Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-08-22 / 68. szám

Békéscsaba, 1920 augusztus 22 u * Vasárnap XLVII. évfolyam, 68. szám Agéac irt* — fétist - — Negyedévre — Igy hónapra — 120— korona 60— korona 30.— korona 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Cs&törtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP SaarkMStfiaég 6a kiadóhlvatal: •. kartlet, Ferenc Jó* aaef-tér (Bosapiae) 20. *i Magyal Maion: 7. »«4m. A hirdetési dijak helyben, mindenkor kéaipénssel flietendők. — A „Nyüt-tér" rovatban egy aor költési dija: 20'— K Kéiiratok nem adatnak viasza. A csabai Népegylet elnöke. Nigrinyi János, okos és szép, józan és mégis hazafiságtól duzzadó beszédet mondott a Területvédő Liga által Szent István napkor rendezett ünnepen. Talán hiányoztak belőle a ragyogó szónoki cifraságok, igaz örömünkre szomorúan groteszk, nagyidai frázis puffogtatások hiányoztak belőle, de igaz érzés és gondolat volt benne, tartalom és erő, erő, amely az igazságtól és a meggyőződéstől fakad és amely épen ezért lendülettel tud átplántálódnia a hallgatók lelkébe. Nigrinyi ebb

űn a beszédében rámutatott Csonkamagyarországra s ez az éktelenül meggyulázott test őt nem rémíti el. Nem halálom ez a csonkaság. Nem leszakított, elvágott részekről van itt szó, hanem csak elzsibbasztott, lenyűgözött végtagokról, melyeknek lendülete annál erőteljesebb lesz, mihelyt felszabadulnak a kötelék alól. Ez az ország most, rövid időre talán Gsonkamagyarország, (és ez a szerencsétlenség nem ma esik meg velünk először) de a magyarság, a magyar nép, a magyar gondolat teljes és sértetlen most is. Nigrinyi talán nem tejezte ki teljesen, talán át sem értette egész világosan gondolatát, amelyet e lap hasábjain már ezelőtt hirdettünk s amely a beszéd ezen részének nyilvánvalóan törekvése volt: a magyar területi integritást megbonthatta a neully-i békeszerződés, de szellemi integritásunk, a magyarság szellemi es kulturális területe érintetlen maradt. Ebbe ugyan nem hatol bele sem az oláhok, se a csehek, se a szerbek étvágya. Kolozsvárt, Udvarhelyt, Váradot, Aradot dirigálhatják Bukarestből, Kassát, Komáromot kormányozhatják Prágából, az a sziv csak magyarul fog dobogni, az az ajk csak magyar szóra fog nyilni. Józan, okos és a legerőteljesebb hazafiúi gondolat Ezen kell alapulnia minden ésszerű harcunknak területi integritásunkért is. Az igazi nagy baj, ami Nigrinyit is, meg nagyon sokunkat a kétségbeesésig elszomorit, nem ebben van. Minden nemzetnek, minden nép életének meg van a maga véred ényrendszere, a maga lüktető vérkeringése — és ebben a vérkeringésben van a baj, mondja a csabai Népegylet elnöke. Mintha ezeken a véredényeken a tespedés vett volna erőt, mintha ezek az erek elernyednének. A duzzadó véredények csak magukat táplálják, az elhagyott hajszálerek elsenyvednek és elhalnak s mert az egészséges testnek minden porcikájában szüksége van az éltető nedvre, elsenyved maga a test is nagy és kis erekkel együtt. Olyan világos és egyszerű ez a kép és ez a gondolat, hogy nem kell hozzá semmi magyarázat. Mit kell tehát tennünk, hogy a bajon segítsünk? Hitet, szeretetet és akaratot kell teremtenünk — mondja Nigrinyi, aki pedig sem nem filozófus sem nem prédikátor. Csakhogy hit is, meg szeretet is csak ugy fakadhat, ha van miben hinni, ha van mit szeretni. Azoknak, akiknek módjukban van szeretetüket kinyilvánítani, nekik kell megkezdeni a dolgot, hogy nyomában őszinte, megalapozott hit fakadjon s hogy mindkettő életerős akarattá lendüljön. A duzzadó véredényeknek szeretettel kell segíteni a szegény hajszálereket, hogy egészséges vérkeringéshez jusson a test. Nem alamizsna ez, nem könyörület, hanem elsőrendű érdeke ugy az egyiknek mint a