Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám
1920-09-08 / 73. szám
B£KÉSMEGV T I KÖZLÖNY 3 Csütörtöki levél. Apró bajok. Mindenki tudja sőt csaknem mindenki érzi, hogy az emberiségnek soha nem volt olyan ne héz a helyzete, mint a mai Ez nem csupán abban rejlik, hogy a minden téren megnyilvánuló drágaság a szó szoros értelmében lehetetlen hely zetet teremt azok számára, akik nem rendelkez nek százezrekkel és akiknek kevésbbé van alkalmuk kihasználni a konjukturákat. Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény is, hogy bár belefáradtunk, sőt csaknem kimerültünk a hosszas küzdelmekbe mindennek dacára még elég messze vagyunk attól, hogy csak némileg is tisztán láthatnánk magunk előtt a közel jövőt Sajnosan kell tapasztalnunk hogy benne vagyunk a legrosszabb bizonytalanságban Hal vány ideánk sem lehet arra nézve: hogy mit hoz a legközelebbi huszonnégy órj. Eltekintve attól, hogy egy ország fejlődési folyamata szükségsze rüen megkívánja az előrelátást, hogy a jövő élet biztos szilárd alapokon nyugodhasson, hogy minden adott esetben sikeresen elkerüljön min den megrázkódtatást, amely csak súlyos kataszt rófákat idéz elő és megbénítja, visszaveti azor szág fejlődését. Tudjuk, hogy ez a megbénulás ez a vissza vetés mit jelent egy ország beléietében Látjuk nap nap után azt a célnélküli, idegbomlasztó kapkodást azt a nevetséges tülekedést amelyet az emberiségnek folytatni kell és amelyet egyéb ként életfenntartásnak szeretünk elnevezni Szomorúan kell látnunk a kereskedelem és az ipar hanyatlását amely valamikor egyike volt ama szerveknek, mely az állam gépezetét ké pezte. Elszorult szivvel. fájó lélekkel látjuk a nap nap után megnyilvánuló hatalmas tömegnyo mort, amelyet nem áll módunkban enyhíteni. A nyomor, a szegénységnek, a keresetnélkü liségnek ez a szomorú fázisa nem ujkeletü Már a háború vége felé, 1918 ban is nagyon sok volt azoknak a száma akik munkanélkül, semmitte* véssél tengették napjaikat A gyászos végzetü Károlyi kormány „ural kodása" óta alaposan megnövekedett a munka nélkülieknek a száma. De ez még a kisebbik baj, a nagyobb bajok akkor kezdődtek amikor cifra frázisok köpönyegébe burkolt hangzatos jelszavakat dobtak a nép közé, mely azután megmételyezte az amúgy is forrongó tömeget Részben ennek tudható be az a sajnálatos körülmény hogy ma még nagyon sokan van nak a keresetnélkü! levők között olyanok, akik nem akarnak dolgozni Élénk emlékezetében él még mindenkinek gr. Apponyinak, Magyarország legöregebb poli tikusának jászberényi beszéde melyben rámuta tott arra, hogy ma kivétel nélkül dolgoznia kell mindenkinek. De ettől eltekintve és csak az emberiség •nyomasztó helyzetét tartva szem előtt, érthetet len az a munkakerülés, mely a mi szűkebb kö rünkben, Békéscsabán is megnyilvánul. Nap nap után látni életerős embereket a napon sütkérezni, akik, ha valamelyes munkát ajánlanak a részükre egyszerűen visszautasítják. Ez a tétlenség, ez a semittevés átment a fiatalabb generációra is. Megtörtént például Békéscsabán, hogy egy vál lalat hetek óta állandóan hirdette egy kifutó fiu keresését és még csak jelentkező sem akadt Apró, jelentéktelen bajok ezek De ne feled jük el, hogy ezekből az apró bajokból támad nak a helyrehozhatatlan nagy bajok. Már pedig ma, a hosszú, hat esztendei súlyos küzdelem után minden magyar embernek, aki csak egy kicsit is ragaszkodik a magyar röghöz, mindezeket csak egy szempont vezérelheti: Dolgozni! nemcsak magunkért, hanem egv szebb, egy jobb jövőért, a magyar haza felvirágoztatásáért. Szemlélő. A Phönix