Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-09-02 / 71. szám

Békéscsaba, 1920 sáeptembi er 2 Hra i'au R Csütörtök ryj'. wi A^n. /M (Atuq XLVII. évfolyam, 71. szám ÉSHEGiT UN tm — HÍrre — — Magjradévre — Igy hónapra — 120-— korona 60*— korona 30.— korona 10"— korona Megjelenik hetenként kétszeri Csütörtökön ét vasárnap reggel POLITIKAI Ur Saarkeestóaég éa kiadóhiva­tal : Q. kerület, Ferenc Jó­•Mf-tér (Bocapiac) 20. •• Megyei telefon: 7. (lám. A hirdette! dijak helyben, mindenkot kéeepénetel flseteadók. — A „Nyüt-tór 1 rovatban egy *ot köriéri dija : 90 — K Kéiitetok nem adatnak rlixi. Népszámlálás lesz Csonkamagyarországon. A jövő héten Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter tör­vényjavaslatot nyújt a ház elé, amely elren­deli az 1920. évi népszámlálást. Soha szomorúbb statisztikát a magyar parlamentben még nem ismertettek, mint aminő ez a statisztika lesz. Ennek a nép­számlálásnak az eredményé öl fogjuk vé­gül pontosan megtudni, hány millió lélek maradt a mai csonka országban a hajdani 20 millióból. Ebből fogjuk tulajdonképen meglátni, hány szerencsétlen testvérünk ju­tott idegen elnyomás alá és hány ezer olyan szerencsétlen honfitársunk él közöttünk, aki kiűzetve otthonából, a megszállott terület­ről, otthontalan, fedéltelen, földönfutó kö­zöttünk. De nemcsak ezt fogják sikongva hir­detni ezek a rideg, érzéketlen számok. Meg­döbbentően éles képet fognak nyújtani ar­ról is, mennyi rengeteg kincset, földet, gyá­rat, értéket rabolt a neully-i békeszerző­dés, ez a kényszerű módon, felhúzott puskaravasz mellett aláirt gyászos okmány. És mutatni fogják, hogy micsoda pusztí­tást vitt végbe közöttünk a rettenetes hat év, a háború, a forradalom, a kommün, vérben és pénzben egyaránt. Két helyre kellene ezt a statisztikát el­juttatni. Az egyik az antant volna. Belőle kel­lene borzadva meglátnia azt a sápasztó rémképet, amelyet indokolatlan gyűlölete, elvakult kapzsisága, lekötött zsiványbecsü­lete egy virágzó ország helyén teremtett. Belőle kellene meglátnia azokat a véres, meggyalázott csonkokat, melyeket az utolsó lehel letekig éber életösztön, ha kétségbe­esett is, de mindenre elszánt lendületekre serkent. Belőle kellene meglátnia és átér­tenie, hogy amit teremtett, az nem lesz, mert nem is lehet béke, mert ha a legri­degebben el is tudnának tekinteni minden érzelmi tényezőtől, az anyagi feltételek hiányoznak hozzá. Békés munka csak ott lehetséges, ahol a dolgos kéz szabad, a munkának gyümölcse is terem s az élethez síükséges tápláló és fentartó anyagok biz­tosítva vannak. Már pedig ezen a Csonka­magyarországon, melyet zsarnoki önkényük meghagyott számunkra, igenis ezt cseleked­ték, Elfogták előlünk a levegőt, a földet, • viiet és mert ellenséges gyürü szőrit ben­nünket, gúzsba kötötték a munkás kezet. Igy megélni nem lehet. Es nincs elszán­tabb és vakmerőbb, mint a halálra üldö­zött ember. A másik címzettnek pedig jómagunknak kellene lenni. Olvasni, naponta olvasni kellene ezt a számhalmazt minden magyar­nak, ugy, mint a papnak breviáriumát. Mementó lesz ez az írás és tankönyv. Belőle tudhatjuk meg, hogy mi vagyunk Európának számban legkisebb, legelhagya­tottabb, rokontalan népfaja. Es hogy még igy is hogy megnyomorítottak bennünket. Belőle kellene megtanulni, hogy minden­kinek és mindnyájunknak össze kell tar­tani, ha élni akarunk. Ha az erők egy irányban haladnak, ugy növelik egymást, mig ha ellenkező erők futnak össze, ugy az eredő egyenlő a semmivel. Nekünk pedig amúgy is alaposan megnyirbálták erőinket. Csak a számokat olvassuk és szálljunk magunkba. A rideg számok so­kat, nagyon sokat tudnak beszélni. WWW>^WWWWVWVVVVWVVVVVVVWVVWWW^VWVVWVVVVWV^AIVV WVVVVVVW A kormányzó Békéscsabán. A vármegye és a város hédolata. Horthy Miklós kormányzó beszéde S városháza nagytérmábea. Örömét ée elragadta­tását fejezte kl a fogadtatás fslstt. Kedden, augusztus hó 31 én nagy napja volt Békéscsabának. A mai Magyarország legelső fia, a legfőbb hádur, az ország egyhangú bizal mából választott kormányzó, Horthy Miklós lá­togatott városunkba, hogy lásson és megismer jen bennünket A rendkívüli eseménynek megfelelően az utca is rendkívüli képet öltött. Az egész város lobogódiszben úszott, az Andrássy uton és a Szent István téren a házak zöld gaiyakkal és vi rágokkal voltak feldíszítve, az ablakokban sző­nyegek tarkították a képet Az Andrássy ut vé­gén, ott ahol a Szent István térbe torkollik, gyö rtyörü, súrú lombú diadalkapu emelkedett, tete­jében hatalmas, fehér betűs felírással: H. M. hitn hozott l — Az egész város alig egy pár óra alatt pompázó diszbe öltözött, ami mind a buzgó és