Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-01-29 / 9. szám

Békéscsaba 1920 január 29 AD1 1877-1919. „Csodállak aki jöttél e víg Kánába s kés^'.iz Setét, erős bort nekünk könnyeid szent vzéból, S áici!ak, mert újra zengő s ámbrás csókod izétől Ajka ama holt lyánynak, ki a magyar Poézis. Áldlak mert csodát mivelsz . bénák s vakok között, Mig gőggel megtagad sok vénhedt írás-tudó S mig fitymál unt rímekkel sok ósdi sírás-tudó, Áldlak, meit szent magyar vagy, nagy és megóklözott". (Tóth Avpád verse Ady Eunithez). Emlékezem : egy január végi esős regge len újságot olvastam a reggel hunyorgó vilá gossága mellett csendes szobámban s akkor tud tam meg hogy meghalt... A Gyász súlyos, tompa csapással ütött főbe « a kétségbeesés lassan lassan a szivemig fu rakodott s beleharapott. Alattomos, pokolvar fá, jásu átok vércseppek csurrantak ki belőle. Ó most ordítani, sikoltani, őrjöngve, átkozódva : meghalt a legnagyobb, a legdrágább a legjpótolhatatlanabb keskeny kórházi ágyon nyújtózik kihűlt teste s holnap talán a férgek kezdik ki a legigazabb magyar halálba ferdült arcát. S most, halálának első évfordulóján megint ugy érzem : gonosz lázadó szavakat kellene ideírnom de a lázadásra torzult száj szépen ki simult és ökölbe szorult kezem kedvesem ölébe hervadt le s Ady Endre halála évfordulójára a megbékélt lecsendesedett érzések fehér krizan= lémjaiból l ötök koszorút Emlékezem a költő a mester Adyról. Halott volt ebben az országban minden ő előtte. Arany János és Petőfi zsenijén felhizott álköltők, szájaskodó lantosok uralkodtak a magyar költészeten Százszor megunt szólamokat, százszor megunt formában százegyedszer is újra kezdték A szó kimerült, a mondatok kiszárad tak, a nyelv nem adoü uj formát s a lelki élés nek — ugy látszott — már nem lehetnek uj lehetőségei. Az Elet a szépséges Elet a maga meztelenségében ott pompázott, olt lüktetett előttük s ők álszemérmesen, az Apage Satanas gesztusával fordultak félre s durva darócot dob tak az Elet szépségeire Pedig már akkor Fran ciaorszígban Vandalaire és Paul Verlaine infer málinn csodaszép versekben harsonozták vi lá?gá hogy P

7 ember: élet. Az élet pedig nem szisztéma, nem szempontok szerint való S hogy az irodalom feladata a kifejezés. Mind teljesebben fejezni ki a humánumot az életet. S hogy a legteljesebb költészet a legteljesebb élet. A magyar élet uedig aludt a magyar szépszeretők füleit süketség ve.^e, szemüket a vakság ülte meg. Mintha a magyar nyelv nagyszerű ősereje kiapadt volna Meddő szellemi vegetálás volt ez és olyan dekadencia, amilyenre nincs példa a világirodalomba s amely irodalmunknak is Ieg szégyenteljesebb korszaka. Ekkor jött ő, a szilágymegyei kurtanemes -ős magyar igric lelkű fia s ideges s izgalmas verseivel, életrekeltve az elszáradt szavakat, uj formát adva nyelvnek uj lehetőségeket a lelki élésnek Bomlás indult meg a magyar nyelv ben, a magyar irodalomban egyaránt De ez a bomlás, ez a megmozdulás az Elet jele volt Az állantosok látszólag erős falanxa szertebomlott s a tetszhalott magyar Szépség mély lélekzéssel ébredt fel szinte halálos álmából Az ország irodalmi közvéleménye két pártra szakadt. Dekadeneia — ugy gondolom — csak egyet jelenthet: az élet apadását A dekadens ember kevesebb emotióra képes. Képzelete nem tudja az élet egységeit uj összetételben tenni életévé. A dekadens kuliara nem ad ujat ismétel Vissza kérődzi a teremtő karok gondolatait, formáit. Dekadens volt az Arany és Petőfi után való korszak egészen Adyig Ilyen értelemmel — s más értelme nincs is a dekadenciának — mondani rá Ady költészetére a dekadens jelzőt rossz akarat s hozzánemértés Ez a költészet születés Uj gondolatok formák, uj lelki lehetőségek szü letése. Ez a költészet több életet jelent S most jöjjünk tisztába magyarságával is. Jlyen nagyon fájdalmasan, kétségbeesett, bete ges akarással még nem szerette faját, nemzetét magyar poéta. Ez a vérig fájó magyarság nagyobb Petőfi óriási, telt egészségű magyarságánál is mert emberibb Valami nagy, nagy fájdalommal járt itt a magyar Ugaron az élő lelkiismeret s mikor min denki azt mondotta, hogy íjól van: ő hangos sírással siratta a bekövetkező világpusztulást amely talán fajtájának a pusztulása is lesz Má sodik Berzsenyiként veri verseinek szeges *sto rával nemzetét, de maga talán jobban vérzik lÉKÉSIEOTBI KÖBLÖS! alaíta majd ijedten Mea culpázik, mert látja minden hiába mert a Vég jön s mi elveszünk. „Az én magyarságom mindennél igazabb . . . . . . mindennél szomorúfcb . . . Az én magyarságom : nincs ilyen keserű." Ez a fojtogató keserűség sokszor kiűzi az országból, de künn még inkább nyugtalan s kétségbeesett A maga vége bántja s halálos félelemmel sikoltja bele a szürke párisi éjszakába: „Itt halok meg, nem a Dunánál." Nem a százszor megáldott, átkozva is áldott Dunánál s hazajön S hiába megy akárhová min denütt a fe feldobott kő marad, amely mindig ide hu 1 vissza: „Fel-fel dobott kő, földedre hullva Kicsi országom újra meg u ra Hazajön a fiúd.'" szédül, elbusong, lehűli a porba, amelyből vétetett . . Tudja hogy hiába miiffei elfutás s elfutni akarás, hiába álcázzák ők a nemzetköziség á' arca aiá magyar marad mindég, minden szi tuációban s valami táradon öiömös resignált gesz

