Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-09-08 / 73. szám

I 1/ Ara C-50 t€ Békéscsaba, 1920 szeptember '8 Szerda XLVII. évfolyam, 73. szám H h m *kÚ 11 1 M Sfész ívte — Félévre — — Xegyedévre — Egy hónapra •— — 120— korona — 60- — korona — 30.— korona — 10-— korona Megjelenik hetenként kétszeri Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP BB fr HRE** jpip mm i M :iMM Mi | bwcrkeastóség és kiadóhiva­tal : II. kerület, Ferenc Jó­aaef-tér (Búzapiac) 20. » Megyei telefon : 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkot készpénzzel fizetendők. — A „Nyílt-tér* rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Kéziratok nem adatnak vissza. Megint egy csúnya kelevényt fakasztott fel a Tisza pör, politikai közéle­tünk minden szennyének és aljasságának ez a szomorú és groteszk gyűjtőlencséje. O yan ez a pör, hogy méltán ráillik Deák Ferencnek a Falu jegyzőjére mondott meg­jegyzése, ahoi Eötvös vármegyéjét azokhoz az orvosi könyvekben látható beteg em­berhez hasonlítja, akin mindenféle beteg­ség ott látható. De mig ez a halálosan beteg vármegye csak Eötvös képzeletében összesűrűsödve volt meg, addig az egész gyászos, kicsinyes, aljas és szennyes mo­tívumokból teli Károlyi forradalom előt­tünk, sőt velünk történt meg és keserves betegei vagyunk valamennyien. Pázmándi Dénes, a Tisza per egyik ta­nuja azt valiotta, hogy Károlyi visszauta­sította a Diaz-féle fegyverszünetet, mely a régi Magyarország határát jelölte ki de­markációs vonalként éá Belgrádba ment tárgyalni az oiszág megcsonkításáról. Őszintén bevalljuk, mindeddig nem tud­tunk hinni ennek a régóta szállingózó hír­nek a valódiságában. Nem tudtunk hinni, még pedig azért, mert nem láttunk mö­götte sem.ni lelki indítékot, ami megma­gyarázhatta volna ezt a szörnyűséges tettet, hogy egy ember elárulja a hazáját, akkor, amikor egyéni oka nincs rá, egyéni indulat nem vezérli, érthetetlen volt. A gazság, hacsak nem beteges elvetemültség, mindenkor ép ugy megmagyarázható, mint bármelyik nemes gesztus, hacsak nem ju tott már a rajongás paroxizmusáig. Pázmándi Dénes tanúvallomása most aztán fényt vetett erre a rejtélyre. Károlyi a prágai francia követtől Páz­mándi utján értesült a Diaz-féle fegyver­szünetről. A követ a tanú előadása szerint szives hangon beszélt Magyarországról, ellenben ridegen és hidegen utasította visz­sza Károlyit, mint áliamfőt. A franciáknak meg volt az okuk rá, hogy ne bízzanak meg Károlyi Ígéreteiben. Es erre Károlyi mit csinált ? Prága he­lyett Belgrád felé fordult és mert a prágai követ hallani sem akart róla, odavánszor­gott Franchet d'Esperay elé, nem azért, hogy könyörületet kérjen hazája számára, de hogy elismerést szerezzen maga-ma­gának. Az emberi hiúság, minden rossznak ez a végső szülőanyja, világosan megmagya­rázza Károlyi hihetetlen tettének rugóit is. A virtuskodó, ünneplést kereső, nemzete jövőjét csak hazárdjátéknak, vagy izgalmas sportnak tekintő főúrnak elismerés, fény, dicsőség, nagyság kellett, ha mindjárt ha­zája vesztén is. Bizony ez rettenetesen csúnya, ijjesztően undorító s ha nem volna olyan borzasztó váltságdíjról szó, nevetségesen törpe dolog. Bármennyire sérthette is a magyar nem­zetet valamikor, de Károlyi számára éppen megfelelő volt a Franchet d'Esperay-féle fogadtatas. Békésmegyei Közlöm/ távira fai (Saját tudósítónktól.) Kománia és a kis antant. francia lap egy középeurópai védelmi szövetségről. A „Temps" megállapítja, hogy a gaz­dasági megegyezések, melyeket Magyar­országgal kötöttek, csak magánjellegüek s azokat francia pénzintézetek és iparvál­lalatok végeztek közvetlenül magyar cé­gekkel, mégpedig a magyar kormány beleegyezésével. A francia kormány inter­venciója csupán arra a rövid politikai nyilatkozattételre szorítkozott, amely sze­rint Franciaország a trianoni szerződés keresztülvitelét gondolja. Ezt a nyilatkozatot tudomására hozták a Magyarországgal szomszédos