ügyes rendezésnek köszönhető. A kormányzó megérkezik. Tiz óra elmúlt, mikor a városházán gyüle­kező küldöttségek hosszú kocsisoron megindul tak az állomásra A pályaudvaron ekkor már kinn állt egy rohamkalapos díszszázad és az ösz' szes helyi katonai előkelőségek. Pontosan 10 óra 34 perc volt, mikor a kor­mányzó különvonata csendes méltósággal be­gördült a pályaudvarra Elsőnek Mitterpacher százados utimarsall ugrott le róla és felnyitotta az egyik termes kocsi ajtaját, amelyből csakha­mar Horthy Miklós daliás, férfias alakja tünt elő. A kormányzó ellentengernagyi ruhát viselt, mellén összes rendjeleivel Lelkes, hosszantartó éljenzés fogadta, mikor leszállott a vonatról. Kíséretével együtt először a díszszázad parancs­nokához tartott és fogadta ennek jelentését. Azután a valamivel távolabbra félkörben elhe lyezkedő csoporthoz ment, amelynek közepén pompás diszmagyarban dr. fíerthdty István polgármester állott, aki mély meghajlás után a Következő Advözlő beszédet mondotta : Kormányzó Ur.l Főméltóságu Uram 1 Békéscsaba vátos közönsége nevében lelkes örvendezéssel és mély hódolattal foga­dom és köszöntöm főméltóságodat, amikor a város falai közé érkezik Itt, az alföldi róna szélén él városunk népe, amely a kipusztított, mocsárrá változ tátott helyen megtelepedve, visszahóditotta azt a pusztaságtól és az áldott hazai föld rö gének fáradságos megmunkálásával szerezte es gyűjtötte össze azt az anyagi és szellemi erőt, amely a várost gyors népesedéshez és állandó fejlődéshez segítette. A mai város - első telepesei tótok voltak, lakosságunk több­sége ma is tót anyanyelvű lakosság és mind a kettő összedobbanó szívvel, azonos belsé éraéssel és hűséggel szereti magyar hazáját Hazaszeretetünk egységessége kiváltja népünkből az igaz öröm és boldogság érze tét, amikor körében látja annak fenkölt sze­mélyét, aki a nemzet egészének bizalmából I államiságunk megszemélyesítője, akjnek egyé­niségében kifejezésre jut küzdelmes multunk minden dicsősége, balsors által megtépett jelenünk csüggedetlen bizó munkája és aki lánglelkével, erős akaratával és hitével egy jobb jövő biztositéka, a nemzetnek reménye. Hitében, lelkesedésében megerősíti őt Föméltóságodnak körében való megjelenése, legmagasabb kegyes látogatása és azért az a fénysugár, amely ma itt sok ezer őrömkony­nyes szempárból ragyog Főméltóságod felé, glóriaként övezi alakját és kiséri lépteit, a hála, lelkesedés, szeretet, bizalom és hódolat minden szivet átható és magával ragadó ér zésének kifejezője. Isten hozta! Isten áldja l Az éljenzéssel fogadott, szép beszéd után tökéletes csendben és feszült figyelem kozott a kormányzó a következőket válaszolta: Nagyon köszönöm üdvözlő szavait es örömmel hallom, hogy ennek a városnak la­kossága a pusztulásból és rablásból megmen­tette a legnagyobb kincset, a honszeretetet és a bizalmat a jobb jövőben. Meg vagyok győződve, hogy Békéscsa bának egész lakossága anyanyelvére való te­kintet nélkül odaadóan és önzetlenül fog tá­mogatni nehéz feladatomban, hogy hazánkat boldoggá, hatalmassá és nagyobbá tegyük. A beszédet kitörő éljenzés fogadta és sű­rűn hangzott fel a kiáltás! .Éljen Horthy Mik lós !•, hogy nyomában dörgő visszhang támadjon. Ezután őfőméltósága kíséretével és a foga^ dásra kivonult előkelőségekkel együtt behajtott a városba Elől a pompás látványt nyújtó lovas­bandérium vonult (közöttük Kígyós kiküldöttei is), majd másodiknak a kormányzó gyönyörű, négylovas diszhintója haladt s nyomában a hosszú, beláthatatlan kocsisor. Aki sirva fakad a kormányzó előtt. Beérkezve a vasúttól a kormányzó szemlét tartott a kivonult csapatok felett. Miután meg­hallgatta a 'jelentéseket és végighaladl: 11 nyil­egyenes arcvonal előtt kíséretével a városháza bejárójánál foglalt helyet és onnan szemlélte végig a csapatok diszmenetét. A rohamsisakos Hortíiy.bakák feszes tartásban, gyönyörű, pél­dát rendben vonultak el a leefőbb .hadúr előtt Mielőtt még a kormányzó bevonult a vá­rosházára, kedves és megható Igenét játszódott le A magyarruhás, pirorarcu lányok sorából előlépett a kis Muntydn Bella és csokrot nyu­tott ft őfőméltóságának. A lázasan drukko ó k . pirult, kedves kisleány annyira küzdött az íjjedt­•éggel és a meghatottsággal, hogv belezava­rodott beszédébe és könnyekre fakadt. Ahg tudta szavait befejezni. A kormányzó mosolyogva jóindulatulag végigsimogatta a« Ártatlan, köny­nyes arcot és igy szólt hozzá:-No,, azért nem kell sirni, ha valaki nekem ilyen szép vi rágokat ad. Csokrot nyújtottmég it Áchim lonka míg Széchenyi Ilona gfóínő gyönyörű selyen Mária zászlóval lepte meg a kormányzót. A kor-

Next

/
Thumbnails
Contents