Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-12-19 / 102. szám

Mi a i'ou aT4 Békéscsaba, 1920 december 19 Vasárnap Xgés* évr» — — — Higyadévro —• — — Sjjr bónaptn — — — 120— korona 60'— korona 30.— korona 10— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön POLITIKAI LAP és vasárnap reggel XLVII. évfolyam, 102. szám &t«ikeixl6ség és kiadóhiva- A hirdetési dijak helyben, mindenko: tal: n. kertilet, Ferenc Jó- készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" s»eí-tér (Búzapiac) 20. si rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Magjai telefon : 7. ssám. Kéziratok nem adatnak vissza. Olaszok és jugoszlávok. A világ politikai időjárása olyan, akár csak ennek a mi vármegyénknek időjárása, hogyha nem esik, akkor hónapokig nem esik, ha meg esik, akkor fuj a szél, eső és hózivatar van a végtelenségig. Magyarországnak ez a termékeny öble szinte példázza a mi politikai helyzetünket. Még ennek az évnek tavaszán derűs napsugár ért bennünket, a cseh, oláh és szerb atrocitásokat ellensúlyozta Olaszország. A magyar törekvések tekintetében az egyetlen állam volt, aki ugy látszott, hogy megért minket. Hittünk az olaszban, erre megvolt minden históriai alap, mert hiszen az ezeresztendős magyar történelem összefügg az oiasz nemzet történelmével is. Az Auzon házból származott királyaink olyan kulturát teremtettek itt, amely Európáiban nem maradhatott hatás nélkül. Az olasz volt az első, aki mai nehéz viszonyainkban megértés jeleit mutatta s a megnyílt hatásokon eihelyezie nálunk a narancs és mandula termését, no meg a — fügét. Ugy látszik, hogy csak a fügét, mert az az olasz-jugoszláv öt pontos katonai egyezmény, amit ellenünk kötöttek, csak az oiasz nemzet iránti szimpátiát csökkentheti. Mert ha Olaszország és Jugoszlávia egyetértenek abban, hogy nekünk a békeszerződést pontról-pontra végre kell hajtani, ugy mi egyetértünk abban, hogy a szabadságért vívódó magyar nem kereshet támaszpontokat Olaszországban. Az uj egyezmény szerint mindkét fél kötelezi magát arra, hogy mindenféle propagandával szemben állast foglal. Akkor a magyar társadalom se tehet egyebet, minthogy állást foglal mindazon banküzletekre vonatkozó kötések ellen, mikor az olasz tőke a magyar piacon akar elhelyezkedni minden áron. Ebben a pillanatban még kicsik és kevesen vagyunk, de nem érezhetjük magunkat senki irányában lekötöttnek. Az a papiros manőver, amit állandóan ellenünk irányítanak, nem szabad, hogy megtéveszszen bennünket, amíg magyar föld van és és él a magyar néplélek, ahol a magyarság ősereje gyökeredzett. Hogy ellenünk ujabb határozatot hoznak, maholnep fel se vesszük. Valahogy nagyon is megszokottá válik, mert a magyar ezeresztendőn át már sok iskolát kijárt és a magyar igazság mindenkor olyan kiemelkedő igazság volt, amit nem dönthettek meg a századok viharai. Tudjuk és elhisszük, hogy vannak hibáink, de ezeket a hibákat nem lehet csengő lirákra vagy dinárokra váltani. Ilyen üzletet a nyomorúságból csak a rongyszedő csinál, ha ujabb béklyót akar kovácsolni a mi nyomoruságunkból az olasz vagya szerb, akkor nagyon könnyen és nagyon hamar szakadnak el azok az agitációs szálak, amelyek itt minálunk még nem is olyan régen Olaszország felé gravitáltak. A középkori magyar história lapjai ma már avult pergamentek, amiket mi mégis csak ápoltunk. Azok az egybekapcsolódó történelmi lapok bizonyságai annak Is, hogy a magyar sziv egyszer szerei, de ha szeszeret holtáig szeret és ha nem szeret, mert csalódott, holtáig gyűlöl . . . Olaszország, amennyiben igazak a párisi jelentések, elhagyott minket, és olvan pillanatnyi politikai előnyöket használ ki egy védtelen nemzettel szemben, amilyenre a legnagyobb olaszbarát magyar sem lehetett előkészülve. Hogy a szerbek egységesek a magyargyülöletben, bármilyen politikai irányhoz tartoznak is, azt tudtuk. De, hogy olaszok és szerbek, a tüz és viz, az egymásnak ellentmondó politikai és gazdasági érdekek egyesülhessenek és megegyezésre jussanak, ez valami uj. Ebből pedig csak az világlik ki megint, hogy az elhagyatottságban a magunk erejére kell támaszkodnunk és ha nincs is egyebünk mint ez a föld, mely ápoi és eltakar, de bizonyosoknak kell lennünk és ennek nem hitnek, de tudásnak, sőt öníudásnak keli lenni, hogy minket csak egymás megértése segíthet ki minden veszedelemből. Magyarország és a jóvátételi bizottság A jóvátételi bizottság, amelytől sorsunk jó ideig függhet, összeállításában a