Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám
1920-07-25 / 60. szám
2 fí£K£SKE(J*EI KflZLÖfn Békéscsaba 1920 julius 25 Román kultura, Milyen az élet a románok által megszállott városokban A románok által megszállt városokban olyan nagy az elnyomás, amely az életet elviselhetet lenné teszi Gyilkosságok mindennaposak gyermekeket és asszonyokat is megbotoznak és birói ítélet nélkül bebörtönöznek Rekvirálás cimén rablás folyik s általános a vesztegetés. Egyáltalában olyanok a viszonyok amilyeneket nyugateurópai ember el sem tud képzelni mindaddig, amig sa ját szemével nem látta . Mindenkit arra kényszerítenek hogy letegye a hüségesküt a román királynak, aki ezt meg tagadja, üldöztetéseknek teszi ki magát Orvo sokat, ügyvédeket, tanárokat^és bankigazgatókat elmozdítottak állásaikból és egyszerűen eltoloncolták születési helyükre, még lakásberendezé süket sem vihették magukkal; gyakran még családjuktól is elszakították őket Egyes városokban ugyan megmaradhattak, de havonkinti bírságot kell fizetniök a románoknak. Akiket nem toloncoltak el, azokat megfősz tották annak a lehetőségétől, hogy megszokott foglalkozásukat űzzék, ugy hot?y akárhányan a legalantasabb testi munkák elvégzésére kényszerülnek Igy Aradon egy táblabíró cipőjavuassal foglalkozik; egy középiskolai tanár pedig, aki nagyműveltségű férfiú mint vasúti hordár keresi kenyerét Aradmegye 400 tanítója közül csak 83 tette le az esküt, a többit mind elcsapták s ezek most mind mezei vagy egyéb testi munkával keresik meg kenyerüket A magyar ügyvédeknek nem engedik meg az ügyvédi gyakorlatot és minden városban gyanús jellemű román egyénekkel lehet talál kőzni akik ügyvédekként szerepelnek, a nép pedig kénytelen peres ügyeivel ezekhez fordulni A románok széleskörű kémszervezetet álli tottak fel s bebizonyosodott, hogy az alkalma zott kémek között számos gonosztevő akad, akik közül egyesek egyenesen a börtönből kerültek uj hivatalukba A magyarok nem viselhetik nemzeti jelvényeiket A magyar nyelvet egyetlen iskolában sem s/abad többé tanítani. A középületekről eltávolito ták a magyar felírásokat. Cégtáblák és egyeo feliratok elsősorban románul és csak aztán kisebb betűkkel írhatók ki magyarul, Nagyvá radon minden polgár, a legtekintélyesebb nagybirtokosok is, kötelesek a román 'katonákat kalaplevétellel köszönteni. Aradon két hónappal ezelőtt néhány fiatal ember a folyón csónakázott Mindnyájukat letar tózfatták és megbotozták, anélkül, hogy bármi vei megindokolták volna Két embert, Zubriczkyt és Nakorzát. akiket kórházból bocsátottak el, mint Jábbadozót, megbotozták; az utóbbi belehalt a büntetésbe. A román király születésnapján az összes egyházaknak ünnepi istentiszteleteket kellett rendezniük és kötelezték a magyar tisztviselőket = hogy azokon résztvegyenek; ezen a napon minden boltot zárva kellett tartani A románok váratlanul megjelentek Bo rossebes községben és ott elfogtak 250 magyar katonát Valamennyit a legembertelenebb módon megölték Pőrére levetkőztették és aztán bajonettszurásokkal ölték meg óket, ügyelve arra, hogy minél hosszabb ideig kinlódjanak A legyilkoltakat a magyar parasztokkal temettették el. A következő nap a község lakosait arra kényszerítették, hogy vasúti waggonokat vontassanak körülbelül 16 kilométernyire Arad közelében egy községben 200 parasz tot öltek meg. mert ellentálltak, amikor gabo nájukat, kukoricájukat és mezőgazdasági felsze relésüket elakarták hurcolni. A községet persze teljesen kifosztották Az újságok szigorú cenzúra alatt állanak és a szólásszabadság teljesen megszűnt Három em bérnél több együtt nem sétálhat az utcán A románok bukaresti parlamentjükben egy törvényt hoztak, melynek neve : földreformtól vény. Ennek alapján minden magyar tulajdon ban lévő földet a románok meghatározott áron átfognak venni. Ez persze a teljes pusztulást jelenti nemcsak a birtokos osztály, hanem a parasztság számára is A románok minden városban vagy község ben vámhivatalt állítottak fel. Szállítási igazol ványokat mindenfelé áru számára csak nevetségesen nagy összegekért lehet kapni. A