Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-10-14 / 83. szám

Békéscsaba, 1920 október 14 § ¥ Ili i II fi M tJ H v sfí ™ fej íáfca fel 11 Uif Mi? - v f í 1 \ Zgész évre Ftiivre — Megyedóvre Sjy hónapra — 120— eorona — 60-— korona — 30.— korona — 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer i Csütörtökön és vasárnap reggel PÖJ.ITIKAI LAP S«er*e«itó>ég és kiadóblvaU1: n. kerület, Ferenc JóMef-tér (Búzapiac) 20. ss Megyei telefon : 7. szám. % A hirdetési dijak helyben, mindenkoi készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér* rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Kéziratok nem adatnak vissza, A minisztereinek szegedi beszéde. Gróf Teleky Pál miniszterelnök vasárnapi beszéde kimagasló eseménye a magyar politikai életnek. Amit a béke ratifikálásáról mondott, nehéz szivvel fogadjuk, a király-ké.désben elfoglalt álláspontját mindenben aláírjuk. Legszembetűnőbb azonban beszédének az a része, mely a munkáskérdéssel foglalkozik. Oiyan kérdés, amit nemzetgyűlési képviselőink általában elhanyagolnak s a munkásság körében megelégedést kelthet, hogy az ország miniszterelnöke ezzel a kérdéssel is foglalkozik. Feladatának ismerte el, hogy a munkáskérdést gyökeresen megoldja s azt hisszük, hogy a munkásságnak jól fog esni az a jó szó, mellyel ezt a kérdést tárgyalta. Kívánja, hogy a magyar munkásság antonom módon intézhesse saját ügyeit, de nem engedi meg, hogy a munkásság gazdasági tömörülését poütíkai pattok használják ki. Sok függő kérdés megoldásához vezető ut a munkáskérdés. Olyan valami, amivel állandóan foglalkozni kt llene, nem a miniszterelnöknek, hanen azoknak, akik ígéretekkel szédítették magát a munkásságot. Aki ezt a kérdést megoldja, vagy a megoldáshoz közelebb viszi, már nagy szolgálatot tett a magyarság jövendő fejlődésének. A kéthetes szünet alatt hallottunk és olvastunk politikai beszédeket, amelyek mind nagy reformokkal foglalkoztak, de nem foglalkoztak a legelemibb kérdéssel, a munkáskérdéssel. Pedig okulhattunk volna a multakon, melynek sarkalatos hibája volt, hegy a munkásságot se megértéssel, se szeretettel nem vette magához, munkásalkotásai csak rendszabályokban merültek ki. Ma itt az idő, hogy tévedések és félreértések után megtisztítsuk a munkásság gon dolkodását minden salaktól. Ha a munkásság látja, hogy gondoskodnak róla, foglalkoznak vele, bizonyára jobb belátásra bírja s ez a belátás az idők folyamán csak erősödni fog. Ez a megértés azt kell hogy eredményezze, hogy többé itt nem fognak életrekelni azok az ideák, melyek a munkásságot kiforgatták egész erkölcsi világából. Ezzel a megértéssel nevelhetünk egy uj, egészséges munkástársadalmat, aki nem rombolni akar, hanem építeni a romokon. Megértéssel, megbecsüléssel lehet helyreállítani azt a folyamatot, mely hivatva van ezt a széttagolt magyar társadalmat nem csak egybeforrasztani, hanem megerősödését, felemelkedését is biztosítani. Mindehhez pedig az is szükséges, hogy a napi politikai élet izgalma és vitái alatt is nemzetgyűlési képviselőink foglalkozzanak a munkásság megoldatlan kérdéseivel, ne csak elvi kijelentések és álláspontok jelezzék már a munkáskérdés megoldásának irányát, hanem mindazon gyakorlati jelenségek, amelyek előmozdítják a népjólétet. A munkakedv nem politikai megbízottakat fog termelni, hanem diadalra fog jutni egy hatalmas nemzeti irányzat. Csak kölcsönös egyetértésre és munkára van szükség, hogy az örökös, állandóan felszínen uszó félreértések kiküszöbölhetők legyenek. Táviratok. (Saját tudósítónktól.) TI képviselőház ülése. Budapest, okt. 13. Holnap, csütörtökön ül össze a nemzetgyűlés két heti szünete után. A Ház elsősorban is a munkarendet fogja megállapítani és a munkarend megállapítása után mindjárt megkezdik a földbirtokreform tárgyalását. A földbirtokreform kérdésével kapcsolatosan a kormányzópárt pártértekezletet hivott egybe, ez azonban sikertelen maradt, amennyiben a képviselők jó része vidéken tartózkodik, igy az értekezletet megtartani nem lehetett. Előre is megállapítható, hogy a birtokreform kérdése nagyobb mozgalmat fog kiváltaui. 