következő : összesen hét tagja lehet, ezek közül 1 — 1 az Északamerikai Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország, Olaszország, Japán és Belgium külön külön kiküldöttje A hetedik helyet közö sen és együttesen Görögország, Lengyelország, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Románia és Cseh Szlovákország töltik be, vagyis mind az ötnek együtt csak egy helye és csak egy szavazata van a jóvátételi bizottságban. Több mint öt a hét kiküldött közül semmi esetre sem vehet részt a tárgyalásokon és a szavazásban Az Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország és Olaszország kiküldötteit mindig megilleti ez a jog. Az öt hatalom együttes kiküldöttjének csak akkor van részvételi joga, ha Ausztria. Magyarország vagy Bulgária dolgai szerepelnek a napirenden. A jóváteteli bizottság főirodája Párisban van. A Jóvátételi Bizottság — a részéről időrőlidőre meghatározandó időpontban — és a ma gyar kormány kérelmére köteles minden olyan fejtegetést és bizonyítást meghallgatni, amelyet Magyarország a saját fizetőképességét illető bár mely kérdésben előterjeszt. A bizottság — megvizsgálja a követeléseket és „méltányos módon alkalmat nyújt a magyar kormánynak, hogy meghallgassák, anélkül azonban, hogy a magyar kormánynak módja lenne bármiképpen részt venni a bizottság döntésében." A Jóvátételi Bizottság — ez a legsúlyosabb joga — „semmiféle törvényhozáshoz, semmiféle különleges szabályhoz kötve nincs " Azonban a békeszerződés kiemeli, hogy „a Bizottságot csak az igazságosság, a méltányosság és a jóhiszemű ség fogja vezérelni.

u A bizottságot a jóvátételi kérdésekben a legmesszebbmenő ellenőrző és végrehajtó hatalom, valamint a békeszerződés rendelkezéseinek az értelmezési joga korlátlanul megilleti. A bizottság vesz át, ad el. őriz meg és oszt fel minden fizetést. A Jóvátételi Bizottság állapítja meg azt is, hogy nem fizethetne»e a magyar polgár több adót! ? A kormány behajtja az adógabonát. A közélelmezési minisztériumban Vass Jó zsef közélelmezési miniszter elnöklésével értekezlett volt a gabonakontingens beszolgáltatásának módozatairól. Az értekezleten jelen vol tak a vármegyék főispánjai és alispánjai, akiket Térffy Béla államtitkár informált azokról a módokról, amelyeket a gabonakontingens összegyűjtése körül követniök kell. Részletesen informálták a főispánokat és alispánokat arról, milyen eljárást kell követniök azokkal a gaz* dákkal szemben, akik nem hajlandók a közsé génként kivetett és egyenként reájuk eső gabonát beszolgáltatni. Ezen kivül utasítást kaptak arra is, hogy sürgessék a gazdákat a holdanként megáilapi. tott tengeri beszolgáltatására is. A kiadott utasítások főelve az, hogy az aoógabonát minden termelőnek, a kis- és nagybirtokosnak egyaránt be kell szolgáltatnia, mert ézt kívánja az egyenlő elbírálás elve. A főispánokkal és alispánokkal közölték azt is, hogy az akció sikeres lebonyolítása ér« dekében a G. O. IC-vel valamint az Árulorgalmi helyi kirendeltségeivel továbbra is meg kell tartani az eddig szokásos kéthetenkénti értekezletet. Az értekezlet után a határszéli vármegyék főispánjai külön bizalmas megbeszélésre gyűltek össze. — A most érvényben levő gabonarendelet pontos végrehajtását beszélték meg Elhatározták, hogy mindenekelőtt barátságos felszólítást fognak intézni az egyes községekhez a kivetett gabonaadó beszolgáltatása érdekében. Ha ennek a barátságos felszólításnak nem lesz foganatja, akkor községenkint felszámoltató bizottságok: alakulnak. Ezek a bizottságok beidéznek min. den gazdát a községházára és ott pontos és hiteles adatot követelnek arról, hogy az illető gazda mekkora területet vetett be, mennyi volt a termése, mennyi a vetőmagszükséglete, továbbá mekkora a szükséglete háztartása és cselédsége számára és mennyi az a gabonamenynyiség, amely ezen felül beszolgáltatásra kerülhet Ha ez a felszámoltatás sem vezetne kellő eredményre és a kivetett gabonamennyiség — ami az ellátatlanok eltartásához az uj termésig feltétlenül szükséges — igy sem gyűlne be, akkor haladéktalanul és kíméletlenül hozzálát a közélelmezési kormányzat a rekviráláshoz. Az eddig beszolgáltatott mennyiség, sajnos, nagyon alatta marad minden várakozásnak. A halárszéli főispánok főértekezlete csak rövid negyedóráig tartott és a végrehajtás körüli módozatokban állapodtak meg. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazábaa, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen.