Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám
1920-10-31 / 88. szám
2 ttf JifcSXJBtiV t* fcOZLON* Békéscsaba 1920 október 31 A pusztuló magyarság. Csonka Magyarország közegészségügyi állapota Bénárd miniszter és Békésy államtitkár nyilatkozata fővárosi tudósítónk előtt. Egymilliós veszteség emberanyagban a háború alatt. Budapest, október 29 ben volt. Két évtized múlva — minden gazda sági tényezőtől eltekintve — természetszerűleg kevesebb lesz a házasságkötések száma s ennek megfelelőin a születések arányánál újra vissza eses fog mutatkozni Ez a folyamat periodika san mindig kisebb és kisebb ' mértékben többször megismétlődik s csak néhány generáció múlva fog végleg elsimulni • •A magyarság regenerálódását és pótlását tehát nem várhatjuk a születési arányszám emel kedésétől. A mult évben a legfrissebb adatok szerint ezen a téren állott be ugyan bizonyos javulás vagyis szaporulat a népesedésben, de ez is csak időleges, A magyarázata az. hogy akkor telt le az esztendő, mikor a férfiak a harctérről meg a hadifogságból hazaőzönlöttek. A lakosság számának növelésére mindenekelőtt a meglévő emberanyaggal keli minél gazd.isá gosábban bánni. Sajnos alig van Európában állam, amely nek halálozási száma a miénknél magasabb lenne Ami pedig a gyermekhalandóságot illet' t már békében is csupán Oroszország mult tel bennünket A Balkánon jóval kedvezőbb volt a helyzet mert ott jóformán minden anya maga táplálja a gyermekét s igy a csecsemők immu nitása sokkal nagyobb. Természetesen a háború még hihetetlen mértékben rosszabbította a helyzetet A harctérre ment,férfi helyett most pedig'a súlyos megélhetési viszonyok meliett a nőnek is munka után kell néznie igy tehát nem gondozhatja gyermekét kellőleg Már emiatt is. sokszor pedig a rossz táplálkozás következtében nem birja a csecsemőt maga szoptatni, a tej pedig rendesen rossz és megbízhatatlan. Különben is a mester séges táplálás mindenkor káros befolyással van a gyermek fejlődésére A Csonka-Magyarországon aránylagosat! még nagyobb a csecsemőhalálozás. Hiszen az ország jórészét ma az Alföld leszi, ahol mindig a legnagyobb volt a gyermekhalandóság. Ennek okát elsősorban az Alföld klimatikus viszonyaiban a nagy nyári hőségben látom, amelyet főleg ennek, a területnek erdő , álta Iában fahiánya idéz elő Sajnos, fásítás helyett még a meglévő erdőanyaggal sem bánhatunk most gazdaságosan. Ep ezért ujabban az exces sio nyári hőség következtében, amikor főleg a v csecsemők legnagyobb veszedelme, a bélhurut pusztit a gyermekhalandóság julius és augusz. tus hónapokban évrő évre növekszik Véleményem szerint az államnak már közegészségi szempontból is mindent el kellene követni az Alföld tásitásáro > mely egyúttal egyedül hathatós eszköz lehetne a tuberkulózis ellen A gyermekhalálozás csökkentésére, valamint a csccsernő és anyavédelem céljából számos állami és társadalmi akció van folyamatban .vokat várw k a közegészségi szolgálat államo sitásától is, melynek keresztülvitelét a jelenlegi miniszter programmjába vette A minisztérium egy nagyszabású közegészségi reformtervezetet is dolgozott ki, ez azonban ma. anyagi okokból nem vihető keresztül Nem jelentéktelen kérdés a legfiatalabb, háborús'"orvos generáció intenzív továbbképzése is. akik részére tiszti-orvosi tan folyamokat és egyéb továbbképző kurzusokat állítottunk fel. Azok a szórványosan fíllépö járványos be teqségek (hastífusz, vörheny) melyek a fővárosban s itt ott a vidéken, igy Békéscsabán is mutatkoztak) továbbá e betegségek meglehetős magas halálozási arányszáma arra indították tudósítónkat hogy ebben az ügyben iiletékes helyre, a népjóléti minisztériumba forduljon felvilágosításért. Ezért felkerestük-dr. Békésy Géza h áÜ3m titkár urat a minisztérium közegészségügyi osz tályának főnökét Az államtitkár ur azonban csak a miniszter engedélyével volt hajlandó nyilatkozni A miniszter ur őkegyelmessége mikor beleegyezését kéltük az interjúhoz ezeket mondta: — Készséggel hozzájárulok ghhoz, hogy az ország közönségének megnyugtatása végett a kért felvilágosítás megadassák. Hál' Istennek kijelenthetem — fűzte hozzá mosolyogva — hpgy os ország közegészségi állapota kielégítő júrvcn<os betegségekből y edig, már tudniillik a? ok nak valóban járványszerü fellépéséről a mai Magyarország területén szó r/incs. Á miniszter írásbeli engedélye alapján most már Békésy h államtitkár ezeket mondotta tu dósitónknak : — Csonka Magyarországon jelenleg nín csen járvány. Az újpesti vörheny epidémia mely a fővárosba is beszivárgott, az erélyes intézkedések következtében megszűnt A tavasz szal sajnos, kiütéses tifusz eseteink is voltak jórészt cigányok köpött Azért sajnálatos dolog ez, mert a háború előtt a kiütéses tifusz isme retlen betegség volt nálunk és csak a háború cipelte be hozzánk. Hasi hagymás [iifusz) esetik csupán szórványodén fordultak elő főj dalom, feltűnően magas halálozási számmal Ugyanígy a vörheny is Koleraeset nálunk nem volt jóllehet á Balkánon, de a nyugoti államokba.. is igy Franciaországban több kolera megbetegedést jeleztek. Szinte azt mondhatnók, hogy az a megfojtásunkra készült politikai határzár, amellyel ellenséges szomszédaink td jesen elzárni igyekeztek a külvilágtól, számunkra jótékony quarantaint (egészségűéi i zárlatot) je lentett, ami megakadáiyozia a betegségek be hurcolását. Ezután a jelenről áttérve a jövőre az or szag népességének természetes szaporulata felől tudakozódtunk az államtitkár urnái — Ez a lehető legszomorúbb kérdés — fe lelte —- amit Ön feladhatott. Fájdalom ma öt éves háború, forradalom, kommün után alig beszélhetünk szaporulatról Sőt a hiboru alatt a születések csökkenésével és a természetes halálozások főleg csecsemőhalálozások következ tében szaporulat helyett félmilliós deficit állott elő; amihez ha hozzávesszük harctéri veszteségeinket, körülbelül egy félmillió emberéletet, ugy megállapíthatjuk hogy az ország népessége ma legatőbb egy millióval ktvisebb. mint volt a háború előtt. Természetesen ezek az adatok a teljes Ma gyarországra vonatkoznak Háborús veszteségünkről még nincsen pontos kimutatás mint hogy a statisztika csak a halottá nyilvánitás után készül amely pedig igen hosszadalmas közigazgatási eljárás A háborús évek szülötteinek a száma csu pán egy harmada annak, ami a normális idők A haza minden előtt! Csodálatos, valami érthetetlen közöny, nemtörődömség vett erőt rajtunk. Ugy teszünk, mint az a gazda, kinek a háza porig égett és beáll az esős idő, ázik a fal omlik róla a vakolat, sőt itt-ott egy egy darab fal is ledül, de annak rendbehozására a gazda nem gondol. Volna egy pár üszkös gerenda, ha azt száraz helyre tenné, még használhatná, de elkeseredésében mások figyelmeztetésére azt feleli : ha elpusztult a ház pusztuljon minden. Igy fest most a mi szegény, hej de sokszor porig leégett hazánk és mi benne! Jövünk, megyünk tanácskozunk, tervezgetünk, humánus egyesületek. létesítésén fáradozunk de mindenek az a vége : még várjunk mit hoz a jövő. Hát mindenesetre várjunk, hisz egyebet ugy sem tudunk tenni de indokolt e ez a tét len várás? Indokolt é a közöny? Semmiesetre nem ! Nem pedig azért mert lassanként megszokjuk és azt hisszük, hogy rajtunk már csak a csoda segíthet A?t hisszük, hogy a mi bajunkat a külföld is szivére veszi és előbb utóbb segit rajtunk Pedig abban nagyon csalódunk, ha ebben a csodában leszünk ! Avagy törődik ma valaki azzal, mi történik most Török Bol gár, Orosz stb országokban ? Bánt az valakit, ha azt olvassa hogy Konstantinápoly nemzetközi kikötő lesz és Törökország csak papiroson ma rad ország ? Vagy a fiumei és a megszállott területek magyarságának földön futóvá vállása felett bánkódik-e valaki ? Vagy Oroszország siránkozó népe felett, mely naponta érett kalász módjára hull — azt sem tudja miért — busul e más ? Nem bánt senkit sem ez, sem az. Ez még a kisebbik baj, mert az értelmes ember még tud legalább érezni, tud gondolkodni és tudja, hogy a szorgalom, a munka a kitár tás még segíthet rajtunk, de mit szóljunk az ellentáborhoz ? Oh az teljesen apathiaba, merült, a közöny oly nagy, hogy minden emberi szá