Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-01-29 / 9. szám

6 BÉKÜSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1919 január 4 ^ A külpolitikának jna a legfontossbb híre kéiségen kivöl a?, hogy Clemeneau és Poincaré már nem elnökei a fran cia köztársaságnak A kamara és szenátus tag jaiból álló nemzetgyűlés a Yersaillesben tartott jelölőgyülésen Paul Deschanelt. a kamara jelen legi elnökét jelölte a köztársasági elnökségre Clemenceau, aki hozzájárult a jelöléshez, nem kapván többséget a jelölő gyűlésen, vissza vonult és igy Deschineit egyhangúlag a francia köztársaság elnökévé választották. Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy Francia* országban nem politikai vagy más válság okozta ezt a változást, hanem azéii történt most az el nök választás, mert 1914 ben volt az utolso vá lasztás A francia alkotmány szerint egy-egy elnök meg-választásának az ideje hat esztendő. Igy következeti most el ez a választás. Clemenceaut a harciassága buktatta meg Clemenceau bukásának okát először is na gyon kifejezett hatalmas egyéniségeben kell ke resnünk. A köztársaság elnökét megválasztó kongresszusnak az a szempont lebegett szeme előtt, hogy Clemenceaunak ismew iiarcos egyé nisége a köztársasági elnöki székben is befő iyást gyakorolna Franciaország külügyi és bel ügyi politikájának vezetésére minden téren oly mértékben, mint az különben csak monarchiák ban szokott megtörténni Clemenceau a francia nemzet legh^talma sabb egyénisége, ép ezért aligha tudna meg* maradni azok közöu a keretek között amelyek a köztársaság elnökének működésére nézve k ­vánatosak s amelyek az államfőtől higgadt tá<" gyilagosjágot és mtaktságot követelnek Egyesek ugy vélik, hogy az uj köztársasági elnök személyének megválasztásában szerep ju­tott azoknak a mérsékelt szimpátiáknak is, ami­ket Deschanel Németország iránt érez Ha ez ugy volna akkor Franciaország külügyi politi­kájában erős fordulat volna várható. Clemen ce«u azonban nemcsak a külpoli ikában hanem befelé is az erős kéz embere volt s igy a Fran ciaországban hatalmas szociáldemokrata párt köreiben nem éppen a legnagyobb rokonszenv nek örvendett. Kicsoda Paul Desjchanel ? Az újonnan megválasztott köztársasági el nök 60 év körüli lehet. Nagy koncepciójú állam­férfi. Politikai iránya a mérsékelt republikaniz mus Ebben a tekintetben közte és a lelépő Poincare közt úgyszólván semmi különbség Nacionalizmusa sem maradt el a Poincareé mö gött Ám temperamentuma sokkal nyugodtabb modora sokkal előkelőbb Elegánciája közmon dásos, külseje arisztokratikus Kiváló szónok. Mindezek a tulajdonságok mintegy predesztinál ják a reprezentálásra és ezekre vezethető vissza, hogy Deschanel 1894 tői kezdve, rövid meg* szakítással még ma is elnöke a francia kama»á nak Reprezentabilisabb elnöke még nem volt a francia köztársaságnak. Elnöknek talán sokkal, de sokkal alkalmasabb a féktelen természetű, a mindenen és mindenkin végig gázoló Clemen ceaunál Valószínűleg ez az oka, hogy az utóbbi időben a végtelenségig bálványozott és istenitett „tigris" sel szemben Deschaneit választották meg Clemenceau az agilitás, a csupa tett, a harc embere nehezen élné bele magát a francia köztársasági elnök ugyancsak passzív szerepébe A francia alkotnwny az elnök hatalmát a mini múmia redukálja Feladata: kinevezés aláírás és reprezentálás Clemenceau vagy áttörné a törvényszabta korlátokat vagy lemondana Az ezekkél járó rázkódtatástól akarták a komoly re publikánusok az országot megkímélni Descha nel megválasztásával Tegyük még hozzá, hogy az uj elnök, mint elsőraHgu szónok és politikai író már rég óta tagja a halhatatlanok társaságának: az Academia frangeise nek. Az uj francia kormány. Franciaország uj miniszterelnöke: Millerand. Az uj kormány tagjai 14 miniszterből és 9 államtitkárból állanak A névsor a következő: Miniszterelnök és külügyminiszter Millerand igazságügyminiszter Nopitaux, pénzügyminiszter Marsai, kereskedelmi miniszter Isaac, földmive­lésügyi miniszter Ricard, közmunkák és szállt tások minisztere Le Trockqueur, gyarmatügyi miniszter Sasrant, szépművészeti miniszter Hen norát, munkásügyi miniszter Jourdain, köz egészségügyi miniszter Breton, felszabadult te­rületek minisztere Ogier. Az uj miniszterelnök. Alacsony, zömöktermetű széles vállon rö­vid nyak nagy fejjel, nagy gömbölyű arc okos nagy szemekkel dus rövidrenyirt deres bajusz szal Ez Alexandre Millerand külseje. Mint szerény és szegény fiskális politikai karrierjét a szociálista pártban kezdte. A kilenc venes években mint szocialista került be a ka marába Alaposságával, tehetségével, szónoki képességével igen hamar feltűnt Waldeck Rous seau kormányában vállalt először tárcát. A szo­cialista párt, noha minden erejével támogatta ezt a kormányt, mely a szeparációt irta zászló­jára, Millerand miniszterségét ellenezte, ugy, hogy választania kellett a szocialista párt és a miniszteri tárca közöli Millerand a nagyobbik jót választotta: a miniszteri tárcá* ő volt az első szocialista miniszter Franciaországban és ugyancsak ő volt a szociálisták első renegátja A szocialisták szemében gyűlöltebb politikus nincs Franciaországban Nem tartozik semmi-­féle párthoz vagy csoporthoz. Azt mondja hogy ő ma is a régi. De ez azért nem akadályozta meg, hogy a legutóbbi választáson a reakciós klerikális royalista Bares szel egy listán meg ne választassa magát. Több szociális természetű törvénynek a megalkotója. A mai munkásbizto sitási törvény az ő müve Kiváló szociális al= kotás Mint szónok, nem olyan magával ragadó, mint Viviani, nem olyan elbűvölő, mint Briand, de beszédei meggyőző ereje érvei gyönyörű logikája folytán a legelsőrangu szónokok közé számítják 1912 ben mint hadügyminiszter tagja volt a Poincare kormánynak. Es pont hét évvel ez­előtt tán éppen kinevezése napján egy csinje miatt csúfosan megbukott A háború kitörésé vei ugyancsak mint hadügyminiszter tagja volt a Viviani-kormánynak de itt is kudarc kudarc után érte és lemondása itt is bekövetkezett Mit Várhatunk a kormány-változástól A miniszterelnök kivételével az uj minisz­terek legnagyobbrészt ismeretlen, szürke embe rék, vagy pedig uj szakemberek A kormány karakterét csak Millerand személye adja meg Frősen mérsékelt irányzatot mutat, ami a ka mara mai többsége mellett nem is lehet más­képpen A novemberi választásokon a nemzeti blokkba tömörüli mé %ck°.lt republikánusok és konzervativtk jutottuk túlsúlyra. Deschanel kö társasági elnöksége és Millerand miniszter elnöksége mellett Franciaország kül és belpo­litikája ugyanaz marad mint volt Clemenceau alatt, de hegy az eredmény ugyanaz lesz e, na gyon kétes. Különösen a külpolitikában. Mille rand ugyan nagyon okos és nagyon ügyes ember, ám presztízse clouja, energiája a Cle menceauét meg sem közelíti Európa külpoliti kájában a döntő szó Franciaországé volt, mert a Hvén tigris'' tekintélyével nimbuszával ret­tenhetetlen és minden akadályt legyőző ener­giájával úgyszólván az egész világot lenyűgözte és Lloyd George ide, Wilson oda Európa nem bolsevista részében az történt, amit Clemenceau akart Távozásával azért a helyzet alaposan megváltozik Megváltozik Franciaországnak a szövetségesekhez való viszonya, Amit Lloyd George Curzon és Balfour csupa géne böl meg nem tagadtak, arra Millerandnak angolo san gentlamenesen ugyanis nemet fognak mon dani. Igaz ugyan, hogy a főkérdés Franciaor szágra nézve — a német szerződés — el van intézve, életbe is van léptetve. Csakhogy ez még nem minden. A végrehajtásnál felmerülhetnek olyan mo­mentumok melyek a két ország egymáshoz való viszonyát nagyon is befolyásolhatják. Itt van a keleti kérdés a maga szinte megoldha­tatlan problémáival, melyben Anglia és Francia ország között egyelőre igen lényeges vélemény különbség forog fenn, És last not least nem szabad figyelmen kívül hagyni Franciaország gazdasági és pénzügyi helyzetét, melywek sza nálása tekintetében, Amerika visszahúzódása következtében, a londoni körök jóakaratára van utalva. Ezek után tehát nem nehéz megjósolni, hogy a külpolitikában ezentúl Anglia fog diktálni. És hogy ez igy lesz, nem azon az irányon fog múlni, melyet Millerand, mint miniszter­elnök és külügyminiszter követni fog. hanem egyszerűen a helyzet, a körülmények és tények vas logikáján, melytől elődje nem egyszer me rész ivbeu kanyarodott el, amit különös képes ségeinek köszönhet, a legtöbbször győzelmesen. Ámde egy másik Clemenceau