kereske delem teljesen lehetetlenné vált. KRÓNIKA Megdézsmálják a vagyont Ausztriában. Legutóbbt számunkban foglalkoztunk azok kai a fontos pénzügyi javaslatokkal, melyek az uj kormány előtt megoldásra várnak s közöttük első helyen emiitettük a vagyonadót, vagy en nek esetleg egy szigorított formáját: a vagyondézsmát Ugyanott megemlékeztünk a német vagyonadóról, ahol ez már törvényerőre emel kedett és az olasz javaslatról, amely teljesen készen, csak a parlament jóváhagyását várja. Most aztán a bécsi lapokból arról értesülünk, hogy az osztrák pénzügyminiszter szintén beterjesztette a maga vagyondézsma tervezetét és parlamenti tárgyalás alá bocsájtja. Az eddigi híradásokból még alig lehet a tervezetről képet alkotni Csak következtetni lehet a javaslat lényegére abból a felháborodás ból és aggodalomból, amellyel a polgári lapok fogadják Az egyik tekintélyes polgári lap adat képen megemtiti, hogy 150 000 korona vagyon r ból (ugy látszik ez a minimum, mely dézsma alá esik) 12 600 koronát kell az államnak leadni Bizon ez elég szigorú eszköz, ha meggondoljuk, hogy ez a kulcs a vagyon nagysága szerint egyre növekszik s hogy pár milliós VB gyónnál, már több mint felére ráteszi az állam a kezét A polgári lapok ijedten mutatnak rá ennek a műveletnek a következményére Megbénul minden termelő tőke Mert ilyen arányú meg csonkítást nem fognak tudni e viselni Követelik az adókulcs leszállítását és a kötelezettségi ha táridő kitolását De még érdekesebb hogy a szociálista kormány micsoda megoldást hagy nyitva a vállalatok, a részvénytársaságok számára. A részvénytársaságok eleget tehetnek lötilessége'k nek ingyen-részvények (gratisaktíen) kibocsátásával. melyeket az államnak adnak át Persze ettől ép ugy húzódoznak és érthe tőén. Mert hiszen az igy adott részvények je lentékeny befolyást biztosítanak az államnak minden üzemben Nem jelentene ez egyebet mint az üzemek 3zocl? , :rálását Hogy miként fog a kérdés eldőlni, a jövő mutatja meg. De figyelemreméltó, hogy Cseh országban ugyancsak elkészült a vagyondézsma javaslat s a polgárság teljes közönnyel fogadta. Ugy látszik, ott már szólni sem mernek A csabai fürdőzök. Ha átmegy az ember Orosházára s találko zik egy csabaival az biztosan fürdeni volt ott Ha Pesten csabait keres legbiztosabban vala melyik fürdőben találhatja meg. Szóval a csa bai ember tisztálkodni kénytelen messzi menni a falujából, tekintve, hogy ebben a lélekvesztő nagy fészekben drága pénzért mindent lehet kapni, csak tisztaságot nem. Ep azért nem szabad túlságos tragikusan venni, ha egy kissé tulsok szennyes is kerül ki ebből a városból. Hát hogyne mikor a magunk piszkát is kény telenek vagyunk idegenbe vinni 512 Rfi Jí — Már hajnalodik . . Istenem I Olyan na gyon régen volt, amikor még barátai voltunk az éjjeli mulatozásnak,, a kora hajnali kirándu lásoknak a régi lovagkorhoz illően, átadtuk magunkat á romantikának . .. Már már pesszimistákká váltunk és azj hittük, hogy ez a kor is letűnt, elveszett megsemmisült... Örömmel állapíthatjuk meg, hogy csalódtunk A héten ugyanis a felkelő öreg nap első sugarai ráve tődtek a csabai kőrgátón mulatozó vig társaságra A nap széles mosolyra nyúlt, amikor a szokatlan jelenséget megpillantotta Ez a mosoly visszatükröződött a mdlatozó társaságon és tekinteteikből ki lehetett olvasni, hogy: „Mdr hajnalodik . . * — Érdekes követelés Ne mondja azt senki, hogy a magyar emberből kiveszett a humor, mert ezt az állítást megcáfolja a Szellemi Termékek Országos Tanácsa felszámolás alatt Bé késcsaba városához intézett átirata. Az ismeretlenség ködös homályából előbukkant Szellemi Termékek Tanácsa eléggé szellemesen 17.000 darab „Vörös Újság" árát 8500 koronát követel Békéscsaba városától. Eltekintve attól, hogy Békéscsaba városa sohasem olvasott „Vörös Újság "ot. csodálkozunk azon, hogy az a bizo nyos Szellemes Tanács még a „Vörös Ujság"-ot is szellemi terméknek minősiti ... | — Tanácsülés Csabin A f hó 23 iki pén | teki tanácsülésen nagyon kevés, mondhatnánk | „nyári" ügyeket intézett el a tanács. Iparenge, déíyt nyertek 15 en elutasittattak 