi részei, mivel a he gyek közvetlen közelében vannak. Ezek a terű letek termelnek az országban a legtöbbet, gabonaés kukoricakivitelünknek ez a vidék az alapja. — Azután kellettek nekik a városaink Való szinüleg azért hogy ezekből kulturcentrur- 'íat alkossanak hogy a vasúti gócpontok a kezük ben legyenek és nem utolsósorban azéií is, hogy azok a magyar vidékek, amelyeknek eddig is vásárhelyeik voltak azután is ezekre a váró sokra szoruljanak és ezáltal tőlük függésbe ke j üljenek Igy akarnak több befolyást biztosítani maguknaK mireánk, mint amennyi befolyásunk nekünk lehet őreájuk. Hogy azután ez a számitás beüt e, az más kérdés, mert tekintetbe kell venni a magyarság kulturális fölényét Azután kellettek nekikjvasutvonalaink Érdekes, hogy az entente mindebbe belement s nem vette észre azt, hogy ezekkel az erőszakos intézkedésekkel nem lehet elérni az örök békét és a végleges megoldást és hogy a végleges nagy célokat amelyeket az entente állandóan hangoztatott ezekkel a képtelen megoldásokkal teljesen efe »ier okokból veszélyeztetik. Azért, hogyaromá nok megkapják a Szatmár— Nagvkároly—Nagy várad vonalát, oda kelleti nekik adni három négyszázezer magyart. Még sokkal cií.ább a cseh határ, ahol a rutének melle „ akikhez a cseheknek annyi közük van, mi.it például a szerbeknek a lengyelekhez, te'intettel arra hogy a ruténlak a 'terület földrajzi fcrmája teljesen lehetetlen oda kellett adni egy nagy darab ma gyar területet, amelyen szintén itáromszáznvolc vanezer magyar ember él. És pedig majanem teljesen tiszta nyelvterületen. Mindezt csak azér; hogy a csehek megfelelő vasúti összekötetést kapjanak a ruténekkel Eií nem lehete.. máskép megcsinálni, mint hogy példának okáért Sátor aljaujh'.ij városa magyar maradt az állomást azonban Csehországnak adtán Ennek oak az lehet a következése, hogy az Í3, a másik is belepusziul — A legeslegnagyobb abszurdum azonban a szerb határ, mert ui még olyan magyarázó okokat sem lehet felállítani, amelyek sejtetnék velünk azt, hogy az entente milyen célokat akar a határ ilyen megállapitáríval elérni. Ezt a ha tárt ugy csinálták meg, mintha valaki fogott volna egy ceruz-U és álmában egy vonalat hu zott volna a magyar térképen végig A nemzetközi jog kártyavára A bukaresti lapok éles támadást intéztek a mult héten a legfőbbtanács és a népszövetség ellan. Ebből az alkalomból érdekesnek tanjuk az alábbi pár sor közlésé', bemutatandó, hogy nemcsak a románok elégedetlenek, de a ma gyarok sincsenek valami nagyon megelégedve Rendkívül érdekes előadást ta. .ott . csütörtök este Dormándy Oéza alezredes az Ügyvédi Körben a nemzetközi jognak a háborúban való alkalmazásáról és jövőbeli kilátá sról Fejtegette a háború előtt fennállott 'nemzetközi jognak a háborúra vonatkoió részét és rámutatott aira, hogy mindaz, amit Hágában és-Genfben oly szépen kidolgoztak, a háborúban ká, .yavárkent omlott össae. A semleges államok lettek a legfőbb hadiszállítók, megszegték a szövetségi szerződést, megszegték Görögország semleges ségét és a hadvise és módjánál sem tartották meg a régi szokásokat Uj eszköz volt az el mult világháborúban a propaganda, amit azzal a céllal űztek, hogy moraliter rázkódtassák az ellenséges államok ellenálló képességét. Hogy ea nálunk eredménnyel járt, azt Károlyinak és bitang társainak köszönhetjük Népharc volt ez a háború, amelyből minden lovagiasság hiányzott, de aligha volt az utolsó, mert nem bizha íunk a nemzetközi haderőben, nemzetközi biró= ságban de még kevésbbé a népszövetség jelen legi formájában, amely egyoldalú és önkényes. Hogy pedig a jövő háborúja még kegyetlenebb