a kiváló embe* rekben elég gazdag Franciaországban sem akad. Bókéáesabai hivatásos művészek hangversenye a Vigadóban. Örömmel állapithatjuk meg, hogy állandóan nő a komoly művészet szeretete és értéklése Békéscsabán. Az a közönség, am-ly vasárnap este színültig megtöltöue a Vigadó nagytermét — remélhetjük mindenkori pálifogója leszen, művészi törekvések boldogulásának Zsillé Zsig mond, a jelenleg városunkban levő és a közeli városok művészeinek segítségével müvészestét rendezett, amely mint az 'eredmény mustja, fényesen sikerült Ma már ott Úriunk Iioay min­den kabaré vagy műkedvelő előadás müvészest. Kétszeresen örültünk, hogy végre egy olyan estélyen lehetünk jelen amely ugy tartalomban, mint kivitelben tényleg művészi volt. Az estét Zsillé felolvasása vezette be, melyben élesen megvonta a határt kultur és kulturátlan ember közöl 1 mondván : Zerkovií 7 tetőik s Beethoven nem. nyilvánvaló a kulturátlansága Ez a meg­á lapitás odavezet; mutasd meg lakásod, könyv­tárad s mond meg mit zenélsz s megmondom a kultur ériékedet! Ez nagy vonásokban igy is van s köszönet éríe Zsilléwek. hogy ilyen okosan és tiszteletreméltó nyíltságával e/t ki is mondta. Magam részéről kiegé''.iteiiém még, hogy egy ember annyit ér, amennyit az emberi s/ellem mérhetetlen kincsesházból önmagáévá tett. Egy­szóval nem elég olvasni, zenélni hanem át is kell élni amit olvastunk és zenéltünk, hogy leg­bensőbb meggyőződéssel lehessünk egy átlag feletti kulturának a küzdő harcosai. Boldog ürömmel hallottuk Fetter Irén üde, erőteljesen csengő tiszta hangját. Gyönyörűen énekelt s igen helyesen mindegyik zene^ érző müvét az eredeti nyelven. Farkas Imre, Dienzel, Kurucz dalait már ismételve hallom — ugy látsz hatna mintha nem is volna más magyar dal költő Én azonban ismerek egyet aki mind a háromnál kiválóbb : Makray Lászlónak hivják. Ajánlom figyelmébe minden magyar énekes­nőnek. Anhauer Ottó tudása javát adta Mozart és Thomas csodaszép kettősében Berentés Lajost ismeri jól városunk kulturközönsége. aki ezzel a szerepléssel ujabb dicsőséget szerzett magá­nak Különösen szépen szavalta a „Véncigányt", Ady Endre és Debreczeny Miklós költeményei­nek előadása zavartalan műélvezetet szerzett Itt kell megemlékeznem Debreczeny Miklósról Már régebb idő óta figyelemmel kisérem költői fej­lődését s fokozott örömmel látom, hogy ez a fiatalember rohamlépésekkel halad teljes mű­vészi kifejlés felé A bátor rabszolga — uj hang, uj formában azt hiszem a legjobb mit olvas­tam Debreczenytől i, Engel Iván és Pongrácz Gézáról kell saól« nom. Hogy minő kulturértéket jelentenek váro­sunknak ; ezt csak az tudhatja kellőképen érté kelni, akit a sors arra itélt, hogy zenekultúrát akarjon termteni ebben a porral, vagy sárral, nyárikolbásszal, búzával s epyébb fóldi jóval megáldott városban Kettőjük közül Engel az eredetibb Pongrácz az alkalmazkodóbb tehet­ség, az előbbinek játéka drámai az utóbbinak lirai karakterű Pongrácz a H-moll ballada gyö­nyörű előadásával ragyogtatta kitűnő képességeit. E mü különben is egyike a legszebb balla­dáknak mit csak zongorára irtak — a csodás Dante szinfónikus Paulo francesko jelenetét jut« tatja eszünkbe A Nocturno ellenben Liszt ama darabjai közzül való. amely eltekintve egypár „Wagneri" moduleciójától, annak a nagyközön­ségnek való, amelyet a mesterségbeli ügyeske­dés köt le leginkább. Engel Iván gyönyörűé® játszotta Dohnányi Es«moil rapszódiáját és Cho» pin B-moll skerzóját, mindkét müelőadás töké­letes volt Csodálatos ennél a fiatalembernél a drámai erő s okos öntudatosság, amellyel ér­vényre juttatja az illető zenemű szépségeit Rá­adásul rendkívül bájos saját szerzeményű bölcső' dalát játszotta. Az est fénypontja azonban Mo­zart isteni szépségű D dur négykezes szonátájá­nak előadása volt Ez az a muzsika, amely elvo­natkoztatva mindan esetlegestől, csupán saját benső értéke által örökre maradandó lesz. A két fiatal művész tökéletes előadással juttatta érvényre ezen zenemű minden rejtett szépségét. Az est résztvevői és létrehozói azzal a tudattal távoz­hattak az előadásról hogy sikerült nekik Békés­csaba város átlagfeletti kultúrájának alapozásá­hoz hozzájárulni. Dr. Südy.

Next

/
Thumbnails
Contents