Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-11-28 / 96. szám

Hr«i i «iu Békéscsaba, 1920 november 28 Vasárnap XLYII. évfolyam, 96. szám Zf&n évra — — — Kfíém — - - Mígyadávre — — — Zg7 hónapra — ~ — 130— korona dCr- korona 30.— korona 10*— korona Megjelenik hetenként kétszeri Csütörtökön POLITIKAI LAP és vasárnap reggel Smkeastőség és kiadóhivatal: •. kerület, Ferenc Jóuef-tér (Búzapiac) 20. ss Megyei telefon: 7. Mám. A hirdetési dijak helyben, mindentol készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20'— K Kéziratok nem adatnak vissza. Az uj programm. Az egy hetes parlamenti szünet uj politikai programmot érlelt, meg. Ennek a programmnak egyik sarkalatos pontja lenne a szélsőséges eiemtk kiküszöbölése. Az átalakulás folyamata még nem teljes, mert semmi egyéb célja ma még nincs, minthogy biztosítsa a hatalmat. Azok az ujaknak feltüntetett pontok, mint a jogrend biztosítása, pénzügyi kérdések megoldása, a munkáskérdésben a béke megteremtése, a köztisztviselői kérdések megoldása csak kívánalom, de mint olyan pont, amely küiőn alakulás nélkül is legtlernibb kötelessége minden kormányzatnak. Vannak és lesznek azonban az uj kormányzati programmnak olyan pontjai is, amelyek valóban ujak és megérdemlik a komoly figyelmet, de amelyekhez már előre is hozzá lehet szólni, anélkül, hogy valaki a szélsőséges elemekhez tartozna. Ilyen és legfontosabb kérdés a független magyar nemzeti állam alkotmányának kidolgozása olyan alapon, mely a magyar néplélekben gyökeredzik, alapja a népakarat, de ... És a a de az, ami már szóvá tehető, — de megfelel a kül?ő erőtényezők óhaj ásának is. Nern eléggé világos, kik és mik azok a külső erőtényezők. Az oláhok, szerbek és csehek? Mert ha ezek azok a külső erőtényezők, akkor már előre is tisztában lehetünk, hogy az uj alkotmány nem lesz se független, se magyar, se nemzeti. Ebbeli feltevésünket támogatni látszik az az uj pont, melynek magva az, hogy a bennünket környező államokkal a kiengesztelődés útjára kell lépni és keresnünk kell az együttműködést. Nos hát ez a kiengesztelődés olyan nehezen megvalósítható valami, ami, ha csakugyan a magyar nép e.kölcsi érzületét, felfogását, akaratát vesszük alapul, nem felelhet meg a magyar akaratnak, különösen nem annak az akaratnak, amely független akar lenni és nemzeti. Az uj helyzet, ma már bizonyos, e körül a pontok körül alakul ki és meg is van a parlamenti többsége. Ha egyelőre a ködös látókörből nem is emelkedhet ki más, annyi eredménye le«z, hogy tiszta helyzetet teremi a jövendőkre kiható kérdésben, a királyválasztás kérdésében. Külön táborban lesznek azok, akik a szabad királyválasztás jogán állanak és külön azok, akik ezzel ellenkező, tehát még mindig a régi alapon keresik a jövőt. A most már nyilvánosságra került programm bizonyára nem fog abbamaradni s a változás elkerülhetetlen. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amea. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. Politikai tudomány. Való igaz, hogy a politika mégis csak tu domány, nem • csak beszélni, de hallgatni is tudni kell, nagyon sokszor a hallgatás a legjobb politika. Hát a mi vezető politikusaink mostani szereplésükkel is túllőttek a célon, mikor az uj programmot előre kikottyantották s most megdöbbenéssel látják, hogy igen-igen súlyos ol dalokról az uj programmot nem csak messze menőnek mondják, melyre a mai nemzetgyűlés nem is hivatott, hanem a legnagyobb mérték ben még a tnai bizonytalan helyzetet is fejte' tőre állítja. Most már gumiznak, javítanak, si mitanak, tapasztanak, tagadnak, magyaráznak, vádolnak, kibeszélnek, kritizálnak, ócsárolnak, ha valaki az uj kérdéshez hozzá mer nyúlni Pedig nem gáncsoskodás ez, hanem az a jogos meggyőződés hogy az uj programm, ha nyil vánosságra merték hozni, akkor kiállja a jogos kritikát Akik ezt a kritikát gyakorolják, elég jó magyarok ahhoz, hogy az ő számításaik is fi, gyelembe vétessenek. A kritika fölötti idegesség csakugyan azt árulja el hogy az uj programm is csak a hely zet megvédelmezésére szól Márpedig a kritika jogával élni kell nemcsak a sajtónak, de min den politikusnak is, aki komoly alkotó munkát akar aki összhangot akar teremteni az osztályok között s bekapcsolódást a világhelyzetbe. A her nyózás nem teszi tönkre a gyümölcsfákat, sőt egészségesebb gyümölcsöt terem, éppen igy a közvéleményt sem lehet elülni a bírálat jogától A politika tudomány, mely a sok beszéd és mély hallgatás mellett bizonyos higgadtságot, belátást egy kis szakértelmet és sok, sőt igen sok tárgyilagosságot is követel, Balga hiedelem, hogy az uj programm nyomán felmerült pártközi zűrzavar a