Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-09-02 / 71. szám

Eékéscsaba 1920. szeptember 2 BÉTÍÉSnfiGrEl KÓZLiNT Táviratok, (Sajót tudósítónktól) Gazdasági missziói küldettek Romániából Budapestre. A Neue Freie Presse jelenti: Hir szerint a diplomáciai misszió megérkezése után azonnal gazdasági misszió is fog Románfából Budapestre érkezni. Ugy politikai, mint a gazdasági ma­gyar körökben a misszió működésétől azt vár­ják, hogy jelentékeny javulás fog beállni ugy gazdasági érintkezésben, mint a két állam kö­zött való közlekedés terén Állítólag Magyar­ország és Románia között létesítendő gazdasági kapcsolat megszilárdítása is szóba kerül ez al­kalommal. Lengyelországot nem engedik a kis antantba. Bukarestből jelentik : Amint a hírlapok köz lik, a franciáknak az a kísérlete, hogy Lengyel országot bevegyék az úgynevezett kis antantba, meghiúsultnak tekinthető. Ugy a prágai, mint a belgrádi és a bukaresti kormány ellene voltak azzal az indokolással, hogy Lengyelországot mindaddig nem tekinthetik véglegesen megala kult államnak, mig határai ugy Keleten, mint Nyugaton nincsenek véglegesen megállapítva Csődölt mondotta népszövetség. Az Echo de Paris washingtoni levelezője jelenti, hogy az Egyesült államok előbbi követe, Herrick, Amerikába való visszatérése után azon nal felkereste Hardingot, hogy kimerítően tájé koztassa őt az európai helyzetről. Hardiggal való beszélgetése után Herrick ugy nyilatkozott hogy Franciaország tévedett akkor, mikor azt hitte, hogy az újjáépítés a fegyverszünet után azonnal megkezdődhetik. A varseillesi konfe rencia hosszas késedelmezését Wilson elhatáro zása okozta amely az volt, hogy megakadályoz minden olyan békeprogrammot amelyben nincs benne az ő eszméje, a népszövetség. Wilsonnak eme makacssága miatt egy egész é v ment veszedőbe, anélkül, hogy Európa a gazdasági újjáépítésre gondolhatott volna, Az európai vezető politikusok eleinte csatlakoztak . Wilson programmjához, minthogy jó eredményt vártak tőle De most belátják hogy a Népszö vétség, mint katonai szövetség, ahogy azt a 10 paragrafus előírja, az orosz lengyel konflik­tusban teljes mértékben csődöt mondott. An­glia, Franciaország és Amerika nem tudta volna elküldenie a megfelelő számú csapatokat Len gyelország védelmére és igy a Népszövetség egész terve kivihetetlennek bizonyult A háború első fázisát befejezettnek tekint­hetjük és most Amerikának az a kötelessége, hogy az európai demokráciával együtt dolgoz zék a bolsevizmus elfojtására. Amerika nem fog kitérni ez alól a kötelessége alól, ha a repub­likánus párt jut fölénybe az elnökválasztásnál. Tíz angol-orosz kereskedelem valószínűleg hamarosan megindul. A „Petit Párisién- jelenti Londonból; Mig politikai szempontból Kamenew és Krassin hely­zete Londonban bizonytalan, addig az angol és orosz kereskedők valójában máris előkészü leteket tesznek a kereskedelmi kapcsolat felvé< telére. Az utolsó hetekben orosz szakemberek jeléntek meg a nagy angol kereskedelmi köz pontokban és valószínűnek látszik, hogy mihelyt a politikai nehézségeket áthidalták, jelentékeny orpsz kötések kerülnek Londonban és Glasgow­ban elintézés alá Számos ipari üzem, különö­sen lokomotív és cipőgyárak már is nagyszámú rendelést biztosítottak maguknak. Csütörtöki levél. Azt mondják ... Azt mondják, hogy tűrhetetlen a drágaság, hogy nem lehet megélni, hogy Békéscsabán olyan széditő magasan állnak az élelmicikkek árai, amelyhez hasonlót más vidéki városokban nem lehet találni Es csodálatos! A kétszer he tenkénti hetivásárokon legtöbbször több a vevő mint az eladó. De még csodálatosabb az. hogy kivétel nélkül mindenki alku nélkül fizet. De nemcsak a piacokon folyik igy a vásárlás Ha sonlóan történik ez nap nap után az üzletekben is Valóságos vásárlási láz fogta el a közönség egy