lesz azt bizonyítják a háborút követő esemé nyek, a fegyverszünet példája, a megszállás, a zsákmányolásnak a hadviselés céljait nem siol gáló magánjavakra való kiterjesztése a hágai egyezménynyel ellentétben és végül a béke, awit csak erőszakos békének lehet nevezni ( Régebben fölégették az országokat ma gazda . sági ag teszik tönkre. Csak a tatárjáráshoz le j hetne hasonlítani mai állapotunkat, de Batu I khán, ha nem is volt kegyesebb de m nden esetre nyíltabb volt és nem tette tönkre a né pet a népjogot az emberszeretetet is a kultura nevében A földön egyetlen pozitív dolog van : az erő a hatalom Remélhetőleg most már megtanuljuk a leckét és átvisszük a gyakor latba: építjük tovább fejlesztjük a saját erőnket, mert csak akkor lehet majd igazunk Ha ebben a - unkában részivesz mindenki, ugy nem maiad üres nondás az hogy: a saját ká rán tanul a magyar Viharos taps köszöntötte előadásának befejeztével az illusztris előadót, akinek Dési Géza az Ügyvédi Kör elnöke mon dott meleg köszönetet szavaiért Hangoztatta azonban hogy állandó sikert, igazi eredményt, maradandót csak az erő és hatalom fog elérni amelyet megkoronáz a jog A francia helyzet. Poincaré ellenzékben. — Tardieu is lemondott. Franciaországban történő események előtt teljesen tájékozatlanul áll a közvélemény és az ottani kormány változás előzményeiről s követ kezményeiről senki nem tud elfogadhatót mon dani A Békésmegyei Köz'öny abban a szeren esés helyzetben van, hogy az olvasóit — telje sen megbízható forrából eredő — olyan szen zációs erejű cikkel tájékozatja, amely méltán fog feltűnést kelteni. Páris, 1920 január 30. Pichon és Klotz voltak Clemenceau legbensőbb és legrégibb személyes hivei a francia kormányban Loucheur és Tardieu pedig a miniszterelnök legbefolyásosabb tanácsadói Loucheur a gazdaságpotiti' tikában Tardieu a külpolitikában. Nagyon ér dekes és főleg a mi magyar szempontunkból nagyon érdekes az a párisi hir, amely szerint Tardieu is kivált a kormúnyból, csak ugy mint három másik minisztei.ársa. Most már alig két séges, hogy Millerand nem fogja vállalni, vagy legalább nem vállalta feltételek és módosítások nélkül Clemenceau programmjának végrehaj tását Tardieu pályáját a Quay d'Orsay n kezdte meg. A külügyminisztérium dolgozószobáját hamar felcserélte a szerkesztőségi iréasztallal és gyorsan nagy szerephez jutott, mint a Temps külpolitikai rovatának vezető'e A toll eleganciáját, de talán a tudás alaposságát is jő és egyre jobb összeköttetéseivel pótolta Tardieu A háború alatt Amerikába küldte a francia kor mány a francia sajtópropaganda irányítására, majd pedig az amerikai hadüzenet után Tardeiu leü Franciaország összekötő tisztje Wilson mel lett. Ez a megbizás nagy örömöt keltett egyes párisi sajtóirókörökben: hiszen tábornokok és meghatalmazoít miniszterek dolgoztak Tardieu alatt Clemenceau az összes politikai, gazdasági és katonai kérdések letárgyalását Tardieu ra bizta és a fegyverszünet megkötése után Tar dieu t vette maga mellé a békeprobléma kérdéseinek feldolgozására Tardieu jóval nagyobb szerepet játszott a párisi konferencián, mint Pichon, a francia külügyminiszter és többek közölt neki jutott az elnöki szék abban az albizottságban, amely a magyar kérdést targyalta Néhány hónap előli a megszállott tartományok újjáépítésének irányítására szervezett minisztérium élére állította Taráieut Clemenceau bizalma. Eleinte csodálkoztak azon, hogy Tardieu fényes diplomáciai szerepét felcseréli egy politikailag színtelen és súlytalan minisztérium vezetésével Azonban Tardieu csakhamar elsőrendű hatalmi társává tette