Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám
1920-02-01 / 10. szám
Cenzúrát: C. Turicu seful cenz. B ékéscsaba. 1920 február 1 Vasárnap vasárnap I,— K Egyes szám ára j C9Ütöptök 8 0 XLVII. évfolyam, 10 szám Egész évre — — Félévre — — — Negyedévre — — Egy hónapra — — — 6t— korona — 32- - korona — 16.— korona — ft>— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : II. kerület, Ferenc József-tér (Bnzapiac) 20. sz Megyei teleion : 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 3°— IC, Kéziratok nem adatnak vissza. Kivonat a 21. és 25. sz. rendeletekből. 1 Mindazok, kik nyilvános helyeken, pályaudvarokon, vonatokban, u cákou atb. ha netn ia ro s« aRarattal valódi, vagy k 'p ztlt hirekei hirdetnek, terj -tzsnek, megvi at. nak, mely hirek h-dinüveletetr^, Cáspiiok elhelyezőre 6i azok mo?daliiairf», valaa iat katonai hátságok intézkedéseire es általában véve a román hidsereg ütíyeivel ktpcso at» ban levrt eseményekre vonatkoznak. 2 E en büncse efemények e:eő és uto'só fórumon a hvdhirósftg által egy ívig terjedő fogházzal 2COO leiig terjedő p£nzbirsíg<>al leezüek büntetve. Midőn fenii cselekmény k avégből bö. vettetnek *»i, bo^y ezáltal a feémked öt, vagy áru ást e őst gi aek, a ludiálhpot büntető törvényei, — melyek ervéDyben varinak, lesznek alkalmazva. Hóiban, tábornok. 35. sz. rendelet. Mi, az erdélyi csapatok parancsnoksága a katonai törvénykönyv 32. és 57. szakasza értelmében elrendeljük : 1. A bélyegezetlen koronáknak a Tiszán való csempészet áthozatala tilos. 2. A bélyegezetlen koronák átvitele csak azoknak engedtetik meg, akiknek erre a katonai zóna parancsnokságtól engedélye van, amely engedélyben felsorolandó az összeg, ami csupán Budapestnek engedélyezett gabona és élelmiszerek megfizetésére lehet fordítani. Az engedély az átkelési ponton láttamozandó és csak egy átkelésre érvényes, 3. Az ellenszegülőktől, akik lebélyegezetlen koronát csempésznek a katonai zóna területére, az összegeket elkobozzák és az illetők 1 hótól 1 évig terjedő elzárással büntettetne*. A vétkesek feletti Ítélkezés az illetékes hadbíró elé tartozik. 4. Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a vétkesek azonkívül, hogy a katonai zóna területére bélyegezetlen koronákkal utaztak, még abban a tényben is vétkesek, hogy e pénzeket propaganda céljaira, vagy más céllal hozták át, arra törekedve, hogy az állam biztonságát veszélyeztessék : az összeg elkobzása mellett hadbíróság elé állíttatnak. Ez a rendelet a közlés után három nappal lép életbe. 1920 január 2. Az erdélyi csapatok parancsnoka: Mardarescu tábornok. Ausztriát öt évig kell élelmezni Magyarországnak — parancsolja a béketervezet, amelynek minden súlyos rendelkezése között ez a legnehezebb büntetése. Hogy mit jelent az számunkra Ausztriát élelmezni, azt már tudjuk az öt évig tartó világháború keserves tapasztalataiból. Azonban most, amikor egyetlen reményünk a kivitelre szánt élelmiszer felesleg valutajavitó varázserejében van, most ezt az élelmiszerfelesleget még a miénknél is rosszabb koronával fizető Ausztriának kell adnunk. A békeszerződés, mint ebből is láthatjuk, még a legkisebb részleteil en is, szinte igy mondhatni, le'kiismeretes pontossággal arra törekszik, hogy bennünket teljesen tönkretegyen. Ezt a békeszerződést igy elfogadni ahogyan van: lehetetlen. Nincs az a kormány, amelyik ezt a felelősséget, ami egy ország halálos Ítéletének az aláírásával reá hány — mayára vegye. A most összeülő magyar nemzetgyűlésnek kell afölött határoznia és határozatával a kormányt legalizálnia, hogy a békeszerződést elfogadjuk-e, vagy sem. Az uj nemzetgyűlés mikénti összeállításáról még nem kaptunk pontos híreket. Annyit azonban már tudunk, hogy a kisgazdapátí került többségre. Ez a többség azonban még nem jelent abszolút többséget, csak abban az esetben, ha a keresztény-biokkal fog fuzionálni. Már most az a kérdés, hogy az igy egyesült vezetőpárt hajlandó lesz-e arra, hogy eú a békét aláírja? Mi a magunk részéről mindig azt hirdettük, hogy a békét alá kell Írnunk, mert olyan mérhetetlen következményekkel járna a béke alá nem Írására — amilyent mi el nem tudnánk viselni. Hirdetjük ezt azért, mert bizunk Apponyi bölcsességében, bízunk Anglia gazdasági érdekeiben és bizunk a nemzetek igazeágérzetében, hogy lényeges módosításokat fogunk kapni az uj uj békekonferenciától. De ha nem, akkor bizunk a magyarok Istenében, hogy kitartásra, munkára fogja összetartani ezt a maroknyi népét és igy minden erejét megfeszítve a hazájáéit, a hazája ezeréves dicsőségééit fog dolg#zni. A Friedrieh István — József íóbereeget Szent Jobb könyörgő k&rmsnet. — Horthy fővezér körútja. — Grúí Slgray — Rubinek ellen. Közvetlen a választás előtti nap Friedrieh István magyar hadügyminiszter a budapesti IV=ik választókerületben programmbeszédet tartott s a