Biztosító Társaság békéscsabai vezérügynökségénél egy irodai tisztviselő és egy irodai kisasszony í elv ét etik. Álarcos rablók a berényi határban, Borzalmas rablógyilkosság történt folyó hó 3 án pénteken este 8-9 óra között a berényi határban levő Boldisháton. Vogel Mihály mezőberényi gazdálkodó ta nyájába este 8 óra után 6 álarcos kézigránáttal, manlicherrel és revolverrel felfegyverkezett, rongyos katonaruhába öltözött rablóbanda dili tott be Idős Vogel Mihály a nehéz napi munka után a tornácon levő ágyba feküdt, hogy kipihenje fáradalmait, amikor a tornácra lépő rab lók megjelentek. A gazda ágyából kiugorva rá rivalt a szokatlan időben érkező gyanús vendégekre és megkérdezte mit akarnak Erre az elől áiló rabló szónélkül reá sütötte revolverét. A golyó áthatolva a szájüregen átfúrta a szeren* csétT.n gazda gerinc agyát és rögtöni halált okozott A lövés zajára ifjabb Vogel Mihály ki lépett a konyhaajtón, mire a rablók nekiestek és a tornácon levő halálra rémült béres gverekkel egriemben a fal felé fordították, hol kezeiket kiemelve kellett állniok Egyik bandita, — kit a többiek Sándor néven szólitottak — ottmaradt őrzésükre, mig a többiek a tanya belsejében levő ruhát, fehérneműt, élelmiszert elrabolták és a tanya előtt álló kocsira rakták Mikor mind ezzel elkészültek, kihúzták az istállóból a lova kat és befogta!: Az apját elvesztett, mindenéből kifosztott fiu ekkor könyörögni kezdett, hogy legalább a kocsit és a lovakat hagyják meg. A lelketlen rablók erre a fiúnál levő 70 korona készpénzt is elvették, sőt az egyik puska* tussal az arcába ütött megfenyegetve, hogy ha még meg mer szólalni, ugy jár, mint az apja. Azután betuszkolták mindkettőjüket a konyhába, rájuk zárták az a tót és elhajtottak Ifjabb Vogel Mihály és a béres gyerek a rablók távozásával az átélt izgalmak után magukhoz térve feltör ték az ajtót és fellármázták a környékbeli tanyá kat,.de természetesen akkorra már a rablók hült helyét találták. A tragikus eset súlyosságát az is növeli, lio^y id Vogel Mihály felesége súlyos betegen fekszik a községben levő lakásán s amióta fér jénck szörnyű halálát megtudta, állapota rosz szabbodolt. A család iránt az egész községben nagy a részvét Ifj Vogel Mihály sebesülése könnyebb természetű A rablógyilkosság áldozata id. Vo gel Mihály, mint rendőr évekig teljesített szol gálatot Berényben s a kötelességtudó, becsüle* tes rendőrt mindenki szerelte A csendőrség erélyesen folytatja a nyomozást ''t^izsassamafflacHEB i czipi érkezett nagyobb mennyiségben a Péterfi cipőáruházba Békéscsaba, Szent István-tér 12. sz. (Kossuth-szoborral szemben.) Nagymennyiségű fekete és sárga tehénbőr munkásbakkancs állandóan raktáron. Nagybani árengedmény ! áraknál Ajánlunk azonnali szállifásra fával égetett h&fehéi* meszet, román és portland cementet, valamint stukkator gipszet waggon vételnél legolcsóbb napi árban. Pollák Zsigmond RT. Debrecen H1KJBK — Taiíó választás. A békéscsabai városi iskolaszék szept 4 én tartott gyűlésében a pol • gári leányiskolába tanítónőül Prisztavok Máriát, a fürjesi elemi iskolába pedig tanítóul Gulyás Györgyöt választotta meg A megválasztottak működéséhez adjon az Isten erőt és áldást! — A romén derra rkációs vonal kiigazítása. Békésgyula, szept. 3 A Oyulavarsánd községben járt ha'árkiigazitó bizottság magy?r részről előterjesztett kérelem folytán a község mellett elhaladó demarkációs vonalat nyolc tiz kilómé terre tolta ki ugy hogy visszacsatolt több községet és birtokot Magyarországhoz, igy Almássy Dénes birtokait is A Nagylakon járt határkiigazitó bizottságtól a románok azt kélték, hogy Magyarcsanádot csatolják Romániához A határkiigazitó bizottság ezt a kérelmet elutasította. — agvarorszrg Területi Éoségének Védelmi üg \\ Budapest, IV. Vaczi-i'. 