fussal irja: „Nem Nap'ény ország'-in rogyok öss?.«. Magya • arofe lesz ->.z n.* »••«> " Magyar volt ennek a rsg/ köl-őnek egész é!ete

; az a r ásisíala i ma^yars^g amely egy szavával könnyet csökken* szenünkbe. A háború U2'v szakac^ reá, mint az Istencsapása, Mikor m'ndsnki mámorosan, felbokré táiva üvöltözte ; vecszen Szerbia, az ő szivére könnys szomorúság szál'oít, mert arra gondolt ho?v me myi í 1életet tehetséeet tesz tönkre majd a fiábc"-'.' Elszörnyedve emeli fel szavát a szörnyűségek ellet

1, de hangja elvesz a háborús őrületben, csak mi, kevesen halljuk s együtt sirunk a kínlódó nagy emberrel ő már előbb tudta mit mi csak később tudtunk meg, hogy drága ezernyi ezer magyrv éietet cél nélkül ver tek be a háború reít?uetes őrületbe s hogy ezernyi ezer magyar jai hiába halt meg Nem fér hoz-i semmi ami a háborút megszépíthetné Az ő költészete a rerrc -íytelen szomorúság köl tészete, az ő hangja a reménytelen szomorúság hangja mért számára elveszett a legnagyobb érték : az élet szépsége. „Most már mináen odi v?n S boldog, aki buldog* 10." Milyen távolról nézte a dolgokat s milyen szemmel Az „Emlékezés egy nyári éj«zakára« c versében a kis házikó titokzatos éjszakájában bele van süritve a háború egész borzalma Há borús költészete a természet tiltakozása a szőr nyüségek ellen. Ember volt az Embertelenség ben s itt is fájón magyar, mindég és újra magyar És köteteket lehetne még összeírni a legnagyobb magyar romantikusról Fn csak három dolgot állapitok még meg róla. Először : Adyt gyakran hasonlították össze Baudelaireval és a rosszakarók egész költészetét Baudelaire hatásá nak mondják Pedig rincs ellenségesebb két egyéniség, mint Baudelaire és Ady Baudelaire ban van valami keresettség (ez nem akarja kisebbíteni^ valami másnak látszani akarás. Adyt, ösztönös zsenije nem engedi, hogy magát álarc alá rejtse. Versei ösztönös élet megnyilvánulások. Itt a padratett kezüek élni nem akarók, vagy nem merők vilagában ő az élet szava Elő kell csalogatni az emberből minden életet hogy semmi érték el ne vesszen Mert az élet min den szituációjában: szépség s a szépség nagyon nagy érték A legnagyobb. Megőrizte Adyt idegen hatásoktól nemcsak végtelen nagy in dividualitása, hanem mély, nagyon erös fafiséga. Neki nem külföldön kell rokonait keresni, hanem idehaza. Csokonay. vagy valamelyik névtelen kuruc költő volt az elődje. Másodszor: Ady nyelve, a legszebb, legteljesebb, legzengőbb magyar nyelv, aminthogy költészete is a legszebb, legteljesebb, legzengőbb magyar költészet. Költészetének gyökerei magyar talajból fakadnak s mint az igazi értékek minden embere: a fajszeretet, a vallásosság, az örök emberi erények e két legszebbikének fájdalmas szavú, mindig magyar lantosa Harmadszor: az Ady Endre nevével szig nált irodalmi forradalom hihetetlen arányokban tágította a magyar művészet lehetőségeit s Ady Endre s a köréje csoportosuló legjobbak ; Mó ricz Zsigmond, .Krudy Gyula, Kaffka Margit Babits Mihály, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső. Lesznay Anna, Lendvagy István de kiváltképen Szabó Dezső. Olyan reneszánszát alkották a ma gyar irodalomnak, amilyenre nincs példa a ma gyar irodalom történetben. 3 Sokan bántották életben Ady Endrét, sokan próbálják most halála után is emlékét beszenyezni, de hiszem és tudom : nem érnek fel hozzá. Az az ut mely ma egy éve a Muzeum előcsarnokában kezdődött valahol nagyon magasan, kicsinyes, földi hántásoknak elérhetetlen magasban: a Halhatatlanságban végződött s halála évfordulóján csak hódolattal, földig szomorodott feijel emlékezhetünk a Mesterről, aki a legdrágább legkedvesebb .volt nekünk, akit senki sem tud pótolni s aki a legnagyobb legfajibb költője volt ennek a mi szerencsétlen magyar hazánknak. D. M. HIREH. — Két évi ingyen munka az állam részére. Mint Szófiából jelentik a „Lokalanzeiger

