Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-10-21 / 85. szám

2 öfcKÉSWEOVE* KOZLONV Békéscsaba 1920 október 21 Gabona-kontingens Békéscsabán. A már előbb meghirdetett, de sikertelenül maradt értekezlet után dr BerthóU Istán pol gármester a mult vasárnapon d u 3 órára ujabb értekezletre hivta össze Csaba termelő gazdáit, hogy a termelő lakosságra kivetett gabona kon tingens elosztását ismertessék és a módozato kat megbeszéljék az érdekeltekkel. Ezúttal nagyobb érdeklődés mutatkozott a kérdés iránt mert ugy a tanácsterem, mint a karzat zsúfolásig megtelt az érdeklődő gazdaközönseggel. Különö-sen nagy számban vonult fel a kisgazdapárt Általános vélemény volt' a gazdaközönség kö rében, hogy a közélelmezési miniszternek ez az intézkedése elkésett intézkedés hogy erről mind járt a cséplés után kellett volna gondoskodni amikor minden gazda minden nehézség nélkül tudott volna eleget tenni a kívánalomnak. A kontingens felosztását megelőzte az adóemelés, mindenki igyekezett, hogy adókötelezettségének eleget tegyen s az adót terményei utján igye kezett biztosítani. Az elhangzott beszédekbe szo rosan kapcsolódott be az iparosok, tisztviselők és ellátatlanok kérdése Pontosan 3 órakor nyitotta meg az értekezletet dr Beríhóív István polgármester. Bevezető beszédében rámutat a kérdés nagy fontosságára, hogy a mai termés eredményéből a jővöig biztositanunk kell a gabonaszükségletet. Ez egyúttal a béke és nyugalom kérdése. Le kell venni embertársainkról a kenyérgondo lat nehéz kérdését. Az ország gabonaszükséglete 5 millió 200 ezer métermázsát tesz ki ebből több mint egy milliót a malmosoktól kiván a közélelmezési miniszter beszerezni A hiányt a kormány a kontnigentálás alapján kívánja beszerezni, vagyis vármegyénkint illetve városok szerint vagy járások szerint mennyi esik a termelő lakosságra. E szerint Békés vármegyére 2500 vaggon, magára Békéscsabára 350 vaggon esik. Elismeri e kérdés nehézségét de számolni kell azzal hogy itt legalább a kenyéradagját mindenki megkapja Ezt csak a belátás és jó akarat egyenlítheti ki Utána Szilágvi százados a közélelmezés csabai kirendeltségének vezetője tájékoztatta az egybegyűlteket Hosszasan fejti ki a forradalom és a megszállás visszahatását, melyhez hozzájá' rtilt még az is, hogy a rendelet alól nagyon sok gazda ki akart bújni Sokan nem vallották meg az igazat, igy az előbbi rendelet részben azért nem sikerült A hibákat jórészt a kisbirto kosok követték el, de ezt nem a nagybirtokosok védelmének érdekében mondja Csonkamagyarország 15 vármegyéből áll, a népesség a me nekülések következtében ötszörösére emelkedett Felhívja a gazdaközönség figyelmét, hogy a vá rosra kivetett mennyiséget be kell szolgáltatni, ellenben katonai requiráiás következik Erre a kijelentésre óriási zaj tört ki a ta nácsteremben, egymást érték a közbekiálltások : — Dolgozzon mindenki, ne csak a föidmi ves! — Ne órákat dolgozzanak, hanem napokat mint mi I — Mi dolgozunk és az iparos meg a hiva íalnok az ur I — Hozzá vagyunk szokva a requiráláshoz! — Nincs háború akkor miért requirálnak ? A zaj lecsillapodtával kifejti az előadó hogy a Csaba részére megállapított kontingensben már bent van az a mennyiség, amit eddig beszálli tottak és amit a cséplőgépek után igénybe vett a város. Beszállittatott eddig 150 vaggon, a még elosztandó mennyiség 200 vaggon Indítványt tesz arra, hogy a lakosság minden egyes réte géből egy-egy bizottsági tagot kellene válasz tani igy a különböző társadalmi rétegek egymásnak szemrehányást nem tehetnének. Beszolgáltatás esetén a város fel lenne mentve a requizició alól s hamarabb Ienue szabadforgalom Az előadó apellál a gzzdatársadalom belátására és ígéri, hogy a kellő beszolgáltatás eset ín nem lesz requiráiás. Szilágyi szavait ismét hatalmas zaj követte, sűrűn hangzottak a keserű