Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-08-12 / 65. szám

Békéscsaba, 1920 augusztus 12 i'aii Csütörtök f i' XLV1I. évfolvain, 65. •/A Wi. s, 1 -1 igész Í5VI« félévre — Í4Cy hÓMiptt 120 — t-.-cc 60 toroaj 30.— korcne 10-— bcfot/ Megleíenik hetenként Létszer: Csütörtökön és vasárnap reggel In"' POLITIKAI BUAF gyasztá?, az elosztás történjék szabadon — ehhez közgazdásznál már nemcsak naivi tás, de jói fku ostobaság is szükséges. Mert hát tekintsen egy kissé odj, akikaacikes (tőség tel. II. kerület, Mef-tSr (Bozapiacj Megyei tak' nek az érkekáben*1íeá^é^ Lé^^fsé^és ?ff •5CD teljesen s/abad termelés és a teljesen szabad forgalom? Es gondoljon a maga beszédére. Szabad ilyesmit elmondani ? V'VVVVVVVVV'VVVVVVV'VVVV'V'VVVVVVX .VW Békésmegyei Közlöny táviratai (Saját tudósítónktól.) Triedrici) vaííomása \. a hadbíróság etőtf. Érdekes egyénisége a mai ; '.ürke parlamentnek Gaál Gaszton. Nem azéií, mintha _túlságos jelentősnek tartanánk a mu'tkor a gabonarendelettel kapcsolatban el nondott beszédét. Érdekes.-, é i;sz a naivitás;?. Ritkán volt ínég poln.kus, aki annyira átlátszó volna, fi int ő, aki pedig rritíg a régi gárdából vaió. A ni a szivén, az a száján is. Egy kis e- iberb:uáti hangfogót tesz ugyan a monda i . CÍÍÍ , d az értelme mégis ugyanaz mai ad. Gaá

: ösztön lepiezrtleriül kimutatja a gazdák jó étvágyát. S minthogy evé^ közben jer meg az <.: v

!gy, ő azt sem tagadja, hogy ez a du zadó, egészséges appeti us állandóan növekvőben v-n. Nem csinál ti kot be'ő e, hogy osztályérdeket képvisel éj műt esz nt, egyenes, kemény ökiü harcos, nyíltan rá is sújt azokra, akiket veszedelmesnek gondol. De Gaái G szic , L . r.'.rius, n a merkantilistákat bántj i. Süt. V^di ot. t. A. őel! ..=égei a vagyont- • c-k, a nyomorgók. Kirohan az állami . ú&ti\>\ -ínk és a . u kasok ellen. Győ yörü pí huzaa. vő:. „Mit szólnának ho..za az u.. : — igen, e*t, mondta — ha fe hoznék Budap.btre kétszázezer kis^uzdát és azt követe nők, hogy a gabc.i.a árát emeljék f 1." Nyomoz ó tisztvi . lők. c k kenyér után --VÍ ;yó" mi ások rnggéihciéát kérnek maguk. --. N sotí.:', c ak éppen a iétminir-u . Ha az tai ~er dolgozni akar, enni<- is k . Es e ekkei ; ! t szembe G iái Gas ío ké.százezer i gazdát, akik Pestre ruccannak — a gabonaárát emelni. Ner , hát ed meg G..ál Gaszton nem annyira szivból, tni ;t zsebből átérzett beszéde se.;- tudj; sem rokonszenvessé, de még csak érthetővé se senni, egyedül érdekessé. Jó, ha az ilyesun nem kerüli ki a ügyeimet. Aztán van a beszédnek még egy érde kes része. Gaál Gaszton naiv ember. O csak most jón annak a tudatára, hogy a háború az állami omnipotencia felülkerekedése, sőt túltengése volt az egyéni jogok felett. „A közrend alapja a vagyonbiztonság, ezt pedig maga az állam támadta meg alapjában, amikor az állami rekvirálás okkal hozzászoktatta a közvéleményt ahhoz, hogy a magántulajdon nem szent." Biz ez egy kissé merész kijelentés és túlmegy a célon. Mert kétségkívül mást jelent a magántulajdon az állammal és Mást egyénekkel, vagy felelőtlen töredékkel szemben, amilyenek a kommunisták voltak, akiket Oaál nagy merészen az előző szisztéma folytatóinak akar felfüntetni. Egy közkereseti társaság diktatúrája mégis csak más, mint egy felelős altruisztikus államhatalomé. Ellenben az a következtetése, hogy ennek a kivételes hatalmi erőnek most már legyen vége, a tömegek és az egyének engedtessenek szabadjukra, a termelés, a foJlem is íudoíí a katonatanácsokról. Budapest, ; ug. 11. A nargitköruti hadbíróság mai ülé.;ére nagyszámú és < ők : ő í közönség gyülí össz?. O í voltak Károlyi I Inre gróf, Rákosi Jerő, Beöthy Zsoit és több magasrangu t'szt, élükön Berzeviczy j tábornokká , a vezérkar főnökévé. Az érdeklődés középpontiba Fri drich István m i ;kiha!!g:-..;s> ú.

