Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-11-11 / 91. szám

~~ | fira 1*911 vl " ójoJÍ^L 4/ ^ • ; ' Békéscsaba, 1920 november 11 4 Csütörtök XLVIL évfolyam, 91. szám igén evt* - — - 120-— korona Megjelenik hetenként Negyedévre III £l ES "tszer« Csütörtökön POLITIKAI LAP !ít hónapra — — — ío-— korona és vasárnap reggel SMrkMitőiég és kiadóhiva- A hirdetési dijak helyben, mindenkor Ul: II. kerület, Ferenc Jó- készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" saef-tér (Búzapiac) 20. sí rovatban egy sot közlési dija : 20'— K Magyal telefon: 7. siám. Kéziratok nem adatnak viasza. Az utolsó próba. Még csak néhány nap, aztán elérkezünk kálváriás magyar utunkon az utolsó stáció hoz. Ahhoz az időhöz, mikor az antantnak neveze t nagy egylet szolgái ránk teszik a koporsó fedelet s a rövid szögeken fel­hangzik tompán a kalapácsütés. És ezt az aktust ugy fogják majd hivni, hogy a tri­anoni békeszerződés szentesi lése. Gyászkoporsók mellett isfenszolgája szokott állani, aki viszontlátást hirdet az életben maradottaknak, vigasztalás ez a könnyenhivőknek, keserű viharzás azoknak a lelkében, akik kétségbeesettek. Ma mind­nyájunknak, akik egy szépnek és nagynak látott Magyarország koporsója mellett ál­lunk, megnyílik minden vérző sebünk és szomorú szavakat ad azoknak a sebeknek, amiket a keserű csalódás ejtett rajtunk. A lemondás a megpróbá'tatásoknak uj soro­zatát tárja fel, jelenéseket, melyeken átment már a meggyötört magyarság. Idegen aka­ratok előtt kell meghajolni a megtört ma­gyar büszkeségnek, annak a viharvert szál­fának, mely ezeresztendőn át dacolt kelet és nyugat csapkodó viharával. Azok a fájdalmasan szomorú szavak, melyek a ratifikálás megtagadása ellen szó­lanak, minden magyar ember szivéből szó­lanak. Ez a szerdai nap szomorú egy dátum minden magyar léleknek, akik valaha a magyarság megszilárdításán, erejének meg­erősítésén fáratioztak. A nehéz órák elől nem lehet kitérni s bizonyára mélyen át­érz tt, igazuk van, azoknak is, akik magyar érzésük minden erejével tiltakoznak ma. De a másik oldalon ott áll velünk szemben a kínos bizonytalanság, a nyug­talanító kérdés, a rém, mely a ratifikáció megtagadása esetén bizonyosan ránk sza­kad. Ma még van egy kicsike hely a sza­bad érzés és nemzeti gondolat számára, de ha ezt is elveszítjük, ha gazdaságilag teljesen elzárnak bennünket, ha részleges vagy teljes megszállás következnék, csak egy elnyomott sóhajtás volna minden sza­vunk. Ha mai helyzetünkben nem tehe­tünk egyebet, csak azt, hogy ezt a rémet elűzzük a fejünk felől, tán szolgálatot te­szünk. Nem jó szántunkból kell ezt tennünk, de kénytelenek vagyunk engedni a hatalmi szónak. A kényszer sodor bennünket, amely kényszer ma még ellenállhatatlan erejével nehezedik a mi akaratunkra s olyan elha­tározásokba és lépésekbe kerget, mely nem lehet soha komoly magyar elhatározás. A békének ez a ratifikálása, higyjük el, hogy nem fogja a mi jövendő sorsunkat eldön­teni. Nagy jövendők eljövő eseményeinek összehatása életre hiv még bennünket s ez a közjogi elhatározás sohasem jelentheti a lemondást. Nekünk uj erőt kell hogy ad­jon a négy folyó földje arra, hogy vala­mikor letörjük az Írásról ezt a nekünk fe­kete pecsétet. Nagy koporsó mellett állunk a kár­pátok koszorúi között, kálváriás magyar utunkon döbbenettel állunk meg az utolsó stáció előtt. De letöröljük a könyet s ökölbe­szorított kézzel megyünk előre. Azokkal, akik ezt a nagy temetést rendezik, mi még találkozni akarunk. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Ámen. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. Táviratok. (Saját tudósítónktól). TI ratifikáció referensei. Budapest, nov, 10 A holnapi üljsen elő­terjesztendő béke előadóiul Balla Aladár, Huszár Károly és Jánosy nemzetgyűlési képviselők let tek kisorsolva. Még bizonytalan hogy a kép­viselők erre a szerepre vállalkozni fognak-e, amennyiben a kérdésben még nem nyilatkoz tak. Az elszakított nyugatmagyarországi részek képviselői folytatják a megkezdett akciót Már is megállapítható, hogy egységesen fognak fel lépni a béke ratifikációja ellen. Trancia képviselők Budapesten. Zürich, nov 10. Párisi jelentés szerint a fiancia kamara tagjainak nagyobb csoportja a béke ratifikációja után Budapestre jön, a ma­gyarországi viszonyok tanulmányozása végett Az egész, mozgalom a francia kamarából