kritika termése, ennek egyedül a helytelen politikai érzék, mely nyilvánosságra hozta mindazokat a terveket, amelyeket megvalósítani kiván Olyan hadvezérek, akik előre kibeszélik a haditervet, elvesztik a háborút De ha még nem is kisérné hangos kritika a meddő politikai küzdelmet, ma már számot kell vetni a politikai tudomány, nak azzal a körülménnyel is, hogy a közvéle mény kialakulásának útjába állani nem lehet, mert nem lehet elnémítani se az igazságot, se az élet valóságát Az élet valósága pedig az> hogy fej nélkül nincs gondolkozás, tehát a vezetést vissza kell adnunk az érrelmiségnek, a magyar középosztálynak. Az oláhokkal, rácokkal szemben mindenkor a mi magasabb műveltségünkre hivat kozunk és másképpen soha, csakis intelligenciánkkal illeszkedhetünk be a világrendszerbe. - A földmivelésügyi miniszter köszönő irata. A földmivelésügyi miniszter köszönetét fejezi ki a város képviselőtestületének amaz elhatározásáért, hogy a fásítási munkálatok előmozdítására a város tulajdonát képező földekből csemetekert céljaira 8—10 kat hold kiterjedésű terület nek használatba való átengedését felajánlotta. Egyben értesiti a város polgármesterét, hogy, a felajánlott földterület használatára vonatkefeó szerződés megkötésével és a területnek hasz nálatba leendő átvételével a szegedi kir. erdő. felügyelőséget bízta meg. Tisztviselők kérelme. A két malomkő közé került tisztviselők, hiába a társadalom vagy a kormány jóindulatu törek vésének. csak nem tudnak megbirkózni a roha» mosan és folyton növekvő drágasággal A tisztviselők odáig jutottak, hogy el kell adni min den kis ingóságukat, hogy megszerezzék a min* dennapi kenyeret Budapesten csomóra hordják a ruhaneműt edényeket és árverésen adják el. Ezt az árverést ugyan vagyonmentő vásárnak nevezték el bizonyára álszeméremből. Budapesten most tartották meg az ötödik ilyen árverést és tizenkét millió korona értékű ingóságát ad' ták el a müveit magyar középosztálynak. Akik eladtak, kizárólag a középosztályból került ki, képzelhető milyen tömeget kellett összehalmozni és hány ezer tisztviselő fordult ehhez a segélyhez, hogy ez a 12 millió korona kikerüljön. Az állam a képviselőtestületek, a társadalom jóindulatára apelláltak mindannyiszor a tisztviselők s adott is kiki erejéhez mérten, igy kü lönösen a községi képviselőtestületeket illeti el» ismerés, akik a csekélyebb képzettségű tisz

1 viselői kart sokszorosan fölibe helyezte bármilyen rangú állami tisztviselőnek. A sanyarú tisztviselői sorson akar ^segíteni Csaba város tisztviselői kara is, mikor kérésével a képviselőtestülethez fordul. A városi tisztviselői kar a segéd és kezelő személyzet, a községi iskolák és a községi óvo dák oktató személyzete, a napidijasek a tűzoltó legénység és szolgaszemélyzet, a városi kórház nak tisztviselő, segéd és kezelőszemélyzete, végül az utkaparók legnyomorúságosabb tengődése, a folyton fokozódó mérhetetlen drágaság és a jelenlegi nehéz helyzet a készpénz fizetésből élőkre a megélhetés a mostani díjazások mellett lehetetlenné vált és mikor a Csonka Ma gyarország minden városa, községe a tisztviselők segítségére siet, tudva azt, hogy Békéscsabán az árak oly horribilis magasak s a fizetés oly csekély, hogy abból lakást fizetni, rnhát és egyéb megélhetéshez szükséges cikkeket beszerezni lehetetlen, azon kérelemmel járul a Kép •iselőtestület elé: hogy a nyugdíjba beszámítható fizetésüket 1920 évi október hó 1 tői kezdődőleg a szükségszerinti ujabb intézkedésig, az alábbi javaslattervezetünk szerint emelje fel. A XI fizetési osztályba tartozókét, a haj. duk, a tűzoltók, az útmester és az utkaparóké. 100% al AX fizetési osztályba tartozókét 90%al A IX fizetési osztályba tartozókét 80% al A VIII fizetési osztályba tartozókét 70% al. A VII. fi zetési osztályba tartozókét 60% al. Az állandó dijnokok részére évi 1800. a ki segitő dijnokok részére pedig évi 1200 koronát utólagosan fizetendő élelmezési pótlék címén. A felemelt fizetés a kisebb javadalmazásu alkalmazottaknál visszonylagosan magasabb őszszegben állapittatnak meg, mert a dolog természete szerint ezek vannak nagyobb támoga» tásra utalva A fizetésemelés 1920 évi október hó 1 tői ujabb intézkedésig bírna csak hatálylyal A főrendiház átreformálása. Budapestről jelentik : Wlassics Gyula báró a főrendiház átszervezésére egybehívott bizottság elnöke egy emlékiratot terjesztett a kormányhoz már régebben a főrendiház átreformálásst tárgyában. Ebben az emlékiratban felszólítja a kormányt, hogy a nemzetgyűlésen tárgyalja a főrendiház revízióját. Wlassics báró ez ügyben Teleki miniszterelnökhöz ujabb írásbeli előter< jesztést intézett