Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-10-17 / 84. szám

Ara 1*50 K Békéscsaba, 1920 október 17 Vasárnap XLV1L évfolyam, 84. szám - VI Sgéas évia — Félévre — — Negyedévre — Xjy hónapra — — — 120— korona — — 60-— korona — — 30.— korona — — 10-— korona Megjelenik hetenként kétszeri Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Smrkesstóség 6a kiadóhivatal: II. kerfilet, Ferenc Jóssef-tér (Bnzapiac) 20. «• Megyei telefon: 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénz se) fizetendők. — A „Nyilt-tér* rovatban egy sor közlési dija : 20°— K Kéziratok nem adatnak vissza. Á csehek praktikája. A magyar békeküldöílség elnöke, gróf Apponyi Albert megjósolta, hogy Magyarország megcsonkítása ugy m«rad itt Európa közepén, mint egy nagy nyitott seb. Mig a magyar kérdést közmegelégedésre nem rendezik, a beteg Európa meggyógyulni nem fog. Apponyi Albertnek ez a jóslása beteljesedett, mert a felszínen levő politikai kérdések között nincs ma Európának fontosabb kérdése, mint az orosz és a magyar kérdés. Az európai politikai körök, különösen a jó szomszédok, akik könnyű győzelem soha nem álmodott gyümölcseihez jutottak, fáradoznak azon, hogyan lehetne ezt a nekik kedvező mostani állapotot fenntartani és biztosítani, ha kell erőszakkal is. Ennek a törekvésnek a megtestesülése a kis antant, melynek ideája a csehek politikai nagykonyháján született meg. Ma, ha a jelek nem csalnak, ott tartunk, hogy ez a mi feldarabolt országunk ellen szőtt szövetség eltért eredeti céljától, mert a szomszédokat nem sikerült teljes egészében a magyarság ellen tömöriteni. Így például Lengyelország egyenesen kijelentette, hogy a lengyelek csatlakozásáról csak akkor lehet szó, ha ennek a szövetségnek nincs meg a nyilvánvaló magyarellenes tendenciája. Hogy a cseheknek ez a ravasz mesterkedése nem sike.ült, oka az is, hogy időközben a cseh köztársaságban is súlyos belső zavarok törtek ki, de meg a lengyelekkel is van még egy elintézetlen lovagias ügye, ez pedig a tescheni kérdés. Már pedig ennek a kérdésnek az elintézéséig L.engyelország tudni sem akar a kis antantról. Ugy látszik mégis, hogy a csehek minden áron meg akarják ezt a kérdést oldani, igy aztán a~(iseh külügyminiszter minden készségét kijelentette a lengyelekkel szemben, hogy a köztük levő vitás kérdést békésen oldják meg, Igy nemcsak reméli, de Csehország boldog lesz, ha a lengyelek is csatlakoznak a kis antanthoz. Nem tudjuk még, mi lesz a lengyel kormány válasza, de az egyetlen népről, mely évszázados közös sorsban velünk együtt vérzett és szenvedett, nem hisszük, hogy felüljön az alattomos cseh számitásnak. Nem hisszük különösen azért, mert hiszen éppen a csehek számítottak Lengyelország bukására s Nyugateurópa felé ők .nyitottak kaput a bolsevizmusnak. Annyi bizonyos, hogy ma már a kis antant diplomáciája nem dolgozik olyan zavartalanul, mint eddig. De hát hogy nekünk is jusson egy kis mézesmadzag, most á csehek azon mesterkednek, hogy minket Js bevonjanak egy keleteurópai szövetségbe. Ennek az akciónak őszinteségében nem igen hiszünk, de bizunk abban, hogy a dolgok fejlődése itt még nem fog megállani s az előállott európai zűrzavar folyamán élesebb szinben tűnik fel a mi igazságunk. Vagy ugy is mondhatnánk, hogy rikítóbban fest az az igazságtalanság, melyet velünk szemben Európa elkövetett. A torlódó események uj és uj alakulásokat vetnek felszínre, vagy sülyesztenek el, igy nekünk izmosodik az a reményünk, hogy kiszabadulunk a magyargyűlölő politikai gyűrűből, mit a csehek körénk vontak. Egy központi fekvésű Magyarország nélkül nem maradhat itt fent semmiféle államszövetség, különösen nem egy keleteurópai szövetség. A csehek ugyan még mindig keverik a kártyát ellenünk, de ha a lengyelek felismerik a helyzetet és átérzik azt a fájdalmat, mely a sajgó magyar sebből fakad, akkor a vakon gyűlölködő cseh mesterkedés vereséget fog szenvedni. Események, Szerajevóban a szerb testvérek egy kiprö bált eszközhöz nyúltak és virágcsokor helyett bombával kedveskedtek a szerb trónörökösnek Hogy a merénylet nem sikerült ugy, mint hat évvel ezelőtt a mi trónörökösünkkel történt, hát ez csak olyan privát szerencséje lehet a szerb régensnek. De mikor a robbanás után tovább vitte a vonat, elgondolkozhatott volna bizonyos dolgokon Neki oka és módja van rá hogy egy kicsit emlékezetben tartsa a multat Ahogy egyik nap alapja a holnapnak, az a mult ugy lesz holnapja a jövőnek. Az a hat évvel ezelőtt el hajitott bomba lángbaboritotta a müveit világot felszabadította az elvakult emberi indulatokat, amelyeknek pénztel fűtött melegágya volt a Balkán Ez a szörnyű világégés talán sohasem következett volna be, talán sohase lett volna az általános emberi nyomor, ha a belgrádi konak ban nem talált volna jó és megfelelő talajra az eldurvult emberi erkölcs Robbanások