másiknak. Nigrinyi, aki nem államférfiú, ezzel az egyszerű, józan logikával ugyanarra az eredményre jutott, mint bölcs politikusunk, Apponyi, mikor a szociális kérdést állította előtérbe. Ne értsenek se bennünket, se őt (Apponyit) félre. A szociális kérdés ma korántsem zsugorodik össze a munkásproblémára. Odatartozik a köztisztviselők, az ekzisztenciájukban tönkrement kisiparosok és ipari munkások, főldtelen parasztok és általában a négy éves háború nyomorékjainak talpraállitása. Soha nem volt alkalmasabb, de egyúttal sürgősebb is a pillanat a szociális alkotásra, mint ma — mondotta Apponyi — amikor a forradalomból való kegyetlen kiábrándulás után szociális fegyverszünetet élvezünk. Ma nincs bölcs Szent Istvánunk, nincs lelkes Petőfink, nincs bátor és vasakaratu Kossuthunk — állapította meg szomorúan Nigrinyi. És mi azokra az időkre gondoltunk, amikor negyvennyolc előtt egy dunántuli nemes önként, minden hatalmi nyomás nélkül felszabadította jobbágyait, amikor egy lelkes fiatal gróf birtokának egész évi jövedelmét ajánlja fel közcélra s a példa nyomában iskola támad ; amikor főúri és nemesi szónokok dörgő és heves szócsatákkal ostromolják a saját kasztjuk önzéstől dermedt bástyáit. Bizony, igy volt ez valamikor. És azokban a reformemberekben nemcsak érző sziv volt, de ész is, előrelátó, fontolgató ész. Békéstnegyei Közlöny távira fai (Saját tudósítónktól.) 71 románok keresik vetünk az érintkezést. Páris, aug. 20. A román kormány párisi követe utján jegyzéket intézett a francia kormányhoz, amelyben kijelentette, hogy felakarja venni a békés érintkezést Magyarországgal s ebből a célból kérte a franciák közvetítését. A francia kormány lépése Budapesten hir szerint sikerrel járt s ott elvileg nem gördítenek akadályokat a megegyezés elé. 7Jz orosz békefeltételek. Moszkva, aug. 20. (Szikratávirat.) Dani• sevszky, az orosz-ukrán szövjetköztársaság békedelegátusa kijelentette a lengyelek előtt, hogy az oroszoknak eszük ágában sincs Lengyelország függetlenségét megsemmisiteni, mert hiszen a moszkvai kormány éppen a népek önrendelkezésének elvén áll. A kommunisztikus rendszer megvalósítását egyébként csak ott tartja lehetségesnek, ahol a munkásság túlnyomó többsége kommunista. A békefeltételek, amelyeket Danisevszky a lengyeleknek átnyújtott, lényegükben négy pontbap ^foglalhatók össze : 1. Az örosz-ukrán sz'ovj'etközlársasá^ elismeri Lengyelország függetlenségét, a népek önrendelkezésének elve alapján; 2. az orosz kormány lemond minden hadikárpótlásról; 3. Lengyelország megkapja azokat a határokat, melyeket lord Curson ez év júliusában az angol parlamentben megjelölt. Csupán Bialistól és Cholmtól keletre történik igazitás ezen a területen ; 4. Lengyelország csak 50,000 katonát tart fegyverben. A hadseregbe behozza az egy évi szolgálati kötelezettséget. A hadseregen kivül még 10000 fegyveres embert tarthat, mint közigazgatási funkcionáriusokat. Lengyel felfogás szerint ezek a feltételek elfogadhatatlanok. Trotzki vezeti a béketárgyalásokat. Páris, aug. 20. Az orosz-lengyel béketárgyalások vezetésére Trotzki megérkezett Minszkbe. 71 győzedelmes lengyel ellenoffenzíva. Bécs, aug. 21. Az a sikeres ellenoffenzíva, amely a Varsót szorongató ellenséges gyűrű ellen Pilszuvszky köztársasági elnök és Weygand francia tábornok vezetése alatt megindult, továbbra is diadalmasan halad előre. Ma már Varsót megmentettnek lehet tekinteni. A lengyelek gyors előrenyomulása komoly veszedelembehozhatja az oroszok északnyugati szárnyát. Párisi jelentések szerint az amerikai követ megjelent a francia kormánynál, ahol örömét fejezte ki afelett, hogy a két köztársaság, Franciaország és Amerika hasonló álláspontot foglaltak el a lengyel kérdésben.