31—33- felkéri a t. hazafias közönséget, hogy a használt postabé lyegeket küldje oe neki. A t. közönség evvel minden megterhelés nélkül nagy szolgálatot tesz a Ligának es hathatós támogatásban részesiti nehéz munkájában, küzdvéna szent céléit: „Támasszuk fel az ezeréves Magvarországot. u — 38 ragyváradi kiutasitoíi csalad Debrecnb^n. A debreceni vasúti állomáson a napok ban vonat állott meg, amelynek kocsijában erdélvi magyarokkal egvüii 38 nag/váradi uri familia érkezett meg. Valamennyien allami hivatalnokok, a nagyváradi t X rsadaiom legjobbjai A kiuhsitoiíak közölt van Siket Traján posta és távírda főigazgató, Outta János pos*'ti Knácsos, Revi rkv e?-edes családja, Till János a „Tiszántúl" szerkesztője, néhánv törvényszéki bíró és mások. Az erőszakoskodó oláhok minden indokolás nélkül küldték el a vá'osból őket, lakájaikból egyszerűen kilakoltatták és oda az oláhok családjait helyezték Mikor bútoraikat, ruhái* kat magukkal akaiták vinni, szuronyos katonák jelentek mpg és eg/ részét visszatai .oiták. Ugyan csak elvették tőlük ékszereiket is. A nagyvára 1 diak szerint maholnap a körösmenti szép városban alig lesz magyar, mert már a jobb közönség mind eltávozoii; onnan, részben önként, részben erőszakosan. Az oláhok rémuralma nap* nap után tűrhetetlenebbé válik a magyarokra. A legaljasabb rágalmakat szólják a támdalom legkitűnőbb alakjaira s ezeket beböt tönözik. A kiutasítások még tovább folynak s alighanem a napokban ujabb nagyví'adi családok jönnek el. A kiutasítottak egyrésze Debrecenben ismerő seinél, másrésze szállodákban ;helye7kedelt el. — Zsidó diáV ok kérvényé a numerus clausus ellen. Az egyetemi beiratkozások uj rendjéről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban tárgyalja a nemze*qyülés azt a kérvényt, amelyet a Zsidó Magyar Főiskolai Hallgatok Országos Szövetsége nyújtott be a Hízhoz Sándor Pál ellenjegyzésével A kérvényt a szövetség 1465 férfi tagja, könük 1002 voit ketona iri alá, nevekkel és adatokkal igyeksz'k bizonyitani. mit tett a zsidó hilü udósok egész légiója az elmúlt fél szóidban a magyarsa^ szel.emi, lelki és erkölcsi kincseinek gyarapításáét t. Zsidó származású volt Simonyi Zsigmond, a nagy masf/ar nyelvész, zsidó volt Munkácsi Bernát, a víiaghirü kutató, Halász Ignác, Vámbéry Annin, a történet írók közül Acrídi Ignác és Ma-r»fi Henrik, a filozófusok közül Alexander Brnát, Bánc.y József és mások Goldzieher Ign& azizlám klasszikus történetírója, Fejér Lipót? matemat ;kus Mahler Ede egiptológas, Meh^r Simon müvészehőrté« nész és a magya- technikai tudomány büszkén vallja hírneves művelőinek Pfeifcr Ignácot (kémiai technológia 5),,Bánky Donátot íhydrogépek), Wiítmann Ferencet és Réthy Mórt (fizika) A jogtudósok sorából kiemelkedtek : Fayer László, Baumgarien Izidor, Schiller Bódog. Szászy Schw?fc Guí'-táv, az orvosok sorából Korányi, Báron, Stiller, Hercel, Qrósz, Onodv, Szily tanárok, a pedagógusok közül Fármán Mór. A zsidó hitű lateinerek tulnvomó része szabadfoglalkozásként és iékesitheti tudását és éppen azokat a cz'kokat választóin életpályául, amelyekben az országnak igen nagy szükséglété mutatkozott. Az Országos Szövetség azt kéri, hogy az alkotandó tői vényben és kiadandó rendeletekben a hallgatóság befolyása megszüntessék, a diákjóléti intézmények jótéteményeiből senkit vallása miatt ki ne rekesszenek.