közbekiáltások Nig riayi igyekezeit csillapítani a felkavart indulatokat de alig tudott pár szót szólni, szava a lár mában teljesen elveszett. Belirzev Géza: Hitelt'ad az elhangzott sza vaknak amiket az előadó elmondott Tudja, hogy Csaba gazdaközönsége kötelességének eleget tett a múltban és eleget tasz ezután is De az egész kérdés elrendezésében súlyos igazságtalanságo kat lát mert nem veszi figyelembe a termés eredményeket, igy a rendelet mindig a szor galmasabb gazdát sújtja. Felkéri az előadót, hogy járjon közbe a közélelmezési minisztériumnál. hogy az intézkedés méltányos alapokra legyen fektetve, mert különös az, ha 1 mm. buza 500 K- és 1 mm. zab 800 K van maxi málva A kormánynak van módja az ellátatla nokról gondoskodni, tárja fel a valóságot és az igazságot akkor menni fog könnyen minden. Szilágvi százados kijelenti, hogy nincs fel hatalmazva arra., hogy ő közvetítsen. Adják be közvetlen a miniszterhez ezt a kérdést, nem a csabai képviselő utján Bohus : Kérvényeztünk mi már eleget a vége mindig az. hogy elutasítanak Mindenki beadta annak idején a gabonát, mert bizlak a kisgazda kormány Ígéretében Az a kérdés itt csak tudunk e adni vagy nem ? Csaba mindig az első helyen volt, most is megtesz amit tud mert a gazda az nem szökik meg, de ilyen időjárás mellett mint a mai, újból ott leszünk, ahol voltunk Abban a meggyőződésben van hogy Csaba ezt a kontingenst nem adhatja meg és szeretné azt a bízottságot látni, aki ezt végre is tuaná hajtani, Ararzky György: Most a miniszter leküldi a saját embereit hol innen, hol onnan ma nem áll a gazdaközönség rideg intézkedésekkel szem ben, de ezzel a helyzeten segíteni nem lehet A termelők nem ő órát hanem 18 órát dol goznak A termelő ismeri a másik rétedet is és .adják hogy az ellátatlanokból mennyit kell le ütni, mert^gy a termelő munkáiánax eredménye átvándorol a cserépgyárba, a szabóhoz a csíz madiához Egy módot a

;ánlana a közélelmezés megoldására, hogy az állam a szövetkezeteiben árut igy vasat, kötelet síb ne pénzért hanem gabonáé, i adjon, jc" annyi gabona fog be gyűlni amennyi keli Dr Be thóU István polgármester szólo.t még hog/ ő kötelességet ki/ánt teljesiteni a gazdákkal szemben, felhívta a figyelmet ennek a kérdésnek egymás kö^ii komoly megbeszélésre és az é.iekezletet berekesztette. sRENÉ CRESTÉ § lés COCANTIN 1 játszik az OKTÓBER 29-ÉN ÉS 30-ÁN Jegyek elővételben a pénztárnál A Falu. A „Falu" Országos Szövetség az elmúlt va sárnap délelőttjén tartotta meg Csongrádon első tiszavölgyi propaganda naggyülését. A gyűlésen megjelentek Rubinek Gyula és sokcrópátkai Szabó István miniszterek, Meskó Zoltán állam titkár igen sok nemzetgyűlési képviselő és szá mosan a politikai élet vezető emberei közül. Békésvármegye küldöttségét dr Egán Imre vármegyénk főispánja vezette, a küldöttségben a vármegyének több számottevő tagja Vett részt. A főispán a békésmegyei küldöttségek tagjait bemutatta Rubinek kereskedelmi miniszternek. A főispán a miniszterhez intézett beszádében azt kérte, hogy a megye székhelyével való bonyodalmas vasutj, összeköttetést és közlekedést egyszerűsítsék, a mai viszonyok mellett ugyanis ha valakinek Gyulán akad dolga, az igen sok szor három napba kerül. A kereskedelmi miniszter az üdvözlésre igen szives hangon válaszolt és megígérte, hogy ezeken az állapotokon minden tőle telhető eszközzel segíteni fog. Horthy Miklós beszéde. — Saját tudósítónktól. — Horthy Miklós kormányzó vasárnapi be széde kell hogy visszhangra találjon minden magyar ember szivében Hisszük, hogy az az irány, melyet megszabott a tnai közgondolkozásnak, mindenki lelkében kiváltja azt a törek vést, hogy őszinte becsületességgel törekedjen magyar hivatásának betötésére s elnémítsa a burjánzó demagógiát. — Egy évvel ezelőtt — úgymond — tulaj! donképpen e helyen fejeződött be egy