7T dunai tjajózás. Paris, okt. 13. A Duna nemzetközi halyózásának kérdésében fontos értekezletet tartottak. Megállapították, hogy a forgalom megindulása előtt szükséges olyan szabályok megalkotása, melyek a forgalombahelyezés érdekében feltétlenül szükségesek, igy a parti áltamok részéről bizonyos dijak és illetékek szedése. A konferencia ennek a kérdésnek tanulmányo zására és javaslattételre egy szakemberekből álló bizottságot küldött ki. Hágalmazási per. Szatmár, okt. 13. Nagy Vince, a Károlyi-kormány volt belügyminisztere, aki jelenleg Szathmáron él, rágalmazáséit feljelentette Örley Györgyöt, ki azzal vádolta meg a volt minisztert, hogy a közpénzekből tiz millió koronát elsikkasztott. A törvényszék bűnösnek mondta ki örleyt és 70.000 korona fő és 2000 korona mellékbüntetésre Ítélte. Tíirek Erdélyből. Nagyvárad, okt. 13. Az erdélyi pénzlebélyegzéssel kapcsolatban az egész Erdély területén bizonyos gazdasági pangás állott be. Kerülő uton érkezik a hir, hogy ennek ellensúlyozására bizonyos engedményeket tett a román kormány, igy 5 napra szóló útlevelet minden nagyobb nehézség nélkül adnak ki. A Budapest és Bukarest közti első vonatot hir szerint november 1-én fogják forgalomba helyezni. 77 görögkeleti egytjáz egyesítése." Prága, okt. 13. Szerb és cseh egyházi körökben felmerült az az eszme, hogy a görögkeleti egyházakat egyesítsék. Az igy egyesitett egyháznak Husz János lenne a védőszentje, akit az egyházak egyesítése után szentté avatnának. Tulajdonszerzés a megszállt területen. \k Budapest, okt. 13. A pénzügyminiszter kijelentést tett, mely szerint akik a megszállott területen 1919 okt. 17-től kezdődőleg akár ajándék, akár örökösödés címén tulajdont szereztek, tartoznak ezt a tulajdonszerzést november 4-ig bejelenteni. Az ez után következő vagyonszerzések, takarék vagy életbiztosítási ügyletekre vonatkozó szerzések 15 nap alatt szintén bejelentendők. 7J lengyelek megszállták Vitnát. Paris, okt. 13. A lengyel-orosz fegyverszüneti és előzetes békeszerződésnek kinos szenzációja van amiatt, hogy a lengyelek Vilnát is megszállották. E kérdés miatt Paris és Varsó között állandó az érintkezés, a lengyel kormány annak a nézetének adott kifejezést, hogy ez az incidens netn fog ujabb és komolyabb bo\ nyodaimakra vezetni. A földbirtokreform. JL, A nemzetgyűlés együttes bizottsága a föld birtokreformra vonatkozó javaslatot általánosságban elfogadta és a részletes tárgyalás 14 én kezdődik meg. Ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedését akarta megelőzni a házhelyek és kishaszonbérletek kiutalása, hogy kielégítse a legkirívóbb szükségletet, hogy a házhelyek kijelölésével enyhítsen a lakásínségen és a kis haszonbérletekkel segítsen a hadirokkantakon, özvegyeken és árvákon. Kimondja ez a nagybirtokreformot megelőző háromszakaszos törvény, hogy egyéni jogcímen senki sem kaphat házhelyet és kishaszonbérletet Az igényjogosultságot mindenkor a városi tanács, illetve a községi képviselőtestület bírálja és dönti el de mindig a közérdek szemelőtt tartásával. Ez a törvény csak előfutárja a földbirtokreformnak s" bizonyos, hogy nem elégíti ki a várakozást, talán átmenetileg mégis segíteni fog a nyomoron. A kitűzött célra igénybe vehető területeket a törvény taxatíve sorolja fel, valamint felsorolja azokat is, akik igényjogosultak. Igy a vitézségi éremmel kitüntetett katonák, hadirokkantak, felnőtt hadiárvák, hadiözvegyek, a földnélküli mezőgazdasági munkások. A taxativ felsorolásból világosan kitetszik, hogy a törvény nagyon is egyoldalúimért kizárja az iparost, illetve az iparosnak már csak abban az esetben van jogosultsága, ha vitézségi éremmel is bir. Remélnünk kell, hogy a földbirtokreform tárgyalása során módját ejtik annak is, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljék. Minden jogosult csakis törvényes szervezete utján adhatja be a kérvényt, még pedig közös kérvényt, mit a földbirtok rendező bizottság intéz el. A birtokrendező bizottság van hivatva arra, hogy megszabja a megváltás árát, vagy hogy megállapítsa a bérleti összeget. Egy házhely nem lehet nagyobb mint [600 négyszögöl, az igényelhető földhaszonbérlet területe pedig 3—4 holdig terjedhet.