következőket mondotta : — Ezekben a történelmi napokban nem gyászjelvényeket hanem egy tiltakozó nemzetet akarunk látni Még nem pusztult el semmi és közel van a nagyszerű Phönix feltámadása Jobb kezekbe, mint Apponyié nem lehetett a béke tárgyalás sorsa letéve A képviselőválasztás most egy uj honfoglalás, mely hivatva van Magyarország ujabb ezer esztendejét megalapozni. Nagy eredmény már az is hogy Budapestből ebből az internacionális pestisfészekből "egy erős, ke resztény és nemzeti Magyarország alapját teremtettük meg. — Azzal vádolnak, hogy én kardot csőrtetek, hogy az entente ot támadom. A világsajtó azt hirdeti, hogy én háborúra uszítok, pedig ezt én nem teszem. Mi nem uj háborúra készülünk, de most, mikor Oroszországban uj lendületet kapott a bolseviki áradat, mindenre elkészülten kell állanunk A magyar nép ezer esztendőn keresztül állította meg a Kárpátok alján a kelet ről jövő borzalmas áradatokat A világtörténe lem ismétlődik és ha a bolsevizmus rátör, to vább terjed, akkor megint a Kárpátokon fog vérezni a magyar nemzet, hogy az európai kultúrát védje. Előbb az internacionalizmussal kell végeznünk, mely nerm? 5/in lobogók he lyére a vörös rongyot tüzie, mely a Himnuszt az Internacionaléval cserélte fel Az internacionalista izgatók üldözésére rátérve kijelenti, hogy aki Magyarországon még egyszer fölemeli karját az állam-eszme, a keresztény vallás és a trikolor ellen, az egy órán belül halálfia lesz. — A nemzetgyűlésnek olyan törvényeket kell hoznia, hogy lehetetlenné váljék ebben az országban minden izgatás az állameszme ellen. Ne prédikáljanak olyan sajtószabadságról mely a nemzetet szivében érzésében, becsületében orvul megtámadja. Hajlandók vagyunk tót. német testvéreinknek autonómiát adni, ha visszajönnek az ezeréves Magyarországba Természetben való lakást és élelmiszereket kell juttatni a derék köztisztviselőknek Ép ugy nem szabad sorsára hagynunk azt a tisztikart sem, amely négy és fél évig vérzett értünk három harctéren. — Nem akarok kitérni az elől a kényes kérdés elől sem, hogy kit tartok az ideiglenes államfői méltóságra a legalkalmasabbnak Azt az embert aki minden.'politikai versengésen felül állott aki katonailag a legmagasabb rangnak birtokosa, aki a kommunizmus idején nem szaladt külföldre, hanem velünk együtt végigszenvedte azt, aki azon az [[augusztusi éjszakán az újonnan alakult kormány parancsára egy Man licherrel kezében, mint közkatona állt oda a Bristol elé e szavakkal: „Parancsoljanak velem magyar testvéreim" Ez az én jelöltem: József főherceg őfensége. (Zugó taps és éljenzés) Az óriási lelkesedéssel fogadott beszéd után a tömeg lelkesen ünnepelte József főherceget és Friedrieh Istvánt Szent Jobb könyörgő körmenet. A tiltakozás és szomorúság megrázó megnyilatkozása ünnepi áhítatban vonult végi?'Budapesten, hogy kifejezést adjon végtelen fájdal* mának és elkeseredésének az elviselhetetlen békefeltételek miatt Szent István Jobbját vitték a napokban vígig ünnepi gyászkörmenetben a főváros utcáin Budapest gyászoló százezreitől kisérve Délután félnégy órakor kezdődött a megrázó áhítatos ünnepi szertartás a Ferenciek templomában A templom előtti teret ezrek és ezrek lepték el és a Bazilikához vivő egész ut vonalon különböző testületek társulatok iskolák, egyesületek küldöttségei állottak ünnepi diszben sorfalat. Délután félnégy órakor auto« mobilon hozták Szent István jobbját a Ferenciek Jemplomába. A Szent István jobbot dr Mészáros János érseki helynök és a szent jobb állandó papjai kisérték Az ereklye megérkezése után a templomban ünnepi szertartás vette kezdetét, amelyet dr Csernoch János hercegprímás pontifikált. A szertartás után nagyszerű körmenetben a templomból a Kossuth Lajos utcán, a Károly körúton és a Vilmos császár uton át a Bazilikába indult a szent jobb körmenete. A menet élén egy szakasz díszruhás lovasrendőr, egy század diszbe öltözött magyar baka, azután a papság és a szerzetesek majd pedig a szent jobb következett. Szent István jobbját a városi tanács teljes testülete Bódy polgármesterrel és az egyetemi tanács küldöttsége követte Két oldalról a két testületet a koronaőrség és darabont testőrség tizenkét tizenkét díszruhás alabárdos vitéze kisérte. A szent jobb után a főpapok. köztük Csernoch hercegprímás, utána egyenruhában József főherceg és fia. majd Huszár Károly miniszterelnök, Hothy fővezér, gr ót Apponyi Albert és a kormány valamennyi tagja. A menetben felvonultak Pest vármegye küldöttsége, Rádii Gedeon kormánybiztos főispán és dr. Agorasztó Tivadar alispán vezetésével. A Szent István Bazilikánál Auguszta főhercegnő leányával, Zsófiával és Horthy fővezér felesége várták a menetet A Bazilikában Zadravecz István ferencrendi szerzetes, a fővezérség tábori vikáriusa mondott szent beszédet, majd a hercegprímás mondotta el Könyörgését. Az ünnep-