részét. Mintha a béke ragyogó napjait él nénk, vagy mintha mindenkinek oiyan mesebeli aranyhegyek állnának rendelkezésére amely so hasem apad, hanem csodálatos módon mindig növekszik Azt mondják, hogy a Felvidéken olyan rémhíreket terjeszt egy tanitó a békéscsabai ál­lapotokról, miszerint nálunk a tótok a legna­gyobb kínzásoknak és megaláztatásoknak vannak aiávetve Azt is mondják, hogy ez a tanitó Bé­késcsabáról került a Felvidékre Szegény tanitó! Nem tudom, hogy miért kelleti volna ezt neki éppen a csabaiakról elmondani ? De ma semmi sem lehetetlen és igy hihető, hogy a tanitó ur bevádolta a saját testvéreit a Felvidéken. De hogy el is hitték ezt a mesét - az kétséges. mondják, hogy minden csoda három napig tá^4s a zsidókérdés megoldásán idestova egy év óta rág^iiak, de — ugy látszik* — ez nagyon kemény mert edd»g*fííeg nem tud­ták megrágni, sőt magateji vezető faktorok is lassan lassan kejidi^Belátnif^HQfey olyan eltoló­dások merültek' fel ezen a térenrhat^ egy esz­tendej^<»t€gfesziteit .munka" uHn ou -vannak, ahŐf^z a bizonyos mádi honpolgár. Azt mondják, hogy az idén a zsidó fiuknak 1200 korona tandíjat kell fizetni a gimnázium­ban. Nem is sok ez az 1200 korona, különösen ?kkor, rrra gondolunk, ho^y a „szegény" keresztények is 3CJ koronát fizetnek. Mtft, hi­szen a ZMdók rrok -nkik 800 koronákast vágtak zsebre e^-y 'tyázrí brzáért, a felhajtott állatokért Dedig nenéz éh ekét raVak el a ládafiába. Ennél­fogva természete^, hogy a zsidóknak van miből fizetni. És több nfint bizonyod, hogy a gimná­í'umi bizoítsprjot is. < ak 4z a rzempont vezé relte, hp^V a zsidók áJN ilven módon eldug dosoiíL Izrek naovilágfa keiü.jenek a ládafiából. Azonban a szeles látókö*ü bizottságnak egy szempont elkerülte a figyelmét Nevezetesen az, ho°y a keresüény fiuk mindenkor irigy szemek kei fogják nézni a zsidó fiuk haladásat és ei.i a haladást ^ 12C0 koronás tandíjnak fogják be tudni tÁ*r pedig zA a haladást sem tehet majd közönyösen nézni, különösen most, am ;kor ?z egyenlőség és testvériség világát éljük. Azt mondják, hogy közeledik a tél és nincs fa és nem lesz mivel fűteni Az emberek már elóre fáznak eítól a gondoláitól De gondolkoz­zanak csak egy kicsit tovább. Gondoljanak csak aira, hogy van fa bőven — a románok, csehek, szerbek kezén — csak el kellene hozni tőlük. Gondoljanak csak arra, hogy milyen körülmé­nyek között lehetne ezt a nagymennyiségű tűzi­fát elvenni, merem vallani, hogy ennek a puszta gondolatnak a nyomában olyan melegség fogja el az emberiséget, hogy könnyen fogja nélkü lőzni a tüzelőfat. Csak gondolkoiz?nak I Azt mondják, hogy a csabai gazdák szűk­markúak. A közadakozás terén mindig semle­gesek maradnak és — szörnyűség — meg olyan is van közöltük, aki kutyát uszít a jótékony cél érdekében betolakodóra Nem tudom mit akar< nak folytonosan a »szegény" gazdáktól. Hiszen olyan az életük, hogy csak a sajnálkozás szomorú hangján lehet róluk megemlékezni Es ők mind­ennek dacára elvonják szájuktól az 5—10 koro nákat és odaadják olyan célra, mint a hadifog­lyok hazaszállitási akciója. Hát nem kell meg­hajtani az elismerés zászlaját az ilyen gazda előtt, aki még erre is ad 5 koronát ? Megér demelnék, hogy leközöljük a neveiket, hogy az utókor lássa, milyen hazafiasad és humánu­san gondolkoztak a békéscsabai gazdák akkor, mikor a társadalom csaknem minden rétege el* zárkózott a kötelességteljesítés elől Hiába, rosz­izak az emberek! De ez csabai specialitás! Siemlélő. HÍREIK — A kormányzó látogatása ós a csabai sajtó­Bőven és apró részletességgel beszámoltunk a kormányzó ur Ofőméltóságának keddi látogatá­sáról A város és a vármegye közönségét véljük vele szolgálni, amely megmutatta, hogy rajongó szeretettel és odaadással viseltetik hazánk leg­főbb méltósága Horthy Miklós személye iránt. A közért végzendő