indult ki s valószínűnek tartják, hogy a látogatásnak kedvező politikai hatása is lesz Véres dráma a Teréz-korul sarkán. Budapest, nov. 10 Ismét véres esemény lejátszódása tartja izgalomban Budapest lakos­ságát. Az elmúlt éj folyamán ugyanis a Teréz­körút és Abbázia kávéház sarkán fél három óra körül hangos sikoltozásra és jajveszékelésre let­tek figyelmesek a járókelők, akik odasietve, megdöbbenve látták, hogy egy 6-8 főnyi cso port hatalmasan ütlegelve, a földre tepertek egy embert. A szerencsétlen embert igyekeztek kisza« baditani a támadók kezei közül, ez azonban nem sikerült. Solta József .rendőr, aki szintén figyelmes lett a nagy lármára, a szemközti uton rohant a támadás színhelyére, de már csak ut közben találkozott a támadó csoporttal. A rendőr szerényen figyelmeztette a lár­mázó csoportot a rendes viselkedésre. A han gos társaság azonban ügyet sem vetett rendőr intéseire, hanem ahelyett a legdurvább és sértő szidalmakkal illették. A rendőr már távozni akart, mikor nem nagy távolságból hátba löt ték, A rendőr elővette szintén revolverét, a tá­madók után lőtt s aztán a kapott lövés követ­keztében ősczeesett a kövezeten. Miklós József rendőr ellenőr a lövések za< jára elősitett, a támadók azonban a távolból még akkor is lövöldöztek. Miklós József ren­dőr segítségével a súlyosan sebesült rendőrt egy targoncára tették és bevitték az Edison kávé­házba A t'madó csoport is visszafordult, nyo­mon követte a rendőrőket az Edison kávéházba, ahol megtámadták Miklós József rendőr ellenőrt és. akinek kezéből kicsavarták a fegyvert és többször rálőttek. Még az éjszaka nagy appará* tnssal indult meg a nyomozás a tettesek kide­rítése iránt és annyit már is megállapították, hogy az egyik tettes a Gyáru. 6 sz. alá mene­kült Az esetről a rendőrkapitányság sürgős je lentést tett a belügyminiszternek. A sajnos ese< tet a parlament mai ülésén az egyes nemzet­gyűlési képviselők már élénken pertraktálták. Tlemzelgtjütés. Budapest, nov. 10. A Ház mai ülésén Ra« kovszky István elnökölt, aki az ülést fél 11 órakor nyitotta meg Az első felszólaló Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő volt. Azzal kezdte beszédét, hogy tudomása szerint a kor­mány a földbirtokreform tárgyalását a ratifikáció miatt félbe akarja szakítani. Tudja, hogy sokan vannak, akik vele egyetértenek és ezt a békét nem szavazzák meg, épp ezért tiltakoznak e félbeszakítás ellen Utána Balla Szabó József képviselő beszélt Őrömmel szavazza meg a javaslatot mert ez nemcsak a népjólétet van hivatva előmozdítani mely által az ország meg' erősödése várható, hanem a reform megvalósí­tásával pótolhatjuk a vesztett erőket is, mert a földbirtokreformnak a népesedésre vonatkozó kedvező hatása elmaradhatatlan következmény lesz. Magyar-lengyel tárgyalások. Rövidesen megindulnak a lengyel vonatok. Hosszabb tárgyalás után a magyar-lengyel kereskedelmi érintkezés fölvétele küszöbön áll és e célból lengyel gazdasági szakértők és dip« lomaták érkeztek Budapestre, hogy itt illetékes helyeken a megkezdett tárgyalásokat folytassák és azokat be is fejezzék. Magyar részről is meg van minden jóakarat hogy ezeket a tárgyalásom kat befejezzék, sőt különböző irányban folyik más és más tanácskozás, amelynek célja, hogy a magyar-lengyel gazdasági összeköttetés minél intenzivebb legyen A Magyar-Lengyei Kereskedelmi i. t., amely néhány héttel ezelőtt alakult, programmjához hiven máris hozzálátott a lengyel gazdasági érintkezés szorosabbá tételéhez Többrendbeli fontos gazdasági kérdés elintézése ügyében az uj vállalat meghatalmazottat küldött Bécsbe, aki onnan Varsóba utazik hogy a lengyel érdekel­tekkel személyesen tárgyaljon. A magyar lengyel kereskedelmi r t. célja, realizálni azokat az elvi megállapodásokat, ame­lyek eddig ugy magyar, mint lengyel részről köttettek. Minden remény meg van arra, hogy a lengyel vonatok hamarosan megindulnak és ilyen módon létre fog jönni a magyar-lengyel közvetlen gazdasági összeköttetés és áruforga­lom Terv magyar részről az, hogy ne csak Galíciát, hanem egész Lengyelországot meg le­hessen szerezni fogyasztó piacnak. Vannak a két állam között kölcsönős megállapodások, igy bizonyos cikkek beszerzésénél kizárólag Magyar­országot részesiti Lengyelország előnyben, vi­szont bizonyos árnk beszerzésénél ni is Len­gyelországot fogjuk felkeresni.

Next

/
Thumbnails
Contents