után talán megmozdul a felelősségérzet és a hatalmi tobzódások mellett a téli éjszakákon megjelennek a véres emberi árnyak, mint nagy intő példái annak, hogy a belgrádi konak nagyon is süppedékes talajra van épitve. Az oláhok már megint számolnak Számolnak az eseményekkel, hogy netalán elveszítik a megszállott részeken a pünkösdi hatalmat. Tehát harmóniát akar teremteni közöttünk az ő sajátos módszere szerint, igy először ledönti a szalon» tai Kossuth-szobrot, aztán ünnepélyesen felállítja a muzeumban. Mikor erőszakosságokkal, zsaro • lásokkal végsőkig keserítik el a lakosságot, ak kor a román sajtó jön és igéri, hogy vége lesz a tulkapásoknak. Sőt még kesereg, hogy az el keseredés oka az, hogy nincsenek tisztviselők, akik ismernék a nép lelkét, bevett szokásait, igy aztán szakadoznak a szálak ahelyett hogy szorosabb volna az egybekapcsolódás. Ez a Resergés ugyan semmi eredménnyel nem jár, ma rad minden mindig a régiben, de a román sajtó emiatt sivárnak látja a jövőt, amellyel számolni kell. Számolnak is, csak arra nem akarnak rájönni, hogy kétszerkettő négy, hogy a mi igazságunk mindig igazság marad Talán egyszer csakugyan eljön a nagy tanítómester, a Sors és jobban megtanítja őket a számolásra, semmint gondolják Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Fővárosi levél. — Saját tudósitónktól. — Budapest, 1920 október 15. A politikában szélcsend. Az a bizonyos nagy nyomasztó némaság a kitörni készülő vi< har előtt. A parlamenti szünet végre mintha a politikai hullámok elülését is magával hozta volna. A képviselők szétszéledtek s a lelkiismeretesebb és számítóbb része azzal tett eleget honatyai kötelességének, hogy beszámolót tartott kerületében. Ezért a pártkörök élete jelentékenyen megcsappant A kisgazdapártban csak néhány amatőr kisgazda, meg az itt rekedt miniszterek szállingóznak. Egyedül a Wenckheim palota és a keresztvén párt helyisége hangos. A párt kebelében altalános az elégedetlenség a ImrzussaU Abban mindannyian megegyeznek, hogy a kitűzött programmból — eltekintve az enyhének tartott numerus clausustól és a galíciaiak most megindult kitoloncolásától — sem • mit sem sikeiült megvalósitani s ez a körülmény — sokak meggyőződése szerint — katasztrófálisan előidézheti a tömegek kiábrándulását Éppen ezért két ellentétes eltolódás ész* lelhető : az egyik, a hevesebb temperamentumuak, a valóban intranzigensek, a keresztény irányzat sürgős megvalósítását követelik, ugy gazdasági, mint politikai és társadalmi téren, tekintet nélkül minden egyéb megfontolandó szempontra. Ez a frakció akart nemrégiben tömörülni a Felébredt Magyarok Pártja néven s ennek az alakulásnak a terve még mindig szőnyegen van A másik rész, — s ez a számban jóval nagyobb — mindenekelőtt a kon szolidációt, a megközelítően normális gazdasági élet felvételét, a mindinkább súlyosbodó szociális bajok és a társadalmi nyomor enyhítését megfelelő helyes szociálpolitikával ezt tartja szem előtt. A most még csak lepel alatt for rongó előkészületek a megindult uj ülésszak alatt jutnak felszínre, amikor egyébként is rendkívüli kihatású, fontos törvényjavaslatok kerülnek tárgyalásra. A benyújtandó javaslatok élén két korszakos tőrvénytervezet dominál: az egyik a /ötdbir tokreform, a másik az egyszeri nagy vagyonadó. Mind a kettőt az iltelékes körök a legnagyobb titoktartással bástyázzák körül. A földbirtokreformnál sikerült megegyezésre találni a nagyatádi Szabó és Rubinek féle fölfogás között, amikor közbelépett Korányi, a pénzügyminisz ter és pénzügyi szempontból megállj t kiáltott a javaslatnak Lehetetlennek tartja a kisajátítandó földek megvételének hitel utján való lebonyolítását A föld ára ma pénzünk gyenge vásárló ereje folytán hihetetlen magasra szökött. Hoszszabb lejáratú kölcsönöknél pénzünk várható javulása mellett, végzetes terhet jelentene a vevőre a mai vételár névértékének a visszafizetése. Viszont ha a törvény a vételárat a háború előtti árak szerint állapítaná meg, ugy ez rend« kívüli veszteség volna a jelenlegi tulajdono. sokra, arai könnyen bénitólaghathatna a nagybirtokok üzemére. Ennek a kérdésnek a megoldása a tervezet legérdekesebb és türelmetlenül várt pontja. Kiszivárgott hirek szerint a pénzügyminiszter azt a kiutat ajánlja, hogy a kisajátított földek egyelőre csak bérbeadassanak az arra jogosultaknak azzal a kikötéssel, hogy a vételre a bérlőnek elsőbbségi joga van. Akinek már most meg van a pénze a vételár kifizetésére, annál a dolog természetesen semmi akadályba sem ütközik ,„-. Az egyszeri vagyonadóról még kevesebbet tudni. Annyi bizonyos, hamarosan a Ház elé kerül. Amint már a miniszter nyilatkozott is, különbséget tesznefcgháborus (konjunkturás) és normálisan szerzejfr, békevagyon között A kulcs, amely progresszive halad, minimális, a kötelezettség időtartama elég hosszú ugy hogy