M»nek, a sobranje törvényjavaslatot terjesztett elő, mely szerint mindkét nembeli fiatalság köteles két évig az állam részére ingyen munkát végezni Aki ezen kötelezettség alól menekülni akar, azt a legszigorúbb büntetéssel fogják suj« tani. — Vita kazási szabadság a templomokban. Mint Rómából jelentik, az olasz kamarában két szociálista azt követelt* a belügyminisztertől, engedje meg, hogy a templomban a hallgatók vitatkozási szabadságot élvezhessenek, mivel a papok állítólag helytelenül vázolják a s«ooiális« ták tevékenységét. — Megvásárolták a Hungária-fürdőt A budapesti Hungária fürdőt a Magyar Általános éa Ingatlan Bank tizenkét és fél millió koronáért megvásárolta. — Eljegyzés. Nagy Lajos békési r. k. tanító leányát Mioit eljegyezte Szilágyi Jánoa mechanikus Nagyváradról. — Egy óceán gőzös elsülyedóse A. „Secolo

u Genuéból kapta azt a hirt, hogy a „Principese Mafalda" olasz ooeánjáró luxushajó Amerikából Európába jövet aknába ütközött és elsülyedt. Hétszáz utas lelte halálát a habokban. — Ady Endre kastélyából szanatórium. Ady Endrének, a mult évben elhunyt magyar költőnek csuosai kastélyát megvásárolta egy román konzorcium, amely a költő kastélyából szanatóriumot csinál. Az átalukitási munkálatok már fo yamaiban vannak. — Ademány. A »Malbisch. Arumim" egylet részére 500 K-t adományozott Spitz Béláné néhai férje Spitz Béla elhalá özásá» nak évfordulója alkalmából, melyért ez utoa mond köszönetet az egylet vezetősége. — Meghívó. Az MTE február 1 én, vasárnap délután 3 órakor a Vigadó nagyteimében tisztújító közgyűlést tart, melyre a t. tagtársakat pontos megjelenésre kéri az elnökség — Feloszlott a legfelsőbb haditanács. Bucuresti. Párisi jelentések szerint a legfőbb haditanács helyébe a nagyhatalmak ötös tánáosa lépett és ezentúl ez a tanács fogja intézni a legfőbb haditanács ügyeit is. — Fíeber Henrik meghalt. A Tiszántúl érte • sülése szerint Fieber Henrik, a kiváló egyházművészeti kritikus és esztétikus, a budapesti Papnevelő Intézet aligazgatója, a vallás és közoktatásügyi minisztérium egyházművészeti szakreferense, hosszú betegség után 47 éves korában meghalt — Az ujabb esti tanfolyam február hó 3 án nyilik meg ; az összes tárgyakra a tandij 5 hó* uapra 400 korona, mely két részletben fizetendő a Mezőgazdasági ipar és kereskedelmi részvénytársaságnál Ferenc Józseftér 10 sz. alatt, hol beiratkozások f. hó végéig eszközöltetnek. Olcsó cipő tartós és elegáns kivitelben Péteríi Cipláriiliázábíiii Békéscsaba, Szent István-tér 12 szám alatt (Kossuth szoborral szemben) szerezhetők be. Állandó nagy raktár! SZABOTT AUIIÍ! 1 pár gyermek cipő — 80 K tói feljebb 1 pár női cipő — 260 K-tól feljebb 1 pár férfi cipő 380 K tói feljebb