2-en. Épitési t engedélyt kaptak ketten t — Szavazatbontás. A békési ág h. ev esperesség elnökségére beadott szavazatok julius 21 én bontattak fel Szarvason a főgimnázium tanácstermében A beadott 30-30 szavazat kö i zül 18—18 esett Kovács A. dor orosházi lel készre, mint esperesre és dr Bikádi Antal , orosházi ügyvédre mint felügyelőre A régi : elnökség Haviár Dániel felügyelő és Keviczkí László esperes 10—10 szavazatot kapott A szarvasi tanítónőképző szavazata, mert nem tarj tozik az esperesség hatáskörébe és az orosház harmadik lelkészi állás után beadott szavazat, mert nem rendes lelkészi állás, megsemmisitte. tett. Máskor e szavazatok ellen nem volt kifogás Megállapittatott hogy a békési ág hitvi ev esperesség elnökségévé Kovács Andor esperesnek. dr Bikádi Antal felügyelőnek válasz tátott meg — Duns-csatorna a Balkánon A jugoszláv kormány kezdeményezésére francia mérnökök egy csatorna terveit készítik elő amely a Dunát a Szaloniki, a Vardar- és a Morava-völgyön keresztül fogja összekötni A csatorna hosszát 600 kilométerre tervezik és 10.000 tonnás hajókkal is hajózható lesz — Ezt a tervet Serényi Béla gróf vetette fel elsőnek munkapárti miniszter korában a képviselőházban Akkor még legalább látszólag szilárdan állott a magyar osztrák monarchia : a politikai színfalak mögött arról folyt a szó, hogy Bosznia-Hercegovina miként csatoltassék közvetlenül Magyarország hoz és a budapesti népfelkelő gyalogezred Ipek. ben állomásozott Serényi a magyar állam részéről 40—50 millió koronás részvételre gondolta csatornaépítésnél és Teleszky János pénzügyminiszter ugy megharagudott ennek az „óriási" kiadásnak még csak a kombinációba vételéért is — mert hiszen még egyébről nem is volt szó — hogy valósággal összekülönbözött Serényivei, aki pedig kilépett a kabinetből s nemsokára a munkapártból is. — Varadon a magyar nemzeti érzést az ot romba oláhok nem tudják elnyomni A leányok 50 es 60-as csopdrtekban magyar nemzeti ruhában járnak, a templomokban (de nem temp likben) istentisztelet után felhangzik nemzett imádságunk a Hymnus — Ket vaggon menekült érkezett Szagedrs. Szegedről jelentik: Ma két vaggon menekült érkezett a szegedi állomásra. A menekültek a szerbek által megszállt területről, a Délvidékrőt jöttek Szöregen tizenkilenc vaggon menekült várja, hogy átszállítsák őket Szegedre — Megszűnik a bojkott A Vásárhelyen meg jelenő „Magyar Nemzetőr" irja: A bojkott miatt felháborodott brucki polgárság megnyugtatása céljából Schneider bécsi szociáldemokrata községi tanácsos Bruckba jött és előadást tartott a bojkottról, melyet igazolni iparkodott. Miután látta, hogy a hallgatóságot meggyőzni nem tudj kijelentette hogy ámbár hivatalos kijelentésekre fölhatalmazva nincsen, annyit jelezhet, hogy a« entente kormányok közbelépése fo'ytán a boj • kott megszűnése néhány nap múlva várható — Gőzkazánok felülv :zsgalata Dr Diimel Sándor alispán átiratilag értesítette Békéscsaba városát hogy az 1917. nov 21 én kelt 89 872 K M sz. rendelet értelmében a gőzkazánok fe lülvizsgálása — a pénzügyminiszterrel egyetértőleg — minden gőzkazán megvizsgálásáért 150 K mig ott. ahol több kazán kerül vizsgálat alá, a többiek után darabonként 75 K fizetendő. Ez a rendelet julius 10 én lépett életbe — Köztisztviselők szövetkezete. A szarvast köztisztviselők szövetkezete julius 18 án alakult meg s elnöknek Ats Nagy Ferenc vezető járás biróval szemben id Neumann Jenő főgimn. tanár lett megválasztva A köztisztviselők több reménységgel vannak a vezetőség iránt, mint a múltban voltak. -— Anna-nap- A szarvasi „gróf Bolza Pálné Leányegyesület' a szibériai hadifoglyok javára 1920. évi julius hó 25 én az .Anna-ligetben tánccal egybekötött Anna napot rendez. Belépődij szemelyenkint 6 korona. Kezdete délután 6 órakor. Jegyek a meghívó előmutatása mellett válthatók. — Orvosi hir. Dr. Rittner Sándor bőrgyógyász és urológus specialista (nemi betegségek szakorvosa),/Aradvármegye közkórházának volt alorvosa, rendeléseit Orosházi-utca 29. szám alatt megkezdette Fogad hétköznapokon délelőtt 9-10 ig, délután 3-5 óráig.