munkánkban nem ismerünk fáradságot De meg kell állapitanunk, hogy egy kis segítséggel és jóakarattal sok kellemetlen­ségtől,".sőt megaláztatástól megkímélhettek volna bennünket. A sajtóiroda kiküldölte, ki a kor­mányzóval étkezett, méltán ütközött meg azon a semmibevevésen, ahogyan a rendezőség egy része — akarva, vagy nem akarva — a helyi sajtót kezelte A városháza termében, a kor­mányzó közelében Őfőméltósága kísérete külön asztalkát tartott fenn a hírlapírók számára s nekünk mégis dulakodva és szemtelenkedve kelleit helyet szereznünk magunknak, hogy a beszédet jegyezhessük s hogy azt a vármegye minden polgára olvashassa. A diszebéden, ahol megint egy érdekes tószt hangzott el, csak jóizlésü urak jóvoltából kaptunk helyet. Ameny­nyíre megéitéssel találkozunk a vezetőségének jórészénél s ezétt hálás elismeréssel is vagyunk, ép ugy. talán nem is rosszakaratot, de hozzá nem értést kell tapasztalnunk egyeseknél Ezt meg kellett állapitanunk nemcsak a magunk, de valamennyi helyi hirl?oiró kollegánk nevében. Elvégre az újságíró ugyebár nem a maga gyö­nyörűségére lót fut, szalad és izzad, hanem an» nak az ezer meg ezer embernek a képviseletében, akik mind nem juthattak oda, ahol az egész nyilvánosságot érdeklődő dolgok történnek Nem a magunk személyét, de a tisztességes sajtót illetőleg egy kissé több türelmet sőt figyelmet kérünk — Tolnay Simon előadása Szombaton tar­totta a Közművelődésháza nagytermében a Move csabai osztálya előadó estélyét, amelynek ki­emelkedő pontja volt dr. Tolnay Simonnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tag­jának előadása „Petőfi hitvilágáról". A m*gas színvonalú, tudós előadást a közönség feszült figyelemmel kisérte. Szerepeltek még Hrovol Mariska, aki magyar dalokat énekelt, Tolnay Klára és Horváth Jenő, akik szavaltak. Pongráez Géza kiforrott, művészi játéka most is megér­demelt sike-t aratott. — A Polgári Kör díszközgyűlése. Városunk egyik legérdemesebb és legnépesebb egyesülete a Polgári Kör, szombaton este. abból az alka, lomból, hogy a román megszállás által megvi­selt helyiségeit újból bebutorozta. díszközgyű­lést tartott. A díszközgyűlés szónoka Áchim László, a Kör elnöke volt, aki vázolta azt a sok szenvedést és kátí, melyet a Körnek az idegen megszállás alaít viselnie kellett és hitét és biza ­mát fejezte ki további működése felett. Utána Pataky Szilárd városi tisztviselő adott elő meg­rázó Ady verseket, majd Horváth Jenő szavalata z<tia be a szép ünnepséget. Ezután kedélyes társasvacsora következett, amely emelkedett han­gulatban egész a hajnali órákig tartott — Rokkant nat Békéscsabán Vasárnap, szep­temben 5 én érdekes, nagyszabású kerti ünne • pély lesz a Széchenyi ligetben. Békéscsaba vál­lalkozó szellemű rokkantjai rendezik a mulatsá­got, akik szerencsétlenségük és tengernyi sok bajuk mellett sem vesztették el életkedvüket. De talán nem is annyira az ő mulatságukról van szó. Pénzt akarnak szegények a mulatni vágyó társadalomtól, amikor az ország anyagilag csak nagyon kis mértékben tud gondoskodni róluk. Ezért is figyelmébe ajánljuk mindenkinek a va­sárnapi népünnepet. Nemcsak jól fog mulatni, de jótékonyságot is cselekszik — Naponként «gy órát a hazának Gyö­nyörű, minden tekintetben helyes gondolkozásra valló példát szolgáltat a miskolci MAV. műhely hatalmas munkástábora, akik legutóbb kimond­ták, hogy a napi 8 órai munkaidő helyett ki­lenc órát dolgoznak. A miskolczi műhelyekben tehát egy órával hosszabb a munkanap és ezt a napi dolgos órát a munkások a hazának ad­ják. E?y órát a hazának . .. Mennyi örömet, bizakodást nyújt ez a tény, ha arra gondolunk, mennyi szomorú lemondással, milyen csodáló irigykedéssel fogadtuk egy év előtt a hírt, hogy a német munkásság egy órát áldoz min­dennap német hazája talpraállitására.

Next

/
Thumbnails
Contents