minisztériumát, hiszen milliárdok fölött rnndelkezeü és ezek a milliárdok nem csupán az elpusztult városokat és falvakat épi tették fel, hanem Tardieu hatalmát is A falvak lassan épültek, de Tardieu hatalma gyorsan emelkedett Tardieu szövetségre lépett Loucheurrel, a szén és az ipar diktátorával és a két barát Clemenceau nevenek cégére alatt személyes dominiuma gyanánt kezdte kezelni Franciaországot. Ők ketten akarták átvenni a köztársaság kormányzását Clemenceau elnökké választása után és a versaillesi szavazás váratlan eredménye alighanem keservesebb csalódást hozott nekik, mint Clemenceau nak Loucheur és Tardieu bukása valószínűleg nagy pánikot keltett a francia üzleti világban s Tardieuvel kidől egyik legszilárdabb oszlopa annak a francia külpolitikának, amely végzetessé vált Magyarország számára Még tegnap jeleztük, hogy Berthelot a francia külügyminisztérium adminisztratív államtitkára is aligha tarthatja meg hatalmát, ha a kormányváltozás egy» szen>mind kurzusváltozást jelent a francia kül politikában Ez a prognózis mára igazolódott. Berthelot szerepét a Quai d'Orsav n már mától fogva Maurice Paleologue Franciaország volt pétervári nagykövete vette át, mint a külügyminisztérium főtitkára Az orosz kérdés ismét domináns fontosságot kapott a békekonferencián és talán ezért fordult Millerand figyelme Paléologue felé A magyar szempont itt megint az hogy Berthelot keze le volt kötve a szláv középhatalmakkal szemben. Paleologue azonban nincsen obiigóban. A szenátorok választásánál Poincaré is jelöltette magát régi kerületében és hétszázkiler.c ven szavazat közül hétszázharmincnégy esett rá. Ilyen többségre alig van precedens a szenátusi valasztások történetében csak a szocialista elek torok szavaztak Poincaré ellen Poincaré kijelentéséből az tűnik ki hogy a köztársasági elnök visszatér az aktív politikához, amint febr. 17-én kiköltözik az Elvsée bői. Clemenceau tudvalevőleg évtizedek óta engesztelhetetlen személyes ellensége Poincarénak. kíméletlen gyűlölettel üldözte Poincarét elnökké választása óta és minden alkalmat megragadott az elmúlt két évben arra, hogy Poincarét megszégyenítse saját diktátori hatalmának kemény, sőt durva éreztetésével Poincaré viszont alig palástolta, hogy Clemenceau békeieltételeit erőszakosaknak és francia szempontból is túlzottaknak tartja. A mérsékelt ellenzék vezérének szerepét szánta magának akkor, ha Clemenceau lett volna utódjává : és igy is az lesz a célja hogy fokozatosan lebontsa azt aminek szilárdságában nem bizik Clemenceau külpolitikai alkotásai közül. Különös, de kétségtelen, hogy Poincaré népszerű tudóit maradni, ncha évek óta árnyék borult reá Poincaré a jóran higgadt, téjékezott. szolid nyárspolgár megszemélyesülése és igy politikai ideálja a nyárspolgárok táborának, amely Franciaországban is nagyon népes. De nem caupán ez a népszerűség teszi fontossá Poincaré cratlakozását a Clemenceau politika ellenségeihez. Poincaré nagyon ért ahhoz a művészethez, amely cukros mázot von a keserű labdacs fölé és igy bizonyára Poincarénak jut majd az a szerep hogy felépítse az aranyhidat és tetszetős f-ázisokba öltöztesse azt a visszavonulást amely Clemenceau nagyralátásától a józanság bázisára fogja elvezetni Franciaországot. Mindennemű tollat magas árban vess. — Régi tollat becserél Tollat tisztításra elvállal : Ádám Fülöp toltkereskedő, Békésosabá]n Eötvös-u.3. (Gimnázium mellett) Haszonbérlet. 2000(1100ű-ijl) holdas birtok 2 országát közt, a hollód— vósztői vasútállomáshoz 1 kilométer távolságra, 1920. oKtóber hó 1-ére haszonbérbe adatig Cím: Miakolozy Jenő, lllye, Biharmegye