sötét, | szégyenteljes időszak és innen indult előre négyszázéves álmunk megvalósulása, a szebb ' magyar jövőnek záloga: a nemzeti hadsereg. Es Fehér vármegye hazafias közönsége szobrot emelt e történelmi helyen oltárául a hazasze retetnek, hadseregünkbe vetett bizalmának és reménységének és őrök tilalomfául a destrukció nak és a széthúzásnak. Ez az emlékszobor kész* j tet az emlékezésre és ha visszagondolok az eli mult esztendőre, sok szép és nagy aikotás jelzi ! egy uj szebb dicsőbb korszak virradatát Van j rhegbizha'ó hadseregünk az alkotmányos élet \ helyreállt, a külföld kezd bennünket megismerni, értékelni és megbecsülni s az építő és termelő munka pedig már éledzik az egész vonalon — Es ha én mégis ma hazánk egén nem napfényt, hanem a fellegeket látom, annak oka íz hogy nem minden alakult ugy, ahogyan egy évvel ezelőtt Szent István városában elképzeltem és óhajtottam. Azt hittem, hogy a nemzet annyi megpróbáltatás szégyen és meg alázás után epészen eggyé forradt a haza megmentésében Ez nem történt meg. Az emberek nem tudják levetkőzni a forradalmi mámort. Mindenki vezetni akar, de senki sem akar ve zettetni. Mindenki politizál és mindenki de különösen egyes csoportok egymaguk akarják az összes kérdéseket megoldani mégpedig azonnal, egy csapásra megoldani. Sorrend nél kül, meggondolatlanul, előkészítés nélkül vetik bele a közvéleménybe a legnagyobb broblé mákat, ami nem vezethet megoldásra és meg nyugvásra, csak izgalmakra és az alig visszaszerzett belbéke megrenditésére, még akkor is, ha ezek a törekvések különben jóhiszeműek és hazafiságból erednek. Egy jogállamban tömegek, felelőtlen elemek nem diktálhatnak, csak az alkotmányos fórumok, melyeknek vezetését mindenki respektálni tartozik. Ezek a fórumok kell hogy kibírjanak minden igazságos, pártat lan főleg hivatott kritikát, de nem engedhetem meg hogy a politizálást cs, hívatlan kritikát egyesek oly mértékben űzzék hogy az már a tömegek lázitásába csapjon át Elhatározott akaratom, hogy a magyar nép végleges megnyugvása érdekében a demagógiát egyszersmindenkorra elnémítsam. — Ujabban újra mind sűrűbben lehetett ész lelni olyan lörekvéseket amelyek a király személyének kérdését igyekeztek előtérbe tolni Mind nyájan egyetértünk abban, hogy ez az ország meg nem tagadva ezeréves múltját, mint ki= rályság folytassa életét a nemzetnek nagy kö zösségben és mindnyájan szeretnők Szent István koronáját régi fényében tündökölve látni. Odáig azonban még nagy külpolitikai feladatok és a belső konszolidáció nehéz munkáinak befejezése állanak előttünk Azok, akik a király személyének kérdését idő előtt bolygatják, a nemzet egységét bontják meg. az ország pol gárainak lelkét forradalmositják, megakasztják a belső konszolidációt és ezzel bénítják külpoliikai cselekvő képességünket is Jól tudom, hogy vannak olyanok is akiket nem a mult hagyományaihoz való ragaszkodás vezet, hanem önző célokból, vagy egyenesen azzal a gonosz szándékkal tartják ébren az ily kérdéseket, hogy ezáltal megzavarják és megakasszák azt a gyógyulási folyamatot, amelyre a nemzetnek a háború és a-forradalmak puszti tásai után szüksége van. sőt akadnak; akik kö! csönös bizalmatlanság ébresztése és széthúzás előidézése végett a rágalmak és gyanúsítások piszkos eszközeivel dolgoznak nem kímélve hol jó, hol rosszhiszeműleg az én személyemet sem. Holott mindenkinek tudnia kellene, hogy Ma gyarországnak a királyi hatalom gyakorlása szünetelésének idejére a nemzetgyűlés által a legfőbb hatalom helytartójául megválasztott kormányzója nem élhet vissza e hatalommal, nem •nyúlhat a királyi hatalom, nem nyúlhat a királyi trón után. — Én igy fogom fel kötelességemet. Értsék meg kötelességüket mások is- Aki nem érti meg, azzal megfogjuk értetni Kísérletezésre idő nincs, ki nem alkalmazkodik a jogrendhez bűnhődni fog.