!ott. Mondada százados-hadbíró szavaira, hogy vallomását megtagadhatja, ha abból akár erkölcsi, akár anyagi kára támad. Friedrieh kijelenti, logy minden kérdésre fele ni akar. Tisza megöléséről csak a lspokból értesült. Előzetesen semmit sem tudott iiyen szándékról. Nem tud róla, hogy katonatanács lett volna. Megbeszeléseken nem vett részt. A pártkör e feljárt, mert érdeke'ték az akkori események. Itt volt egy szoba, ahová állandóan diákok, katonatisztei, fiatalemberek jöttek hírekkel, de ezeknek PZ össrejöveteleknek nem vo>t sernr ;i megbeszé.és jellege. Itt is mindössze háromr-zor v j?y négyszer volt fenn. Október 28-án elutazott a fővárosból és csak 31-én délelőtt jött fel. Délután 2 kor telefonon felhívták cs ekkor Csille'ry, Károlyi Mihá

:y megbízásából megkérdezte tő.e, hajlandó-e átvenni a hadügyminiszterséget. Csiiléry vázolta előtte, milyen ziláltak az állapotok s hogy az ország telje* anarchiának néz elébe. Miközben a beszélgetés tartott, az utcáról lövöldözés hallatszott fel. Ö visszautasította az ajánlatot. Október 31-én délután 3 órakor felment az Asztoriába. Itt találta Lukachich tábornokot, akit őrizet alatt tartottak s akitői elvették kardját és letépték rendjeleit. Ö kifakadt az eljárás ellen és visszaadatta kardját a tábornoknak. Ezután megemlítette Lukachich előtt, hogy a tömeget csak ugy csendesítheti le, ha az erkélyről b?ielenti, hogy a tábornok hűséget esküdött a nemzeti tanácsnak. De alig kezdett beszédébe, szava elveszett a nagy zajban. 100—200 emberrel szét lehetett volna kergetni azt a pár lármázó zsidógyereket, de ennyi se volt. Utána felment a hadügyminisztériumba Furó Géza földbirtokossal. Itt Szurmay szobájában a forrongó tömeg ellen teendő intézkedésekről beszélgettek. Este hat óra körül érkezett meg Tisza meggyilkolásának a hire. Mésfél óra hosszat ennek az eseménynek a hatása alatt áliottak. Ekkor megjelent Linder ezredes, aki már mint az uj hadügyminiszter mu átkozott be. Ő a hadügyi államtitkárságot csak hosszas kapacitálásra vállalta el. Ezután annak elmondásába fog, hogyan ismerkedett r.ieg Károlyi Mihállyal. JTlég mindig Frieclricf) mentelmi ügye a parlamentben. Budapest. zug. 11. (Érkezett céhitár1 ó^kor.) A nemzetgyűlés .?. trésé Bernolák Nándor po ernizái azokkal, síik hevesen kirohantak a hadbíróság ellen. Megállapítja, hogy a hadbíróság eljárása teljesen törvényes voll. Ezután ián dja Vdry A bert főügyészt, aki gyanús módon együtt dolgoz tt a forrawiilmi elemekkel. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy oly n súlyom vádat emely, amelyért teljes mértékben L-'e'i ie kell. Bernoldk-. Megvannak rá a bizonyítékaim. Már a forradalom előtt Kéri, Fényes és Friedrlch állandóan izgattak, hogy a háború okozóit ki kell irtani. Az ügyésznek ezt figyelemmel kellett volna kisérnie és itt mulasztást követett el. Végül kijelenti, hogy abszurdum a mentelmi ' izottságnak az a határozata, hogy Friedrich mentei i jogát személyes szabadságának korlátozása nélkül függeszti fel. His:en igy még elő sem vezethetik, sem házkutatást nem tarthatnak. Beszédét a Friedrlch csoport heves zajongása közben fejezi be. Utána Beniczkv Ödön bejelenti Friedrich mentelmi jogának a megsértését. Friedrich balatonfüredi lakásán egy tiszt jétent meg 4 katonával és házkutatást tartottak nála. így kellett neki Pestre menekülnie. Az uton állandóan követték égxtfíost is őrzik. Friedrich lakását 4 katéna őrzi s a ház előtt motorkerékgííKís katonát állanak s annyira szemnjsttartják, hogy nem tudott otthonról távozni, csak ma, mikor a tárgyalásKKmen^ Kéri bejelentésének tudomásul vételét s hogy ebben az ügyben a mentelmi bizottság 24 óra alatt döntsön. Az elnök ilyen értelemben határoz. Lapunk zártakor Tomcsdnyi igazságügyminiszter válaszol Bernolák és Beniczky beszédére.