mitás szerint jól átgondolt hasznos tervről le kell mondani, mielőtt azzal a nép elé állnánk. A felelete mindenre az : „majd lesz valahogy".' Tudja azt jól mindenki, ha 1919 év elején csak botokkal felszerelve megyünk határainkra semmi féle „zsebrák" nem teszi lábát országunk terű letére Annakidején a területvédő iigátój jö;t is távirati felhívás, az népgyűlés keretében felis olvastatott,fde a tömeg azt feleite rá : „Ménje nek az uraTTTmí már eleget harcoltunk" ! Nem tudom kiket értettek „urak" alatt de ha a ma gam fajta úrra gondoltak lévedtejc Hogy mi. ki volt a háború és azután ránk jött sokféle még most is tartó bajnak az oka ? azt a történet tudósok fogják kikutatni sajnos mi nemcsak szegér.y hazánkat veszítettük el de elvesztettük népünket is Es itt nem&ak a csatatéren ma radt bajtársaimra gondolok, hanem erkö esi szempontból az itthon maradottak és a szerencsésen haza érkezettekre is Azóta bomlott meg a társadalmi rend és nemcsak ez. hanem meg ingott a nemzeti és a vallásos érzés is, nincs fegyelem, nincs tisztesség mindenfelé esik gyorn, melynek kiirtása végett a hizát féltők min den eszközt megragadnak, de hogy a közö-iy mekkora, azt egy példával világitom meg A háború és annak szomorú bevégzése után egé>ztn a megszállásig sőt a megszállás alatt is annyi mulatság volt mindenfelé, hogy a boldog béke vi lágban sem több Sokszor adtam kifejezést aggodalmamnak mások előtt is, hogy ez nem fog jóra vezetni, hogy ez a szükség (okozásához ve zet hogy ez iesz oetetőzése nyomorúságunknak Es az idő igazat adott Mert eljött és megjön az az idő is, hogy könnyes szemekkei nézzük házunk tetejének pusztulását és nem tudunk egy darab deszkát oda tenni mert nincs Mezítláb fogunk járni, mert lábbeli sem lesz Nem tud juk ételeinket elkészíteni, mert f< sincs. És igy tovább mehetnék a megélhetéshez szükséges dolgok hiányán végig egészen a tü. cérnáig, mely eszközök szintén csak drága pénzen sze rezhetők, meg. Kist jön az a mire felelni kell : hogy szükség esetén liajla"dó volna e népünk hazá ját, ha kell fegyverrel i s vi sszaszerezni ? A feie let nem mel hangzi^ -rrífrf- sajnos népünk a ha zával szemben tarloztfTcotelesséiíérzetet csak ugy latolgatja, mint vásáron a jószágot, hogy mennyi haszna lesz ha megveszi és ismét el adja Nem azt, hogy megtartsa és hasznosítsa Azt érzi mindenki, hogy baj van azt is tudia mindenki hogy mi az oka/de mihelyt arról van szó, hogy segíteni kellene rajta, a válasz ismét az hogy érrnem mennék háborúba, elég volt belőJeljriát ez ne m addig van TulaTttonképen gyermekeinkről van szó, kik e megcsonkított hazában ép ugy nem találnak megélhetést mint most mink. Nem akarok há borút én sem, de nem zárkózom el szükség esetén az elől sem, mert a csonka Magyarországon erdő. bánya, fa, só, szén stb hiányában nem lesz élet, nem lesz ipar, kereskedelem hanem lesz egy nemzet mely a költő szeri' t pusz'ulni fog mint az oldott kéve Ezt a katasztrófát kell megelőzni azzal, hogy megmutassuk a külföld nek, miszerint tudunk tűrni, várni de teljes erőnkből azt is meg kell»mutatni, hogy életké pesek és hazánk visszaszerzése érdekében ál dozatra is készee vagyunk Ehhez szükséges a józan élet, a szorgalom és mindenek felett a hazaszeretet, mely nélkül egész jövőnk bizonytalan Hangoztassuk, bátran, hogy országunk s/3 része megszállás alatt áll, ugyan de imáinkba foglalt óhaj azon részek mi előbbi visszaszerzése Ha ezt hangoztatjuk ugy az ott sínylődő magyarság bízik a felszabadítás ban és nem hagy fel a reménnyel, hanem azt élesztgetve várja a pillanatot mikor jöhet segitségünkre Népünk józanabb része belátja a kritikus helyzetet és tudja, hogy minden bajnak forrása a megszállás alatt heverő értékek, de a nagy tömeg még most is érzéketlen minden iránt, miért is kérek mindenkit de különösen tanitó társaimat, hogy megértse mindenki a „Szózat" nak eme sorait: *A nagy világon e kívül, nincsen számodra hely, álddjon, vagy verjen sors keze, itt élned és meghalnod kell" ! Czirbusz Endre. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Ámen.