államoknak és nincs benne semmi olyasmi, ami már abban a kisérő levélben ne foglaltatnék, melyet a szövetségesek a május hatodiki szerződéshez csatoltak. Franciaország ga­rantálta a trianoni szerződést, de kérdés vájjon a kis antantnak szándékában van e a többi békeszerződéseket is megvédeni. Ha Lengyelország léiében van fenyegetve, ugy ez közvetve érinti Cseh Szlovákiát is. Egyébként Románia és Cseh-Szlovákia kö­lött még nem történt szerződéskötés, csu­pán azt állapították meg, hogy felfogásuk egyező. De Románia azt óhajtja, hogy bi­zonyos megállapodások Magyarországra és Bulgáriára is kiterjesztést nyerjenek. To­vábbá Románia Cseh-Szlovákiával együtt követeli, hogy a nemzetközi duna-bizott­ságot oszlasszák fel, mig Jugoszlávia an­nak megmaradása mellett van. A lap megjegyzi azután, hogy egy ma­gyar támadás veszedelme többé nem a leg­borzasztóbb probléma, mely Középeurópa békéjét fenyegeti és azt kérdezi, vájjon mit tennének a csehek és a jugoszlávok akkor, ha Némntország Ausztriát annektálná és hogy vájjon Romániának szabad keze volna-e az esetben, ha Bulgária megvál­toztatná eddigi békés magatartását és szét­akarná tépni a neully-i szerződést. A ,Temps" azzal fejezi be, hogy re­méli, hogy ugy Prágában, mint Bukarest­ben belátják annak szükségességét, hogy egy csomó defenzív jellegű megegyezést létesítsenek, amely biztosítja a különböző békeszerződések végrehajtását. Franciaor­szág minden ilyen szándékot szivből üd­vözölne s ebben az esetben a kis antant valóban nagystílű politikát folytatna. Izgalmas napok Írországban. Londonból jelentik, hogy egész Írország­ban nagy taz, izgalom az éhségsztrájkot folytató corki polgármester miatt. Minthogy a polgármester már annyira erejét vesz­tette, hogy halálától minden pillanatban tartani kell, a kormány nagy katonai in­tézkedéseket tett, hogy a fellépő zavargá­sokat elnyomja. TI rigai tárgyalások. Páris, szept. 6. A legfelsőbb tanács megküldte Varsóba azt a jegyzéket, amely megállapítja a rigai béketárgyalások alap­feltételeit. A Rigába kiküldendö bizotttság elnöke Dasinszki lesz. A bizottságot elkí­séri a lengyei miniszterelnök is, ő azon­ban a tanacskozásokban nem vesz részt, hogy a delegáció tagjait minden pillanat­ban utasításokkal láthassa el. Támadnak a litvánok. Kopenhága, szept. 6. Budiennynek si­került átvinnie seregét a Búgon. A Bug mentén kisebb harcok folynak. A litván kormány a lengyel ultimá­tumra adott válaszában kijelenti, hogy azt nem veheti tekintetbe anélkül, hogy az oroszokkal kötött szerződést meg nem szegnO, amelyben semlegességéről bizto­sította a szovjet kormányt. Berlini jelentés szerint a litván sereg megtámadta a lengyeleket és Orodno és Szuvalki között élénk harcok folynak. A litvánok több helyen átlépték a Curson vonalat. Temérdek hadianyagot zsákmá­nyoltak. Szeptember 15-én érkezik a román misszió Budapestre. Bécs, szept. 7. Szeptember 15-én gaz­dasági és kereskedelmi szakértőkből álló román bizottság érkezik Budapestre, hogy megindítsa a két állam között a gazdasági tárgyalásokét. Főcél lesz a kereskedelmi összeköttetés fölvétele. Minthogy a román bizottság több jelentős engedménnyel érke­zik a fővárosba, remélik, hogy még az ősz folyamán megindulhat a normális vasúti összeköttetés a kéc állam között. Tíz ébredő magyarok budapesti nagygyűlése. Budapest, szept. 7. Az Ébredő Magya­rok Egyesülete tegnap tartotta nagygyűlé­sét a régi országház nagytermében. A gyűlésre csak háromszori igazolás után le­hetett bejutni. Szmrecsányi elnök megnyi­tójában megállapította, hogy a keresztény politikát lejtőre juttatták. Ismertette az ellenünk indított külföldi hajszát. Tiltakozott az ellen, hogy az egye­sületet azonosítsák azokkal a rendbontók­kal, akik verekedéseket és utcai botrányo­kat rendeznek. Itt egy hallgató közbekiáltott hogy mi lesz a cionistákkal, akik a Club-kávéházi vérengzést rendezték.

Next

/
Thumbnails
Contents